2004. július 07. szerda 23:40

 

Az Európai Néppárt szerdai üléséről

 

Az Európai Néppárt stratégiai célja, hogy José-Manuel Durao Barroso legyen az Európai Bizottság elnöke. Ennek érdekében egyezségre kell jutni az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójával - erősítette meg a Néppárt budapesti frakcióülésén Hans-Gert Pöttering.

 

A legnagyobb európai parlamenti frakció vezetője Hans-Gert Pöttering hangsúlyozta: Barroso bizottsági elnökké választásának támogatásáért cserébe megegyeznének a szocialistákkal, hogy az európai parlamenti ciklus első felében a szociáldemokrata frakció választhasson parlamenti elnököt.

Ez az egyezség azonban nem szövetség vagy koalíció és nem jelenti azt, hogy a jövőben politikailag és szakmailag is osztanák egymás véleményét.

Július 22-én tehát Barrosót kell megválasztanunk az Európai Bizottság elnökének - mondta Pöttering, mert ha nem sikerül ezt elérni, az a néppárti frakció és mozgalom vereségét jelentené.

Pöttering felszólalásában azt is kiemelte, hogy bár a néppárti frakció a legnagyobb és legerősebb az Európai Parlamentben, de mivel nem alkot többséget, ezért kompromisszumokat kell kötnie, okosan és óvatosan persze, a céljai elérése érdekében. Az uniós parlamentben pedig - a néppárti frakcióvezető szerint - mindenkinek meg kell próbálni együttműködnie.

Ha ez emberileg sikerül, akkor a politikai kérdéseket is meg tudják oldani és ha a keresztény emberkép alapján cselekednek, akkor ez mindenképpen sikerre vezet az Európai Parlamentben.


A Fidesz igényt tart arra, hogy megnevezhesse az Európai Bizottság magyar tagját

A magyar képviselők minél több bizottsági alelnöki posztot szeretnének az uniós parlamentben - hangzott el az Európai Néppárt frakciójának budapesti tanácskozásán. A most csatlakozó országok több pénzt szeretnének a felzárkózáshoz - úgy tűnik, egyetértés van a konferencia résztvevői között ebben is. A Néppárt szerint az Európai Bizottság összetételében érvényesülnie kell annak is, hogy melyik ország milyen részvételi aránnyal szerepelt az európai parlamenti választásokon.

A jogi lehetőség ugyan a kormányt illeti, hogy az Európai Bizottságba magyar biztost jelöljön, a Fidesz azonban úgy érzi, erre neki is joga van, miután 47,3 százalékkal megnyerte az európai parlamenti választásokat.

- A politikai helyzet a választások eredményeképpen megváltozott, ezért igényt tartunk arra, hogy mi nevezhessük meg vagy mi is tehessünk javaslatot arra a személyre, aki majd az Európai Bizottságba Magyarország részéről bekerül – mondta Szájer József.

A politikus az Európai Néppárt budapesti frakcióülésének szünetében elmondta azt is, hogy a delegációvezetők ülésén a bizottsági tisztségek elosztásánál a magyar képviselők szeretnének megszerezni több helyet is.

- Elsősorban alelnöki pozíciókat szeretnénk, illetőleg más országokkal kapcsolódó delegációkat, így például Románia, Horvátország, Ukrajna, esetleg Oroszország, Szerbia viszonylatában. Alapvetően szeretnénk azért néhány fontos bizottságot is, az erőnk lehetővé is teszi, hogy kapjunk ilyen pozíciókat. A költségvetési bizottságban a Magyarország szempontjából fontos közlekedési és turizmussal foglalkozó bizottságban, a foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozó bizottságban, kulturális bizottságban.

A magyar delegáció kedden Szájer Józsefet az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettesi tisztségére jelölte, ami a fideszes politikus szerint nagyobb befolyást jelent az érdekérvényesítésben, mint például egy parlamenti alelnöki poszt. A Néppárt frakcióülésén elhangzottakról Szájer József elmondta: különös hangsúlyt kapott, hogy Európa biztonságát minden lehetséges eszközzel meg kell védeni. Ennek érdekében erősíteni kell az egyes országok közötti együttműködést. A néppárti vitában szó volt az Unió költségvetéséről is.

- Nagyon sokan alacsonynak tartották azt a javaslatot, amit néhány befizető ország forszíroz, vagyis, hogy a nemzeti jövedelmünknek az egy százalékát kelljen befizetni az Unió kasszájába. Nekünk, most csatlakozó országoknak az a különösen fontos, hogy a felzárkóztatásunk időszakában a szolidaritásra, az európai felzárkóztatási alapokra nagyobb pénzösszegek jussanak és a vitából úgy érzékeltem, hogy ebben a tekintetben a frakció jelentős része bennünket ennek a célnak az elérésében támogat – tette hozzá Szájer József.


A kormány nem mond le a jelölés jogáról

A kormány álláspontja szerint a jogrend egyértelmű, tehát fenntartja magának a jogot az Európai Bizottság magyar tisztségviselőinek kijelölésére. Gál J. Zoltán a kormányülés után a Fidesz igényére válaszolva kijelentette: semmi nem indokolja, hogy a kabinet lemondjon jogáról, de konszenzusra törekszik az ellenzékkel.

Hozzátette, így volt ez az Európai Bizottság első magyar biztosának, Balázs Péternek az esetében is.

 
Bőti Attila, MR

 

vissza Vissza a kezdőlapra