2004. február 16. hétfő 22:56

 

Az egyházak finanszírozása

 

Az egyházak szerint az SZDSZ javaslata komolytalan, ad hoc jellegű, megalapozatlan, és tévedésen alapul

 

A történelmi egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek nyilatkozva komolytalannak, ad hoc jellegűnek, megalapozatlannak, tévedésen alapulónak nevezték az SZDSZ előző napi bejelentését, amely szerint a párt javaslatot nyújt be az Országgyűléshez annak érdekében: az egyházak hitéleti tevékenységét a jövőben ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt közölte, hogy az SZDSZ bejelentése az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül történt, így azt komolytalannak tartja.

Veres András püspök felhívta a figyelmet arra, hogy érvényes megállapodások léteznek az egyházfinanszírozásról a Magyar Katolikus Egyházat illetően a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék, más esetekben pedig az adott egyház és a kormány között. Mint mondta, a finanszírozás kérdéseit nem a sajtón keresztül üzengetve kell megbeszélni. A püspök véleménye szerint a felvetésnek "nincs más célja, mint megint egyházellenes hangulatot kelteni".

Bölcskei Gusztáv református püspök hangsúlyozta: alapvetően hamis az a beállítás, miszerint az állam tartja fenn az egyházak hitéletét. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke rámutatott arra, hogy minden gyülekezet önálló, azok az önkéntes egyházfenntartói járulékból gazdálkodnak. A gyülekezetek gondoskodnak arról, hogy szóljon a harang, legyen istentisztelet és bibliaóra - tette hozzá.

A püspök ad hoc jellegűnek nevezte az SZDSZ bejelentését, megjegyezve azt is: 2005-től megváltozik a személyi jövedelemadó bevallásának rendszere, s ezt értelmetlen elválasztani az egyházaknak felajánlható adóhányad kérdésétől.

"A Magyarországi Evangélikus Egyház számára nem kérdéses az állam és az egyház teljes szétválasztásának elve, ezért mindig nyitott volt a egyházfinanszírozás mindkét fél számára elfogadható, végleges megoldásán való munkálkodásban. Így felszabadultak vagyunk arra, hogy az optimális módszer megtalálásához többféle koncepciót végiggondoljunk" - közölte az egyház szóvivője.

Hafenscher Károly írásban eljuttatott nyilatkozatában kiemelte: érdeklődéssel fogadták Demszky Gábor mondatait, sajnálják ugyanakkor, hogy a főpolgármester "több ciklus óta gyakorolt tiszte alatt még nem folytatott - személyes találkozás formájában - párbeszédet az egyházak vezetőivel". "Ez a jelen téma szempontjából is fontos lehetett volna, így előkészítetlen és megalapozatlan a felvetés" - tette hozzá. Hafenscer Károly rámutatott arra, hogy az állam nem a hitéletet támogatja, hanem a közhasznú működést segíti elő.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója kijelentette: örülne annak, ha a politikusok, mielőtt nyilatkoznak, tájékozódnának, "akkor nem borzolnák az idegeket". Zoltai Gusztáv hozzátette, hogy Demszky Gábor téved: hitéleti támogatás már két éve nincs, az állam jelenleg nem ad támogatást a hitéletre.

Közlése szerint közfeledat-ellátás után (kórházaik, egészségügyi-szociális intézményeik működtetésére) részesülnek állami támogatásban, emellett műemlékek felújítására kapnak anyagi segítséget. "Az ilyen és hasonló nyilatkozatok indokolatlan egyházellenességet okoznak" - mondta.

A Mazsihisz ügyvezető igazgatója kitért arra is: a személyi jövedelemadóból az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható kétszer 1 százalék összevonását elutasítják, annak azonban örülnének, ha az előbbi hányadot felemelnék.

Előzmények

 

Demszky Gábor vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt európai parlamenti választási kampányának következő kérdése: támogassa-e az állam az egyházakat?

Az SZDSZ európai parlamenti listavezetőjének közlése szerint a párt válasza az: "költségvetési pénzből ne támogassák az egyházakat, azoknak híveik támogatásából kell megélniük". Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyházak közfeladatait, valamint a műemlékvédelmet továbbra is az államnak kell finanszíroznia.

Az SZDSZ egyik javaslata értelmében a személyi jövedelemadó felajánlható, kétszer 1 százalékát összevonnák, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni.
 

Az egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek elmondták, hogy továbbra sem kaptak megkeresést a költségvetési takarékossági intézkedések kapcsán.

Draskovics Tibor akkori kijelölt pénzügyminiszter a január 28-i kormányszóvivői tájékoztatón közölte, hogy a miniszterelnök a tárcákhoz hasonló takarékossági intézkedésekre kéri fel a bíróságokat, az ügyészségeket és a számvevőszéket, s ugyanezt a kérést továbbítja a történelmi egyházaknak is.

 

MTI alapján

vissza Vissza a kezdőlapra