2004. november 20. szombat 00:15
A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat
Jelentőség:
Az új Gyurcsány-kabinet – legalább – két szempontból nagyon nehéz helyzetben van. Egyrészt vissza kellene szereznie a választók támogatását az MSZP-nek a közelgő 2006-os országgyűlési választásig, másrészt a piaci szereplők szemében is hiteles és feszes költségvetéssel kellene előállnia az elmúlt évek sorozatos fiaskói után. A két cél egymásnak feszül; választásokat nehéz költekezés nélkül nyerni.
Elemzés:
A jövő évi költségvetés a hitelességről kellene, hogy szóljon. Magyarország három éve küzd azzal, hogy az államháztartási hiányt a többször is deklarált 4,5 százalék alá szorítsa le. A büdzsé tervezetében 4,5-4,7 százalékos ESA-alapon számolt cél szerepel. A kabinet eddigi deficit túllépései alapján a 4,7 százalék tartása már jelentős eredménynek lenne mondható még akkor is, ha a konvergencia programban a kormány – ha nem is explicit módon - a 4,1 százalék mellett kötelezte el magát. Az idei költségvetés alapproblémái azonban visszaköszönnek a jövő évi tervezetben is.
Az államháztartási hiány előrejelzésével kapcsolatos sorozatos fiaskók után a kormány ismét ad-hoc-nak tűnő ötletekkel operál. Így például a Pénzügyminisztérium a jövőben publikálja majd a magánnyugdíj pénztárakhoz áramló költségvetési transzferek nélkül számolt hiányt is, mondván azokból úgyis állampapírokat vásárolnak a pénztárak, így nullszaldós az ügylet. E számítási metódus alapján az idei hiány csupán 4,5 százalék lenne. A módszernek azonban több problémája is van. Először is az államháztartási statisztika módszertanában illetékes brüsszeli Eurostat egyelőre – bár nem végleges álláspontként – a jelenlegi gyakorlatot, vagyis a hiányba való beszámítást támogatja. Másodszor: a Pénzügyminisztérium elképzelése nem számol sem a pénztárak működési költségeivel, sem a profittal. Harmadszor pedig – és talán ez a legsúlyosabb módszertani probléma – a minisztérium retorikájában így összekeveredik a kiadási és a finanszírozási oldal; ezen az alapon Magyarországnak nincs is költségvetési hiánya, hiszen a hiánnyal mindig szemben áll a finanszírozás valamilyen formája
A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban a kiadási oldal csökkentésének legfőbb eszköze a PPP-t (Public Private Partnership). A közelgő 2006-os választások miatt a lakossági terhek további növelése politikailag nem vállalható, ráadásul a kisebbik koalíciós párt egy ilyen szándékú felvetésnek – népszerűségét növelendő és különállását hangsúlyozandó - valószínűleg ismét ellenállna. Marad tehát az implicit eladósodásként is felfogható PPP konstrukció. A jövő évi költségvetés tervezete szerint a gazdasági minisztérium fejezetében az M5-ös autópálya és az M6-os első szakaszának megépítését, az igazságügyi tárcánál börtönépítést, míg az Oktatási Minisztérium fejezetében diákotthonok létesítését jelölték meg. A törvényjavaslatban megjelölt PPP projektek teljes becsült nettó jelenértéke 470,5 milliárd forint, ebből a két autópálya 346,8 milliárddal részesedik.
A jövő évi büdzsé nagy vesztese a honvédelem lehet, a tervezett kiadások az ideihez képest nyolc százalékkal 282 milliárd forintra mérséklődnének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormány nem teljesít egyes, a NATO tagságból eredő kötelezettségeket. Az egészségügyi kiadások hat százalékkal emelkedhetnek jövőre, az agráriumra fordítható összegek pedig 13 százalékkal 328 milliárd forintra emelkednének, amelynek felét a kormány az EU-tól érkező támogatásokból reméli finanszírozni. Ha befolyik ez a támogatás, akkor az agrárium könnyen válhat a jövő évi költségvetési folyamatok nyertesévé. A kiadási oldalon 95 milliárd forint megtakarítást jelent az a rendelkezés, amely szerint a központi költségvetésből finanszírozott szolgáltatásokra rendelkezésre álló keret öt százalékkal csökken.
A hiány lefaragása azonban komoly nehézségekbe ütközik, ha az egyenleget a bevételek gyorsabb növekedésével tervezik javítani. Erre mutató szándék a jövő évi költségvetésben is van. A jelek szerint a kiadási oldal további megnyirbálása már jelentősebb szerkezetátalakítást igényelne az államháztartásban, ehhez azonban nincs meg a kellő politikai akarat. A kényszeredettnek tűnő bevételteremtési ötletek közé tartozik a bankokra kivetett különadó. A pénzügyminisztérium megszabta, hogy 30 milliárd forintra számít e forrásból jövőre, majd sorozatos kompromisszumok nyomán gyakorlatilag a bankokra bízta a befizetés módjának megtalálását. Először a bankok nyereségadójának emelése volt terítéken, majd a kamatkülönbözetre vetítették volna az adót, végül a bankok javaslatára elfogadták, hogy azok a nekik jobban megfelelő lehetőséget választhassák.
A költségvetési hiány idei megugrásának kulcsmozzanata volt a vártnál kevesebb befolyó ÁFA. A pénzügyminisztérium becslései szerint az EU-csatlakozás miatt nagyjából 200 milliárd forint import-áfa esik ki az idén a büdzséből. Ennek hátterében az áll, hogy az új szabályok szerint az import után befizetendő forgalmi adót az APEH helyett a vámhatóság szedi be, s a korábbi kivetéses rendszert felváltotta az önbevalláson alapuló befizetés. Az idei évre – pénzforgalmi szemléletben – 1 700 milliárd forint körüli áfa-bevétel várható, a jövő évi büdzsé 2 048 milliárddal számol.
Az idei hiány megugrásának másik nagy okozója a kamatkiadások vártnál nagyobb összege volt. A jövő évi költségvetési törvénytervezetben kamatkiadások címén 880 milliárd forint előirányzat szerepel az idei évre várható 894 milliárd forint után. Ez azt jelzi, hogy a kormány az irányadó jegybanki kamat jelentős csökkenését várja. Járai Zsigmond jegybankelnök egy nyilatkozatában túlságosan optimistának nevezte a kamatkiadások jövőre tervezett mértékét, ami azt jelentheti, hogy a jegybank korántsem látja annyira érettnek a helyzetet a kamatok jelentősebb ütemű csökkentésére, mint a kormány. Nyilvánvalónak tűnik továbbá, hogy ezt a problémát a Monetáris Tanács „átfazonírozása” sem fogja megoldani. Kis nyitott országban a kamatszintet alapvetően a piac határozza meg, nem pedig egy néhány főből álló bizottság.
Következtetés:
A jövő évi költségvetésben megfigyelhetők a fiskális fegyelemre való törekvés jelei. Az elmúlt évek e téren nyújtott katasztrofális kormányzati teljesítményének következményeképpen azonban csak nagyon feszes teljesítménnyel lehet meggyőzni a piaci szereplőket, illetve a kamatszinttel a költségvetés finanszírozási terheit befolyásoló jegybankot arról, hogy a 4,7 százalékos hiánycél valóban elérhető. Kockázat nélkül kijelenthető, hogy a gazdaságpolitikai hitelesség visszaszerzése költségvetési oldalról a 2005-ös év egyik legnehezebb feladata lesz, elmaradása pedig ismét heves mozgásokat okozhat a forint árfolyamában.
Forrás: Budapest Analyses, No. 54, Nov 19, 2004
