2004. május 21. péntek 23:40

 

Kincses Kolozsvár kincsei Wass Albertért

 

Egy tizenöt fős csapat lelkes és odaszánt munkába kezdett. Alapos és megbízható kutatást vállaltak – irodalomtörténeti és történelmi forrásokból – Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában: Wass Albert rehabilitálása a cél.

 

Megható, ahogy a Csíksomlyói Passióra készülnek az Egyesült Magyar Ifjúság és Erdélyi Magyar Ifjúság tagjai. Az ünnep szentségét összekötik a magyarság szent ügyével: Jövel teremtő Szentlélek! Kettős állampolgárságot minden magyarnak! „A csíksomylói búcsú, s arra tízezres sokaságban érkelző magyarországi zarándokok jelenléte remek alkalmat kínál az eddig összegyűjtött százezer aláírás gyarapítására. Cselekedjünk, hogy mielőbb újraegyesülhessen a nemzet!” (EMI alelnökének felhívása) A lelki jót keresztény életünkhöz a mennyből kérjük és a földi jót magyar életünkhöz a demokrácia törvényes őrállóitól. Nem válik ketté a test és lélek: egységben van hitünk és magyar egészségünk!

Az is örvendetes, ahogy a Duna TV régiós adásai a figyelem középpontjában tartják az összmagyar küzdelmeket és törekvéseket. Kiemelkedik Kolozsvár élénk mozgalma: olyan polgármesterre van szükség, aki a város minden lakójának egyenlő méltóságot és lehetőséget biztosít. A soviniszta uszítás a múlté. Új úton kell járni. Drága édesapám felfigyelt egy a hírre egy Csongrád-megyei napilapban: Románia demokratikus pártvezetői – nyilván a választásra szánják a hírt – bizonyos reformokat hirdetnek a remélt EU csatlakozásra készülve. Egy ilyen változás: a koncepciós politikai perek felülvizsgálata, mint Wass Albert íróé is. Ha ez így lesz, ezt szent figyelemmel és aktív cselekedettel kell kivárni!

Egy tizenöt fős csapat lelkes és odaszánt munkába kezdett. Alapos és megbízható kutatást vállaltunk – irodalomtörténeti és történelmi forrásokból – Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában: Wass Albert rehabilitálása a cél. Szent és nagy munka ez, amely most a szántás, magvetés, ültetés fáradalmaival jár, de az aratás jó gyümölcseit hozza meg. És ebben a készülődésben az oroszlánrészt kincses Kolozsvár vállalta magára. Az a város, mely kezdettől mindvégig meghatározó volt Wass Albert írófejedelmünk életében. Mi köti Wass Albertet Kolozsvárhoz? Életre szóló indíttatásokat kapott Kolozsvár Református középiskolában. Sajnos fiatalon megízlelte az öröm után az üröm keserűségét - amikor Cluj lett Erdély fővárosából. Idegen, magyar ellenes tanfelügyelők előtt kellett érettségiznie. Román hívatalnokok szabályozták Kolozsvár életét és igyekeztek eltorzítani az arculatát. Mégis, mintha hazajárt volna: az író szeretettel látogatott a városba czegei birtokáról. Dr. Óváry Zoltán visszaemlékezésében írja, hogy Wass Albert minden kolozsvári útján megfordult abban a szalonban is, ahol baráti körét megtalálta - és akikhez hűséges maradt - vallási és faji hovatartozásuktól függetlenül.

Kincses Kolozsvár a nagy öröm színtere volt 1940-ben, erről az író több írásában megemlékezik. Sajnos a legszomorúbb búcsúzás is Kolozsvárhoz kötődik. Egy szívbe markoló képet őrzött élete végéig, amit utoljára látott: kihalt utcák, romba dőlt épületek, néptelen terek és egy „szürke” apáca felemelt kezekkel térdelt a minorita templom előtt. Távolról az orosz ágyúk zaja hallatszott. Ekkor járt utoljára Kolozsváron. Sajnos nem ez lett az utolsó kötelék a város és az író között. Fájó sebet ütött rajta egy életen át az, hogy az elrabolt Kolozsvár - ismét Cluj névvel - úgy vonult be a történelembe, hogy minden magyar emléket meggyalázott, a magyar kisebbség jogait földre tiporta. Erdély arisztokrata családjait kisemmizte és elsöpörte ősi földjükről. Az írót az élők sorából is ki akarta iktatni. Ez a kommunista – nacionalista vezetőségnek és az agymosást kapott tömegeknek a lelkén szárad. Az Úr Isten csalódásával azonosult Wass Albert, amikor ezt átérezte: „Vártam jogőrzést és lett jogorzás” (Ésaiás kv.5:7) Lelkében ezt a terhet cipelte haláláig: úgy tartottak ítéletet a feje felett a kolozsvári népbíróságon 1946 március 13-án, hogy senki nem szólalhatott meg a védelmében, az igazság oldalán. Kolozsvár fájdalmas emléket hagyott az író lelkében, mert azzal a teherrel kellett élnie: halálos ítéletét nem voltak hajlandók megsemmmisíteni! Hála Istennek, hogy ő élete végéig a szabad világ védelmét megnyerte, hiszen az asztalról leseperték az ellene koholt hamis vádakat és a jogtalan ítélkezést Washingtonban, ahol a nagyvilág történelmének kormánykerekét irányítják.

Elég sokáig várt Wass Albert, mire enyhületet hozott számára Kolozsvár. Talán az első fecske Maksay Ágnes és a kolozsvári filmes stáb volt, akik az 1993-ban felkeresték az írót Astorban. Ezt a filmet a Duna Televízió - néhány év múlva - közvetítette.

És most Kolozsvár ismét jelentkezett. Kincseiből ad kincseket kárpótlásul Wass Albert rehabilitációjában. Egy jóságos fiatal könyvtáros - történelem szakos hölgy közel ötven cikket küldött át, mind az Ellenzék 1940-44-es időszakából való. A perbe fogott időben jelent-e meg Wass Albert tollából antiszemita írás, ahogy ez az ellenséges vád állítja, és Wass Albert volt-e a lap helyettes szerkesztője 1943 március és július között, aki ilyen hangú írások megjelenéséért felelős? A szó elszáll a betű marad. A perbe fogott író nevének és jóhírének tisztázását szolgálja a kutatás. Kétségtelen, hogy az Ellenzék sok esetben felhozza a zsidókérdést és elég sok cikkben kimutatható az antiszemitizmus. (Mekkorát tévedett az a jeles szerkesztő, aki januárban azt üzente nekem, hogy átnézte az Ellenzék 1943-as számait és nem talált benne egyetlen antiszemita írást sem!) A felszinre hozott híranyagokat és tudósításokat kritikai elemzéssel és történelmi kontextusban kell megvizsgálnunk. Összehasonlítva az akkor megjelent napilapokkal: az Ellenzék józan hangot, felelős magyar és keresztény erkölcsiséget is bőven képviselt abban a kritikus időben, amikor minden újság a háborús propaganda szócsöve volt. Wass Albert egyetlen politikai írást nem írt 1940-1944 között – összesen négy rövid elbeszélést olvashatunk az író tollából – a szombati irodalmi melléklet számaiban. 1943 március és július között egyetlen írása sem jelent meg az irodalmi mellékletben. Viszont Zathureczky Gyula főszerkesztő nevével többször találkozunk a vizsgált időszakban – ő folyamatosan jelentette meg írásait a kérdéses időszakban. Tehát nem őt hívták be katonának, legfeljebb az Irodalmi Melléklet szerkesztőjét, akit Wass Albert rövid ideig helyettesített. Ez alatt az idő alatt azonban nem írt cikket a napilapban. Utoljára két elbeszélés jelent meg neve alatt 1943 augusztusában: ezeket már a frontról küldhette. Ahogy 1979-ben írt életrajzában állítja: mivel a német tisztek szaglásztak utána, ezért jobbnak látta, ha bevonul Dálnoki Veress Lajos vezérlete alatt a királyi magyar hadseregbe. A két elbeszélés katonai életről szól: míg az ellenség puskalövéseit hallja és lesben vigyázza életét, eszébe jut a régi vadászatok izgalma és fegyver zaja – a békeidőkből. Ha angolul írta volna életrajzi hadi tudósitásait – ahogy Hemingway – rögtön felfigyeltek volna írói tehetségére és tiszta emberségére.

A kolozsvári egyetemi könyvtári kutatások alátámasztják az életrajzi híranyag hitelességét. Megbízható és pozitív információt nyertünk Kolozsvár levéltárából: Wass Albertet semmilyen újságírói, szerkesztői felelősség nem terheli a megjelent antiszemita írásokkal kapcsolatban. Hivatalos levélben megerősíti ezt az állítást az Országos Széchényi Könyvtár Levéltári igazgatója, Tóth Ferenc Tibor: az író neve nem szerepel a lap szerkesztői között. Wass Albertet legfeljebb az irodalmi rovat szerkesztésében bízták meg – átmenetileg – erre emlékezett, amikor közel négy évtizeddel később életrajzi vallomásában azt írta, hogy a lap helyettes szerkesztője volt. Pontosan kimutatható, hogy az író milyen írásokat jelentetett meg: ezek kizárólag az irodalmi mellékletben – négy szombati kiadásban 1941 és 1944 között – láttak napvilágot.. Az irodalmi mellékletben pedig egy szó sincs politikáról, ahogy nincs nemzetiségek, fajok, vallásfelekezetek elleni hangulatkeltés. Ellenkezőleg: tiszta emberség, az élet értékei iránti elkötelezettség, a békevágy szólal meg benne – mint Wass Albert minden műve.

Az igaztalan vád elcsitításához Kolozsvár szorgos angyala Emese munkája nagymértékben hozzájárul. És két történészé: András és Mihály jelentős kutatásban vesznek részt és már óriási eredményeket értek el, de még nincs vége a történészi kutatómunkának! Öröm Wass Albert csapatához tartozni olyan emberekkel, akik szaktudásukat és minden tehetségüket egy szent cél szolgálatába adják. Erdély arisztokra családjának a Wass családnak 800 évét, különösen a 20. század történelemben elfoglalt helyüket, politikai és etikai szerepvállalásukat, benne Wass Albert író közéleti tevékenységeit fogják történészeink az olvasók számára előadni. Kolozsvár kincsei - Wass Albertéi lesznek ismét!

Kolozsvár tisztelettel jelenti, hogy az író erkölcsi tisztaságához és közéleti munkásságához - írói karrierjét és katonai szerepvállalásait tekintve – nem férhet kétség! És Kolozsvár hangja messzire elhallatszik. Mert beszélnek a tények, az írott tanúvallomások és a történelmi források lapjai. Legyen áldás a kutatók csapatán Magyarországon, Erdélyben, Nyugat-Európában és Amerikában. Teljesüljön álmunk, az író elrablott becsületének és tiszta nevének helyreállítása. Kincses Kolozsvár: adj még sokat kincseidből Wass Albert örök igazságának hirdetésére és az igazságot követő magyarok életének meggazdagítására!

Ez a mi magyar pünkösdünk jó reménysége. Veni Creator Spritus - Jövel teremtő Szentlélek! Kettős állampolgárságot minden magyarnak! Hadd nyerje vissza méltó helyét írófejedelmünk Wass Albert kincses Kolozsvár szivében és a magyar irodalmi kánonban! Isten áldd meg a magyarok pünkösdjét Csíksomlyón és szerte a világon!

Lukácsi Éva, Miami
 

forrás: erdely.ma

vissza Vissza a kezdőlapra