2004. július 21. szerda 21:23
A székely autonómia és a kettős állampolgárság
Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései szükségessé teszik a párbeszédet a többi romániai nemzeti kisebbséggel, a politikai pártokkal és a civil társadalom képviselőivel - fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ENMT) alelnöke előadásában vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az ENMT megalakulása óta eltelt időszakban. Hangsúlyozta: az elképzelések megvalósítása érdekében széles körű társadalmi és politikai párbeszédre van szükség, de helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létező konszenzust az autonómia kérdésében.
Kérdésekre válaszolva Toró T. Tibor kifejtette, hogy a területi autonómia és a magyar állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között nincs ellentmondás. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettős állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaország viszonyát hivatott rendezni. Mindkettő a magyar kisebbség identitásának megőrzését és fejlődését szolgálja.
Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója történetiségében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megőrzésében, a kultúra fejlődésében, illetve a gazdaság fellendülésében játszott szerepét.
Davide Zaffi a Dél-tiroli olaszok szemszögéből beszélt a tartomány autonómiájáról, hangsúlyozva, hogy nehéz volt elfogadni számukra, hogy egy kisebbség kisebbségeként élnek az olasz nemzetállamban. A területi autonómia csak kis területeken biztosítható, nagyobb területek esetében - például Erdély viszonylatában - már államszervezési kérdéssé alakul. Ez pedig nagyon kényes kérdés.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke előadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. Fontosnak mondta az állam szerkezeti reformját. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban kiemelte, hogy a reform mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erősíteni kell a román-magyar viszonyt.
