2004. április 17. szombat 23:53
Professzorok Batthyányi Köre a felsőoktatás helyzetéről
Pálinkás József oktatáspolitikus a felsőoktatásról egy fórumon azt mondta, hogy az nem értelmezhető puszta szolgáltatásként. A hallgatói érdekvédők attól tartanak, hogy az intézmények irányítása olyan lesz, mint a cégeké.
"A felsőoktatás nem értelmezhető pusztán klasszikus piaci adásvételként,
oktatási szolgáltatásként" - szögezte le a Fidesz kulturális tagozatának
vezetője a szaktárca Magyar Universitas Programját véleményezve szombaton
Budapesten.
Az előző kormány oktatási minisztere a Professzorok Batthyány Köre
felsőoktatási ankétján kifejtette: a tervezett tanulmányi utalványrendszer,
amellyel a hallgatók krediteket "vásárolhatnának" a felsőoktatási
intézményekben, nem a mobilitást segíti elő, hanem káoszhoz vezet.
Pálinkás József a jelenlegi tervezetben megoldatlannak minősítette a kétszakos
képzés kérdését is.
Kifejtette: a képzések átalakítását csak a szükséges mértékben kell elvégezni,
"nem kell pápábbnak lenni a pápánál", s sokkal nagyobb mértékben
amerikanizálni a magyar felsőoktatást, mint azt Európában teszik.
Az oktatáspolitikus álláspontja az, hogy a képzések döntő hányadában az
oktatás hatékonysága csak szakonként eltérő alapképzéssel valósítható meg, s
az alapképzések képzési ágon belüli összehangolásával kell a szakmódosítást
lehetővé tenni.
Pálinkás József közölte, az állami felsőoktatási intézményeket a jövőben is az
államnak kell fenntartania, s a fenntartói jogokat az oktatási miniszternek
gyakorolnia.
Az Orbán-kormány oktatási minisztere a felsőoktatás problémái között
említette, hogy a tehetséges diákok színvonalas képzését nem képes a
tömegképzéstől szétválasztani, a finanszírozás esetleges, ugyanakkor a képzési
kínálat a valós igényekkel nincs összhangban.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK)
elnöke közölte, nem látják szükségét, hogy a felsőoktatási intézmények
vezetését a tervezett módon átalakítsák, az irányító testületek létrehozása
indokolatlan. A hallgatói érdekvédő attól tart, hogy úgy irányítják majd a
gazdasági szférából a testületbe bekerülők az intézményeket, mint a cégeket.
Nem tudják elfogadni azt sem, hogy vásárlóként aposztrofálják a hallgatókat. A
diákokat az eddigieknél is jobban be kellene vonni a döntéshozatalokba -
mutatott rá a HÖOK elnöke.
Láng Ferenc, az ELTE Természettudományi Karának dékánja a természettudományos
karok alulfinanszírozottságáról beszélt.
Kitért arra, hogy az ELTE egyetemi könyvtára idén egyetlen külföldi
folyóiratot sem tud pénzhiány miatt megrendelni. Idézett az ELTE közeljövőben
tárgyalandó költségvetéséből is, amely szerint szeptember-októberre az
intézmény oda juthat, hogy a béreken kívül más számlát nem tudnak kifizetni.
m1
