2004. január 21. szerda 23:34

 

Intőt kapott a magyar gazdaság

 

 

Az elvesztett gazdasági stabilitás

A magyar gazdaság állapota az Európai Bizottság 2004 évi jelentésének fényében


Az Európai Bizottság a január 15-ére dátumozott és az Európa Parlament külügyi bizottság január 20-21-én tartott ülésén tárgyal jelentésében kijelentette: a magyar gazdaság, amely az átmenet időszakában a régióban az egyik legstabilabb volt, az elmúlt évben hanyatlott (a növekedési arány 2003 első felében mintegy 2,7 %, míg 2002-ben 3,3 % volt) és a nagy költségvetési valamint kereskedelmi hiány aggodalomra adott okot, amelyet feltétlenül meg kell oldani.

A Bizottságot véleménye megformálásában nem valami merev számmisztika vezette. Csehország kapcsán dicsérve említik, hogy a gazdaság növekedése 2,0-ról 2,1-re emelkedett. Szlovéniában csökkent a növekedés aránya, 3,2-rol 2,1 százalékra, mégis üdvözli a jelentés a az ország jelentős gazdasági haladását. Szlovákiában sem vezetett elmarasztalásra a növekedés fél százalékos csökkenése. Nyilvánvalóan nem maguk a számok, nem is a változás iránya a gond. A fő baj maga az egész gazdasági környezet.

Hazánk megítélést a növekvő hiány mellett Brüsszelből nézve a korrupció is terheli. Szomorú, hogy a korrupciót megoldandó problémaként a tíz új tagállamból csak négynél említi meg a jelentés, s Magyarország ezek között van.

Végül van még egy tényező, amely a magyar gazdaság - különösen a mezőgazdaság - következő éveit nehezíti. A Bizottság jelentésének rólunk szóló első pontja kiemeli, hogy baj van a támogatások kifizetésére szolgáló intézmények felállításával és üzemelésével. Ez a gond három országban látszik nagynak, sajnos erre a negatív dobogóra mi is felkerültünk.

Összefoglalva: a magyar gazdaságpolitika Brüsszelből nézve is megbukott. Az eddigi sodródást az új pénzügyminiszter megjelenése önmagában nem állítja meg. A 120 milliárdos Medgyessy-Draskovics csomagnak pótköltségvetés nélküli keresztülerőszakolása nemcsak azért hiba, mert ellentétes az államháztartási törvény szellemével, hanem azért is, mert éppen a pótköltségvetés erősíthetné meg a hazánk iránt mind Brüsszelben, mind a befektetők körében nagyon meggyengült bizalmat. A magunk részéről azt reméljük, hogy ha a kormány nem hallgat az ellenzék figyelmeztetéseire, talán az Európai Bizottság szakértőire oda fog figyelni.

 

dr. Surján László
 

vissza Vissza a kezdőlapra