MKDSZ

A gombosi este sötétje

Ezúttal Gomboson, a horvát határ közelében, jártam.

Meghalt ott egy 55 éves férfi, akitől segítséget kért lánya.

Ugyanis a szerbek verték a helyi egyetlen szórakozóhelyen, a discóban.

"Menjetek Magyarországra, ahonnan jöttetek! Le fogunk benneteket gyilkolni! "

Ehhez hasonló fenyegetéseknek vannak kitéve a gombosi magyar fiatalok a szerb menekültek részéről.

Most is hasonló történt, egy apró szóváltásból ez lett.

A magyar lány mobil telefonon riasztotta édesapját, aki másfél kilométernyire lehetett a helyszíntől.

Aki azonnal nekiindult.

Közben persze ütöttek ott mást is.

Egy fiút sörösüveggel úgy fejbe vágta a szerb betelepült, hogy a zombori kórházban varrták össze a sebét.

Az édesapa, Lajkó Imre nem ért oda.

Útközben, lányáért való aggódása közepette izgalmában szívinfarktust kapott.

Mire a segítség megérkezett, már nem tudtak rajta segíteni.

Pénteken, november 26-án, este érkeztem a faluba.

Az özvegy háza sötétbe borulva.

A szomszéd ház ablakán fény szűrődik ki.

Közelebb lépek, elalszik a lámpa a kicsi házban.

Kopogok, várok.

Néhány perc múlva előjön egy férfi.

Gyanakvóan néz rám.

Magyarul köszöntöm.

Még gyanakvóbb.

Közben fiam elhajtott a keskeny utca végébe megfordulni.

Nye rozomu.

Értem.

Ekkor angolul kérdezem.

Odalép a kocsijához.

Húsz évnél is öregebb Zastava.

A sötétség teljes.

Azért annyit látok, kinyitja az autó ajtaját s elővesz valamit.

Leteszi a földre, majd megszólal: nye rozomú.

Látom, egy szerelővas hever a sáros úttesten.

Lehajol érte.

Közben visszatér autónkkal fiam.

Megkönnyebbülve ülök be.

Elhajtunk.

Nézek vissza.

Kezében a vasrúddal fenyegetően látszik a sziluettje.

Belépek az élelmiszerüzletbe, ahol először útbaigazítottak.

Ott dolgozik annak a fiatalembernek a testvére, akinek a szerb jövevények beverték fejét.

Kérem, hívja fel.

A fiatalember elzárkózik a forgatástól, bármilyen nyilatkozattól.

Nem emlékszik semmire, nem tud semmit, érthető, hiszen úgy megsérült, hogy elveszítette az eszméletét.

Tudom és értem.

Fél.

Ő itt marad.

Én elmegyek.

Kérem a készséges boltosokat, segítsenek.

Mert az özvegy házában senki nincs otthon.

Kiderül, éppen gyászmisét tartanak.

A temetőből gyertyával érkeznek a magyar fiatalok, idősebbek.

Belép egy hölgy.

Az eladóktól tudom, a polgármester felesége.

Fellélegzek, majd ő segít, hogy valaki megszólaljon.

A faluban megváltozott az etnikai arány.

Ezerre csökkent a magyarok, a betelepülő boszniai, koszovói menekülőkkel háromezerre nőtt a szerbek számaránya.

A polgármesterné rendkívül elutasító.

Mondom, Budapestről jöttem, hogy a 3 x 1 órás dokumentumfilmembe beillesztem a gombosi tragédia történetét.

Nem részletezem a vitát.

Belép egy hölgy. Egy ideig figyeli a furcsa, elutasító viselkedést.

Aztán megszólal.

- Tovább nem lehet hallgatni! Itt a mi esetünk is!

Ki kell mondanunk, mi történik itt, velünk, magyarokkal!

Mi történt?

Kilenc éves lányomat fényes nappal a főutcában verték meg a betelepültek, a koszovói szerb cigányok.

Elmondja kamerám előtt?

Igen!

Megérkezünk a házába.

Azonnal megszólal a telefon.

Szerbül beszél, meglehetősen hosszan.

Ki volt az?

A területi rendőrfőnök.

Magyarázta, ő semmit nem tud a dologról.

Mondtam neki, vendégeim vannak.

Kik azok?- kérdezte.

Barátaim...-mondtam neki. Csak azt nem tudom, ki szólt neki, miért akkor telefonált, amikor maguk jöttek?

Ki szólhatott neki?- töprengek.

Hamar megtalálom a megoldást...

Tudja, nem félek tőle. Ismerjük is egymást.

És elkezdtük a forgatást.

Aztán más is előkerült a falubeliek közül.

Amolyan helyi stúdióvá változott a kicsi gombosi ház.

Jön Serfőző Ferenc is, aki elmeséli, mennyit szenvedett ez a falu a háborúban s most is sok fájdalom éri a magyarságot.

Megdöbbentő történetek lengték be ennek a kedves, de mégis oly sötét gombosi estének a légkörét.

Irány Becse.

Itt Tari István, Arany János Díjas költő, író, a város alpolgármestere beszél a magyarverések "filozófiai" hátteréről, a betelepült szerbek viselkedésének ijesztő példáit mondja el.

Egyszer, mint köztisztviselő írt a szerb belügyminiszternek, mert az egyik falu, Gunaras két magyarját összeverték a telepes szerbek. Aztán a szerb hatóság emberei bevitték őket a rendőrségre.

Ott, a megverők előtt a rendőrök súlyosan bántalmazták a magyarokat.

Hajnal négy órakor leállítom az autó motorját.

Nehéz, sűrű napom után...

M.Szabó Imre