2004. november 07. vasárnap 23:02
Túllépett elméletek? – Csángókonferencia Bákóban
„Azt szeretnénk, ha tájékozottabban mehetnénk haza e
rendezvényről, mert rendkívül sok a spekuláció a moldvai római katolikusokkal
kapcsolatban" - jelentette ki Vilica Munteanu, a Bákó Megyei Levéltár
igazgatója annak a konferenciának a nyitóbeszédében, melyet az általa vezetett
intézmény a moldvai katolikusok kutatásának szentelt. Hangsúlyozta, a téma
azért fontos, mert Bákó megye lakosságának mintegy húsz százaléka római
katolikus vallású. Az igazgató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a
rendezvényen egyedül Varga Andrea budapesti kutató képviseli a magyar
tudományosságot. Mint mondta, Kallós Zoltánt és Pozsony Ferencet is meghívták,
ők azonban nem tudtak eljönni. A bákói Atheneum termében megnyitott
konferenciára néhány osztálynyi gimnazista diákot is betereltek, hogy
hallgatósága is legyen a prefektusi, polgármesteri, megyei tanácsi
köszöntéseknek, és az előadásoknak.
Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üdvözlete még azt üzente, a bákói
rendezvény is csak afféle hazafiassági gyakorlat, ahol az előadások a csángók
román eredetét hivatottak bizonyítani. A prefektus a demokrácia
megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról
akarják meggyőzni a csángókat. Abban látta bizonyítékát a moldvai katolikusok
román identitásának, hogy azok a történelem során vérüket ontották a román
földért. A későbbi előadások között azonban több olyan is akadt, mely némiképp
elütött a csángók román eredetéről szóló hivatalos tézistől. Rafael Chelaru
bukaresti levéltári kutató például arról értekezett, hogy miként változott a
moldvai katolikusok jogi státusa az évszázadok során. Amint előadásából
kiderült, egymást váltogatták azok az időszakok, amikor az ortodox
vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak.
Silviu Vacaru a Iasi-i Xenopol történeti intézet kutatója pedig arról beszélt,
mennyire rossz, ha a kutatók a kizárólag román vagy kizárólag magyar eredet
mellé keresik a bizonyítékokat. Azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a
moldvai katolikusok eredetének a leírására sokkal alkalmasabb az "is-is"
típusú megfogalmazás.
Ioan Danila, a Bákói Tudományegyetem nyelvész tanára az egyes csángó falvakban
tapasztalt sziszegő (az "s" hangot "sz"-nek ejtő) beszédmód eredetét
vizsgálta. Pozitív példaként mutatta be a csángó nyelvjárásnak a Magyar
Tudományos Akadémia által kiadott atlaszát. Mint hangsúlyozta, hasonló módon
kellene a csángók román nyelvjárásait is kutatni, hiszen két nyelven beszélő
közösségről van szó.
Hogy azért az érzelmek sem hiányoznak a konferenciáról, az a Varga Andrea
előadásához kapcsolódó hozzászólásokból derült ki. Az évek óta Bukarestben
kutató budapesti történész azáltal gerjesztett vitát, hogy a moldvai ferences
iskolákról szóló előadásában megemlítette: elsősorban a román anyanyelvűek
sorából verbuválták a csángók papjait. Ideges reakciót váltott ki a csángó
oktatási program vezetőjének, Hegyeli Attilának a hozzászólása is. Hegyeli egy
1938-as rendeletet olvasott fel, amelyikben egy csángó falu polgármestere a
prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendeli, hogy szigorúan megbüntetik
azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek.
A bákói konferencián a Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok
érdekvédelmi szervezete, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kijelentette, a
hatóságok nagy hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv
tanítását a moldvai iskolákban. „Ha a moldvai katolikusok 95 százaléka román,
hogy engedhetik meg egyesek maguknak, hogy magyar iskolákat alapítsanak?" -
tette fel a retorikus kérdést. Ioan Lacatusu, a Hargita - Kovászna Európai
Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók
románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok
többsége a magyar közegben is a román identitást választja.
Gazda Árpád, Krónika
