2004. augusztus 03. kedd 19:30

Biztosjelölt
Biztos jelölt?

Szarvashiba

Kovácsot ne Brüsszelbe, hanem nyugdíjba küldjék!

 

Nem meglepetés, de mégis felháborodás tárgya, hogy a kormány az ellenzék véleményét figyelmen kívül hagyva a bukott szocialista pártelnök számára a biztosi megbízatást szánja végkielégítésül. A biztosi poszt ennél fontosabb és komolyabb döntést igényelt volna. Ám a szocialistáknál ez is politikai zsákmány része.

 

A Kormány döntött, az ellenzéki ellenvéleményeket lesöpörve Kovácsot jelöli a biztosi posztra. Ez a megbízatás a legmagasabb beosztás, amit magyar ember jelenleg elérhet az Európai Unióban. Persze van néhány aprócska gond. Külügyérből Dunát lehetne rekeszteni, azaz a biztosjelöltek között több a külügyi múlttal rendelkező személy, mint ahány ilyen jellegű feladat van.

Ez azonban még  indokolja írásunk címét.
 

Az MSZP számára az a fontos, hogy eltakarítsa a tehertétellé vált külügyminiszter pártelnököt, s a döntéshozók azt remélik, hogy a portugál elnök nem emel komoly kifogást egy új tagállam jelöltjével szemben. Ez vagy így lesz, vagy nem.  A szarvashiba az, hogy az európai biztosok testületét összekeverték a bukott pártelnökök öregotthonával. Ez viszont nem növeli hazánk nemzetközi tekintélyét.

 

Ezek után egy olvasói levél satyától:

 

Hallgatom a híreket, Kovács Lászlót javasolja a kormány EU biztosnak.
Sokan nem ismerik - velem együtt - a kinevezés metódusát. A HírTV elkapott mondata: jóvá kell hagynia az Európai Bizottság elnökének, és az EU parlamentnek.
 
Vajon megengedheti-e magának a kormány azt a blamázst, hogy akár a bizottság elnöke, akár a parlament nem fogadja el a jelölést?
Vajon van-e értelme annak, hogy ha itthon nem megy valakinek az ügyek vitele, akkor külföldön majd csak elboldogul.
 
És legfőképpen mit tehet az egyszerű ember, hogy megvédje nemzetét az újabb balmázstól?
 
A kérdéseket akár a honlapra is kitehetnéd...
és persze ha van rá válasz...

A kinevezés metódusa: A nemzeti kormány jelöl (épeszű kormányzás esetén mindenki számára elfogadhatót) a  Bizottság elnöke (Barroso úr) egyeztetés után elfogadja a jelöltet, akit az Európai Parlament illetékes bizottságai meghallgatnak majd az elnök beterjeszti az összes biztost, akikről mint kormányról összességükben szavaznak a képviselők. Ebből az következik, hogy Barroso elutasíthatja a jelölést. Nem tudjuk, hogy a tegnapi bejelentés előtt egyeztettek-e vele.. Ha elfogadta a jelöltet, akkor ezen a vonalon nincs mit kezdeni. Ha nem, akkor lehet, hogy legalább annyit megtesz, hogy többes jelölést kér. Ebbe a folyamatba sem mint polgárok, sem mint európai képviselők nem tudunk beleszólni. A következő fázis a meghallgatások, ezekben van mozgástér, leszerepelhetnek a jelöltek, s Barrosonak nem lehet célja, hogy áterőltessen rossz benyomást keltő embereket. Kovács viszont sima modorú, alkalmazkodni tudó ember, valószínűleg elnyeri az őt meghallgató szakbizottság tetszését. Kérdés persze, hogy milyen feladatot kap. Ha eddigi munkájától távol esőt, akkor felkészültségével lesznek gondok. Külön tehertétel még az ő kommunista mivolta. Ez - ellentétben az itthoni vélekedéssel - nem a Fidesz "kirekesztő" vélekedése, hanem elég széles köré. Kovács ugyan magát a rendszerváltás hősének fogja beállítani és valószínűleg bebújik Horn köpenyébe...

Mit engedhet meg magának a kormány? Nem kétséges, van kockázat a jelölésben. Az SZDSZ ugyan lefeküdt az ügyben, mint minden lényegesben szokta tenni, Kovács különben is mintha az ő emberük lett volna. A két ellenzéki párt viszont már hallatta és hallatni fogja még a szavát. Az azonban nem elegendő, hogy Kovácsot nem tekintjük a magyar érdekek megfelelő képviselőjének. A biztos nem kormányokat és nem nemzeteket képvisel, hanem az Unió egészének érdekeit. Az ellene megfogalmazott kritikáknak tehát erre a területre kellene irányulnia. Idős ember, nyelvi készsége nem vetekszik például a feladatot most betöltő Balázs Péterével, évtizedekig orosz bérenc volt, mitől változott volna meg. Bírósági ítéletek jelzik: nem az igazmondás mestere. Az általa vezetett párt pénzügyei zavarosak, mélyen átjárja a korrupció (Tocsik, Kulcsár, számlagyár). A belpolitikai viharok kint is hathatnak. A kormány tehát kockáztat, de - sajnálattal - ki kell mondani: a kockázat nem haladja meg az ésszerű mértéket. Most az új tagállamok körül forog a világ, aligha fogják a képviselők vállalni azt a látszatot, hogy ellene fordulnak egy új tagállamnak, mintegy másodrendűként kezelve...

Mit tehet az ember?  Jogi értelemben semmit, a jelölés nem népszavazás kérdése. Viszont ott van a lelkiismereti teher: vétkesek közt cinkosságot nem szívesen vállalunk a némasággal. 1998-ban a Miniszterelnöki Hivatal elkészített egy karácsonyi üdvözlőlapot, amellyel a miniszterelnök köszöntötte a magyar értelmiség színe-javát. Az első néhány száz levél kiküldését elemi felháborodás követte: az esztétikailag megfelelő üdvözlőlapon az ünnep lényegére, a Megváltó születésére semmi de semmi nem utalt. Azok, akik megkapták, voltak olyan határozottak, hogy jelezték, ez így elfogadhatatlan. A többi nem is ment ki, új anyag készült. Ehhez persze egy polgárbarát kormányra van szükség. Medgyessynél egy tiltakozási hullám nem lesz képes visszafordítani a dolgot. Nem is ez lenne a célja, de az igen, hogy a kormányfő szembesüljön a ténnyel, az állampolgároknak legalább egy csoportja mélyen elítéli a "felfele buktatásnak" ezt a formáját. A "nemzeti közép" kormányának inkább a nemzet érdekeit és jó hírét, mint bukott és hazudozós tagjának a magánérdekét kellene figyelembe vennie. Hogy Medgyessy kormánya sohasem volt a nemzeti közép kormánya? Ez igaz. De ha valaki jelszóként használ szép és nemes gondolatokat, számolnia kell azzal, hogy valaki komolyan veszi és számon kéri azokat. Ezt tehetjük.

A miniszterelnök honlapján találtam az következő emil címet: Peter.Medgyessy@meh.hu Nem tudom működik-e. Ám ha igen és több száz tiltakozó levelet kap, azt biztosan a tudomására fogják hozni. Ha Bushnak küld valaki ilyent, azonnal kap rá választ, amit ugyan gép küld ki automatikusan, de mégis érezheti a polgár, hogy a véleménye bejutott a nagy rendszerbe. Talán most van itt az ideje, hogy nálunk is mozduljunk ebbe az irányba. Nyugdíjba küldjék Kovácsot, ne Brüsszelbe...

Surján László

vissza Vissza a kezdőlapra