2004. szeptember 26. vasárnap 23:17

 

Walter Kasper bíboros a „Svet Evangelia” orosz katolikus hetilapnak interjút adott

 

 

A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper bíboros, augusztus 30-án interjút adott Viktor Khoroul-nak a Svet Evangelia főszerkesztőjének. A beszélgetésre Rómába történő visszautazása előtt került sor, azt követően, hogy a bíboros szentszéki küldöttség élén visszavitte Oroszországba a kazáni Szűzanya eddig Vatikánban őrzött kegyképét, amelyet a Pápa ajándékozott az orosz ortodox egyháznak. A Kasper bíborossal készült beszélgetés szövegét szeptember elsején tette közzé a római székhelyű Zenit hírügynökség. (A beszélgetés némileg rövidített fordítása.)

K: Korábban Ön 2004 februárjában járt Moszkvában. Észlelt némi különbséget a előző és mostani látogatása között? Javultak-e az orosz ortodox és a katolikus egyház kapcsolatai?

V: Februári látogatásom utat nyitott: mindkét részről számos kétely merült fel, amelyeken nem volt könnyű felül emelkedni. A légkör most már melegebb és szívélyesebb.

Ennek a ténynek az a magyarázata, hogy utazásaim hátterében a Szentatya áll: ő nagyon akarta ezt a látogatást és lélekben mindig velünk volt. Történt tehát fejlődés, ez most jelentős pillanat a két egyház, Európa és az egész világ számára.

K: Milyen nyilvánvaló jelei vannak ennek a fejlődésnek? Melyek az Ön személyes benyomásai?

V: Alekszij pátriárka ezúttal sokkal szívélyesebb volt, míg februárban nagyon hidegnek mutatkozott. Most a Pápa javaslatára elhatároztuk, hogy küldöttségeink találkoznak. A pátriarka ezt mondta: „A felmerülő problémákat azonnal meg kell oldani, másként azok csak növekednek.”

K: Ezt a pátriárka mondta? Igen, ő mondta és ezúttal valóban úgy tűnt, hogy ő is szeretné megoldani a vitás kérdéseket. Már februárban helyi bizottságot állítottunk fel a konkrét kérdések megoldására és ez a bizottság májusban meg is tartotta első ülését Moszkvában. A következő ülés szeptemberben lesz és témának a pátriárka azt javasolta, hogy magasabb szinten – bíborosok, metropoliták és püspökök között – szervezzünk találkozókat rendszeres időközökben.

K: A megbeszéléseken részt vehetnek az oroszországi katolikus püspökök is?

V: Természetesen részt vesznek majd a helyi püspökök és a moszkvai érsek. Én még azt is kezdeményeztem, hogy hívjuk meg látogatásra Rómába a moszkvai pátriárkátus küldöttségét, a szent szinódust, ám ebben a kérdésben még nem született döntés.

K: Mit gondol a két egyház jövőbeli kapcsolatairól?

V: Úgy gondolom, hogy előbbre fogunk lépni Mária oltalma alatt. Az Ő közbenjárására a két egyház kapcsolatai javulni fognak. Fontos lenne, hogy találjunk közös pontokat. A kazáni Szűz képének visszaadása az orosz ortodox egyháznak olyan gesztus volt, amely az egyszerű emberek szívét is megérintette. Tehát nem csupán diplomáciai lépésről van szó és reményeim szerint ez jelentős változást jelent majd a két egyház kapcsolatában.

K: A moszkvai katolikusok azt remélték, hogy a székesegyházban bemutatott katolikus szentmisén látni fogják a kazáni Szűz kegyképét.

V: Természetesen ezt megértem. Ám én arra kaptammegbízatást, hogy a képet személyesen Alekszij pátriárkának adjam át a képet, nem volt tehát lehetőségem, hogy ezen változtassak. Én is szerettem volna, ha a kegykép ott lett volna a katolikus szentmisén, de az ortodox egyház iránti tiszteletből úgy gondolom ez volt a helyes döntés.

K: Ön nyilván tisztában van azzal, hogy Alekszij pátriárka és szóvivője milyen lépések megtételét kéri a katolikus egyháztól, ahhoz, hogy kapcsolataik javulhassanak.

V: A két egyház vegyes bizottsága meg fogja vitatni az ortodox részről érkező kifogást a katolikus egyház un. prozelitizmusával kapcsolatban. Mi erre ezt válaszoljuk: mondjatok konkrét példákat és aztán mi megvizsgáljuk a helyzetet, hogy igaz-e vagy sem. És ha igaz, akkor megváltoztatjuk magatartásunkat. Ezek lehetnek az egyedül lehetséges konkrét lépések. Ami pedig az un. uniátusok kérdését illeti: ez nagyon kényes ügy, mert nekünk el kell ismernünk az ukrán görög-katolikus egyház jogos elvárásait is. A Szentatya időközben fontos nyilatkozatot tett ebben a kérdésben (azt, hogy nem adhatja meg a pátriárkai rangot nekik). Ez nem volt könnyű döntés a Pápa számára.

K: Olykor olyan kérésekről is hallunk, hogy szerzetesrendek, missziós kongregációk hagyják el Oroszországot, zárjanak be katolikus gyermek gondozókat… Ezek a kérések elfogadhatók a Szentszék számára?

V: Hivatalosan nem kaptunk ilyen jellegű felkérését. Ha gondjainkba veszünk pl. utcagyermekeket, természetesen nem tehetjük ki őket újból az utcára. Az egyetlen dolog amiről biztosíthatjuk az ortodox egyházat az, hogy nem akarjuk őket erőszakkal katolikus hitre téríteni. Mindenesetre készek vagyunk olyan megoldásokra, melyek mindkét fél igényeinek megfelelnek. Például Moszkvában néhány katolikus szerzetesnő minden vasárnap ortodox templomba viszi a gyermekeket és ortodox papokat meghívnak, hogy készítsék fel őket a szentségekre.

K. Mikor utazik legközelebb Oroszországba?

V: Egyenlőre nem. Minden attól függ, hogy milyen eredményt hoz a katolikus-ortodox vegyes-bizottság munkája.
 

 

vissza Vissza a kezdőlapra