2004. március 24. szerda 21:19
110 éve született Aba-Novák Vilmos
Csíkszeredai vásár
Magyar Nemzeti Galéria
Aba-Novák Vilmos a XX. századi magyar festészet egyik, ha nem a legnagyobb alakja. A festőként és grafikusként egyaránt ismert, de a műkereskedelemben még nem igazán elismert művész 110 évvel ezelőtt, 1894. március 15-én jött világra Budapesten.
A Művészeti Lexikon szerint Aba-Novák a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége. Harsány színei és plakátszerű piktúrája egyrészt az expresszionizmusból fakadnak, vagyis a művész belső élményeit vetítik ki, másrészt az olasz novecento formanyelvére vezethetők vissza. (A Novecento egy 1922-ben létrejött olasz művészeti egyesülés, amely az avantgarde festői irányzatokkal szemben a neoklasszicizmust tűzte ki célul. Tagjai számos egyházi művet készítettek, s az irányzat a fasizmus idején hivatalos propagandaművészetté vált.) Aba-Novák kedvenc témája e harsányságnak megfelelően a cirkusz, a vásár, legfőbb ereje pedig a monumentális ihletésű komponálás. (A monumentalitás a megszokottnál nagyobb, azonban néha csak tömegeivel és méreteivel ható művészeti irányzat, azonban Aba-Novák természetesen nem kizárólag a tömegszerűség hatására alapozta festői kifejezésmódját.) Az bizonyos, hogy volt lehetősége a monumentalitás kihasználására: Aba-Novák állami és egyházi megrendeléseket szép számmal kapott a húszas-harmincas évek Magyarországán, így hivatalos és népszerű piktor vált belőle.
Életpályája is egyenes vonalúnak tetszik: tanulmányait Olgyai Viktornál és 1912-1914 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, miközben 1913-ban a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett dolgozott. 1921 és 1923 között az akkor már Romániához tartozó Nagybányán dolgozott. 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Ott tért át a temperafestészetre, amelyet a virtuozitásig fokozott.
Két legismertebb freskóját, az 1936-os Szegedi Hősök Kapuját és az 1938-as székesfehérvári Szt. István-mauzóleumot 1945 után egyszerűen lemeszelték. A városmajori templomban azonban végig megmaradtak falfestményei. Aba-Novák 1933-ban állami kis aranyérmet, az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t, 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1930-1937 között Képzőművészeti magániskolát vezetett, majd 1938-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ezt a posztot nem sokáig tölthette be: 1941. szeptember 29-én, 47 éves korában elhunyt Budapesten.
*****
A művészet támogatása kevésbé jellemző a bankokra, mint amennyire nyereségükből futná. A Volksbank szervezésében a művész születésének 110. évfordulója alkalmából március 16-án megnyílt Aba-Novák Vilmos tárlat ritka példa ennek az ellenkezőjére. Az örökösök saját tulajdonában álló, közel száz műalkotást bemutató tárlat nem csupán amiatt érdemel figyelmet, mert egy igen jelentős XX. századi festőnkről van szó, hanem amiatt is, mert az eseményre egy bankfiókban, egy bank támogatásával kerül sor. Ez pedig egyelőre nálunk még ritkaság.
A kiállítás megtekinthető március
16-tól május 2-ig a Volksbank Rt. Istenhegyi úti bankfiókjában
(Bp. XII.ker., Istenhegyi út 40/A)
