2004. január 17. szombat 22:26
Országgyűlési képviselő
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztel Elnök Úr!
A Házszabály 87. §-ának (2) bekezdésébe foglalt jogomnál fogva, a Házszabály 28. § (3) bekezdésére hivatkozva az alábbi Országgyűlési Határozati javaslatot terjesztem elő.
Országgyűlési Határozat
családügyi és gyermekvédelmi állandó bizottság létesítéséről
1.) Az Országgyűlés
- figyelembe véve, hogy a gazdasági átalakulás időszakában fokozott terhek sújtják a családokat, elsősorban a gyermeket nevelő családokat,
- tudva, hogy a család védelme a Magyar Köztársaságban alkotmányos kötelezettség,
- tekintetbe véve, hogy sok család saját erejéből nem tud a változó világ új kihívásainak megfelelni,
- felismerve, hogy a kialakult nehéz helyzetben az említett alkotmányos kötelezettség az Országgyűléstől is fokozott figyelmet és hatékony törvényhozási munkát kíván,
- annak érdekében, hogy a családok ügyiben és a gyermekek védelmében rá háruló kötelezettségeknek az eddigieknél jobban eleget tehessen,
Családügyi és Gyermekvédelmi állandó bizottságot állít fel.
2.) A Családügyi és Gyermekvédelmi Bizottság (a továbbiakban Bizottság) 13 tagú. Elnökére, alelnökére és tagjaira a Házbizottság tesz javaslatot.
3.) A Bizottság a hatáskörét illető ügyekben a Házszabályba foglaltak szerint látja el feladatát.
4.) A Bizottság a jelen Határozati Javaslat kihirdetését követő egy hónapon belül megalakul. További egy hónap múlva a Bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásának ellenőrzését, a társadalmi és gazdasági hatások figyelemmel kisérését végző kötelezően létrehozandó albizottság is megalakul. Egyebekben a Bizottság ügyrendjéről maga határoz.
5.) A Bizottság a Népjóléti Miniszterrel együttműködve évente jelentést készít az Országgyűlésnek a családok helyzetéről. Az Országgyűlés a jelentést politikai vitanap keretében megtárgyalja és a szükséges teendőkről határozatot hoz.
6.) A családok helyzetéről szóló politikai vitanapot az éves költségvetési törvény benyújtása előtt kell megtartani. A politikai vitanap a költségvetési irányelvek tárgyalásának időszakával egybe eshet.
Indokolás
Az 1985-90 közötti parlamenti ciklusban az Országgyűlés már foglalkozott egy Család Bizottság létesítésével, de végül ez a bizottság nem alakult meg. 1990-ben a szociális ügyekkel és egészségüggyel foglalkozó bizottság nevében kiemelten szerepeltette a család fogalmát. Önálló Család Bizottság azonban akkor sem alakult, s a jelen ciklusban a családokra utaló elnevezés is megszűnt.
Az Országgyűlés megalakulása óta eltelt idő alapján egyértelművé vált, hogy a gyermekek védelmével, a családok életlehetőségeivel és fejlődésével, a népesedéspolitikával a parlamentben sokkal többet kellene foglalkozni, mint amire a jelen bizottsági keretek között lehetőség van.
Egy új bizottság felállítása önmagában még nem ad jobb és az arányos teherviselés elvének inkább megfelelő rendelkezések kiadására lehetőséget, de a Bizottság működése növeli a parlamenti rendszer iránti bizalmat. Emelkedik az Országgyűlés tekintélye, ha létre jön egy új fórum, amelyen elemzik a törvénytervezeteknek a családok életére gyakorolt hatásait.
A családpolitika összefüggésben áll a szociálpolitika sok más területével. Ezek közül az ifjúságpolitikát és a gyermekekről való gondoskodást kell kiemelni. Ez utóbbi a javaslat szerint a Bizottság nevében is szerepel.
Budapest, 1995 május 15-én.
dr. Surján László
KDNP
