2004. május 12. szerda 22:42

Nyilatkozat
gyűlölet és harag nélkül

Mi, az 1956-os forradalom és szabadságharc aktív résztvevői – akiket a kádári megtorlás súlyos börtönbüntetésre ítélt, és fennállása alatt alapvető emberi jogainktól megfosztva, rendszeres megfigyelés alatt tartott – az alábbi nyilatkozatot tesszük közzé, és aláírásunkkal* hitelesítjük:

1.    1956-ban független, demokratikus Magyarországért küzdöttünk, amelyben az emberi jogok a természetes erkölcsi elvek szerint, a társadalmi igazságosság szem előtt tartásával, a közjó érdekében érvényesülnek.

2.    Nem kívántuk hazánkat a nemzetközi nagytőke játékszerévé tenni, de nem kívántunk semmiféle kommunista ihletésű-vezetésű gazdasági rendszert sem. Szociálisan érzékeny piacgazdaságot akartunk az európai hagyományokból kinövő keresztény, demokrata értékrend szerint.

3.    Nem valamely nép, hanem egy Európától, és így hazánktól is idegen, kommunista-bolsevista eszmerendszer képviselőinek gyarmatosító akarata ellen léptünk fel. Ez az akarat teremtette meg ugyanis azt a terrort, amely 1945 és 1956 között minden társadalmi réteg színe-javát likvidálta vagy ellehetetlenítette. Ezért harcoltunk a ránk özönlő szovjet hadsereg és hazai kiszolgálói ellen.

4.    A Kárpát-medence határainkon túli, őshonos magyarsága küzdelmünkkel nemcsak együtt érzett. Kétszeres, ideológiai és nemzetiségi elnyomatása ellenére tevőlegesen is igyekezett kinyilvánítani irántunk való elkötelezettségét, egyben nemzeti hovatartozását. Tette ezt függetlenül attól, hogy mely országhatárt változtatta meg a feje fölött a trianoni, majd a párizsi békediktátum.

5.    Az ötvenhatos megtorlások a kárpát-medencei magyarságot egyként sújtották. Az anyaországban a Szovjet Kommunista (bolsevik) Párt kézi vezérlésével a Magyar Szocialista Munkáspárt kádári adminisztrációja irányította és valósította meg a fizikai megtorlást (sortüzek, kivégzések, agyonverések, bebörtönzések, internálások), és egész fennállása alatt a szisztematikus lélekpusztítást: kiépített besúgóhálózatára támaszkodva fellépett a hitélet, a hazafiasság, a nemzeti érzés minden megnyilatkozása ellen. A környező országokban a kommunista vezetők féktelen sovinizmusukban a kisebbségben élő magyarság nemzetiségi elnyomását a végletekig fokozták: a megfélemlítés minden eszközével igyekeztek a magyar öntudatot, de még a magyar szót is elfojtani.

6.    A világ népei csodálattal adóztak szabadságharcunknak. Együtt érző szívvel fogadták be a mintegy 200 000 magyar menekültet. Ezért köszönetünket és hálánkat fejezzük ki. Ám a világeseményeket befolyásoló politikusok, a rab nemzetek felszabadítását hirdető szólamaik ellenére, szabad utat engedtek a szovjet hatalomnak Magyarország lerohanására.

7.    Meggyőződésünk, hogy az l956-os forradalom és szabadságharc a szovjet-bolsevik világhatalmat alapjaiban rendítette meg. Így a magyar nép nemcsak azt nyilvánította ki, hogy mindig is Európához tartozott, hanem jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy eggyé kovácsolódhasson Európa.

8.     Az Európai Unióba való felvételünket nem kegynek, hanem történelmi szükségszerűségnek és a vezető európai hatalmak erkölcsi kötelességének tartjuk. Tagságunk azonban kétes értékű marad, ha az Unió döntést hozó testületei a volt kádári adminisztráció nemrég még a forradalom emlékét is üldöző, a nagytőke kizsákmányolása ellen harcoló tisztségviselőinek szavát tekintenék mérvadó magyar véleménynek, ha az anyaországtól elszakított magyarság érdekeit méltóképpen nem lehetne figyelembe venni, és ha az Unió szem elől tévesztené legsajátosabb európaiságát.

9.    Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy ma Magyarországon a hatalom megragadása és mindenáron való megtartása érdekében a kormány visszanyúl az önkényuralmi módszerekhez, de elfeledkezik a sajátos európai és nemzeti érdekekről, értékekről, készségesen kiszolgálva azokat a külső erőket, amelyek mindennek fejében anyagilag és politikailag támogatják hatalmát. Mindez lényegében nem új: a pártállam világából ismerős. A különbség pusztán annyi, hogy most nem a proletár internacionalizmus jegyében és nem a KGST-nek rendelik alá Magyarországot, hanem a globalizáció jelszavával a bankvilágnak. Kádár bíróságai éppen ezért az állítólagos bűnünkért tiportak el bennünket kegyetlenül, mint „ellenforradalmárokat”.

10.  Európa több régiójában, történelmi okok miatt, őshonos népcsoportok élnek egy tömbben, valamint szórványokban, anyaországuktól elszakítva. Kívánatosnak tartjuk, hogy az Unió kategorikusan tegyen különbséget az őshonos etnikai kisebbség és az egyéb (pl. bevándorolt) kisebbség jogai között, és az előbbiek számára nyilvánítsa ki mind a kulturális, mind a területi autonómiához való jogot. Önazonosságukat és az anyaországhoz való határok feletti kapcsolódásukat megnyugtatóan csak így lehet biztosítani. Jól mutatja ezt a már meglevő gyakorlat, például a dél-tiroli.

11.  Meggyőződésünk, hogy Európa szellemi arculatát meghatározó mértékben alakította a kereszténység. Ha ezt a tényt az Unió alapokmánya nem rögzíti, akkor az Unió Európa történelmét hazudtolja meg, és kétségeket ébreszt saját európaiságát illetően.

12.  Elvárjuk, hogy az Európai Parlament jövendő magyar képviselői a 10. és a 11. pontban foglaltak szellemében képviseljék hazánkat.

13.  Felszólítjuk a Magyar Országgyűlést, és külön-külön minden pártot, hogy csak olyan személyt jelöljön európai parlamenti képviselőnek, vagy küldjön ki bármilyen uniós feladatra, aki a hatályos átvilágítási törvény szerint semminemű kifogás alá nem esik.

14.  Nyomatékosan kérünk minden magyar állampolgárt, hogy az európai uniós választásokon vegyen részt, és lelkiismerete szerint azokra a jelöltekre szavazzon, akikről leginkább vélhető, hogy Európa eredeti eszményeit és az anyaországtól elszakadt magyarság érdekeit hatásosan képviselik.

15.  Gyűlölet és harag nem munkál bennünk sem népek, sem személyek ellen. Mindezeket azonban Magyarországnak az Európai Unióba való belépése előtt ki kellett nyilvánítanunk. Erre köteleznek bennünket az 1956 előtti politikai áldozatok, a forradalom barikádjain hősi halált halt fiatalok, a forradalom után kivégzett mintegy 400 bajtársunk, negyvenezer bebörtönzött vagy internált sorstársunk, a szomszéd országok meghurcolt magyarjai, de legfőképpen a jövendő magyar nemzedékekért való aggodalmunk.

Kelt Budapesten, 2004. március 18-án

Isten óvja Magyarországot! Isten óvja a magyar népet!

 *Az aláírók névsorát a 3/3. oldal tartalmazza. Az eredeti, aláírásokkal ellátott példány a Történelmi Igazságtétel Bizottságnál van letétben.

 

Ezt a Nyilatkozatot tudomásul vétel végett

tisztelettel megküldjük Mádl Ferenc köztársasági elnök úrnak, a Magyar Országgyűlés elnökének és alelnökeinek, valamint az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, az ő közvetítésével az Európai Parlament pártjainak és a Magyarok Világszövetségének;

maradéktalan közlés végett

pedig megküldjük a Magyar Távirati Irodának és más hazai, illetve külföldi hírközlőszerveknek.

 

A Nyilatkozattal bárki egyetértését fejezheti ki,
 ha ezt nevének, lakcímének feltüntetésével írásban (személyesen, levélben , telefaxon) a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak bejelenti.

Cím: 1051 Budapest V. ker. Nádor u. 36. V. em.; Telefon, fax: 312-9837

Név

Törzskönyvi szám a börtönben

Ítélet első fokon

Jogerős ítélet

Balás-Piri László

13-445

3 év 6 hónap börtön

2 év 6 hónap börtön

Czakó József

nem tudja

12 év börtön

12 év börtön

Dénes János

52A-185

15 év börtön

15 év börtön

Fekete Pál

560-830

életfogytiglani börtön

életfogytiglani börtön

Fónay Jenő

52A-116

halál

halál (kegyelemből életfogytiglani börtön)

Forgách Ferenc

51-205

halál

életfogytiglani börtön

Hegedűs László

51-208

életfogytiglani börtön

életfogytiglani börtön

Hrabovszky László

674-917

10 év börtön

10 év börtön

Mihala Ferenc

615-977

15 év börtön

10 év börtön

Pákh Tibor dr.

nem tudja

15 év börtön

15 év börtön

Pataki László

50-177

14 év börtön

életfogytiglani börtön

Rácz József

5031

életfogytiglani börtön

életfogytiglani börtön

Rácz Sándor István

976-689

15 év börtön

12 év börtön

Regéczy-Nagy László

nem tudja

csak felsőfokú tárgyalás

15 év börtön

Soós László dr.

674-996

7 év börtön

5 év börtön

Vanek Béla

958-421

10 év börtön

10 év börtön

Wittner Mária

52A-559

halál

életfogytiglani börtön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza Vissza a kezdőlapra