Vissza
a kezdőlapraMegjelent: 2008.12.10. 19:23:22
Tanúságot kell tenni Krisztus mellett
Az újév Isten adta alkalom arra, hogy önmagunkba nézzünk, felmérjük az elmúlt esztendőt és kitekintsünk a jövőbe a Gondviselés tükrében.
A múlt újévkor is reménykedve kezdtük el az új esztendőt. Reméltük, hogy nemzetközi és hazai szinten is az emberiség helyzete javul, a keresztény szeretet lassan, de biztosan győzedelmeskedik. Azt is reméltük, hogy mi magunk is előbbre haladunk a gyakorlati keresztény életben.
Ha őszinte volt szilveszteresti lelkiismeret-vizsgálatunk, rádöbbentünk arra, hogy messze vagyunk még a keresztény tökéletességtől. Tavaly újévkor kelt reményeink nem teljesültek sem országos szinten, sem egyéni életünkben. Főegyházmegyénkben is a II. Vatikáni Zsinat és a Főegyházmegyei Zsinat végrehajtása még mindig lassan halad, családjaink imádságos, keresztény légköre kívánnivalót hagy maga után, és egyéni életünk is a Golgota és a Tábor-hegy között lüktet. A hittudomány nyelvén „eszkatológikus feszültségben" élünk: a már megtörtént Megváltás és a még be nem teljesült Üdvösség feszültségében.
Már Szent Pál felkiáltott a kettősség láttán: „Én boldogtalan! Ki vált meg e halálra szánt testtől?" De a választ is azonnal megadja: „Hála az Istennek Urunk, Jézus Krisztus által!" (Róm 7,24–25). Szent Pál válasza átvezet minket a jövőbe. Az újévben is mindent a Gondviseléstől várunk. És ez nem jelent tétlenséget. A keresztény úgy építi jövőjét, mintha minden tőle függne, de ugyanakkor munkájára az áldást csak ISTEN adhatja.
Nemzetközi szinten reméljük az új esztendőtől a béke előmozdítását. Jeremiás próféta 2500 évvel ezelőtti megállapítása ma is érvényes: „Népem sebeit hazugsággal gyógyítják, amikor így beszélnek: ’Békesség, békesség’, noha nincsen békesség." (Jer 6,14). Az Európai Alkotmányból nem lehet kizárni ISTENT. A Szentatya figyelmeztetése érvényes: Európa vagy keresztény marad, vagy nem lesz Európa.
S ez áll országos szinten is. Elkötelezett híveinknek kell tanúságot tenni Krisztus mellett a politika területén is. Az ország törvényei csak akkor lesznek keresztények, ha a törvényhozók a törvényhozásban is megvallják keresztény hitüket. Az Egyház hirdeti az örök igazságokat, amelyek az örök boldogságra vezetnek, sőt a földi boldogság is csak ennek elővételezése lehet, de ezek alkalmazása a mindennapi politikára a világi hívek feladata. Kettős – vallási és nemzeti – kisebbségi helyzetünkből adódik az összetartás sürgető parancsa. Megosztott erővel semmit sem érhetünk el. Polgárjoga van a pluralizmusnak, de csak a nagy átfogó egységen belül, szakadás nélkül. A középkori hitvita elve ma is érvényes. XXIII. Boldog János pápa is szerette idézni, a II. Vatikáni Zsinat is tőle vette át: „Legyen egység a szükséges dolgokban, szabadság a kétségesekben, és szeretet mindenben." (GS 92, in: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Bp 2000,738; latinul: Sit in necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas.)
A társadalom alapsejtje a család. Egészséges család – egészséges társadalom. A keresztény család ugyanakkor család-egyház. Családi keretben megélt keresztény hit a legjobb hithirdetés, misszionálás. Az értékét vesztett tömegtájékoztatási szóözönben, ma inkább, mint valaha, tettekre van szükség, életpéldára.
Egyéniségem kiteljesedése a keresztény hitben karácsonykor indult el és nagypénteken át vezet a húsvéthajnalhoz. A keresztény soha sincs egyedül: a Mennyei Atya gondot visel rá, a Fiú testvérünkké lett, a Szentlélek megszólal a lelkiismeret szavában, a Szűz Anya édesanyánk, testvéreink pedig a szentek sokasága, akik már elérték életcéljukat és mutatják az utat nekünk is. Testvér, nagyon jó társaságban vagy, ha odaállsz a betlehemi jászol elé. Nézz körül jól! Ott találod családod, egyházközséged, lakóhelyed, egyházmegyéd többi híveit is, sőt minden jóakaratú embert. Mivel a miatyánkot az Úr Jézus többes számban tanította, csak közösségben lehet igazán elmondani: nem Atyám, hanem miatyánk!
Áldott, boldog új esztendőt kívánok minden kedves Hívemnek és minden jóakaratú embernek!
JAKUBINYI GYÖRGY
érsekS