2005. március 06. vasárnap 22:49

 

Esterházy megemlékezés volt

Gróf Esterházy Alice levele:

Kedves Hölgyeim és Uraim!

Az Egyesült Nemzetek Holocaust megemlékezésen elhangzott: „Schweigen ermöglicht Böses” a Hallgatás lehetővé teszi a Rosszat! Nem akarok tehát hallgatni és felteszem a kérdést: Felfogható-e ép ésszel, hogy kisebbséggé váltunk a „hazának” nevezett Magyarországon? Még a fele sem szavazott igennel a Magyarországon lakó magyaroknak arra, hogy a határon túliak szintén a hazához tartoznak! Távolmaradásuk a választástól hallgatás volt és ezzel számomra, sokunk számára a haza megszűnt! Az ország vezetői, akik ezt a hallgatást bölcsnek mondják, hisz ők voltak az irányítói, az aranyborjút imádják. Az anyagi előnyök fontosabbak lettek az erkölcsi értékeknél.

Mi, akik külföldre kerültünk, könnyekkel szemünkben tettünk meg mindent, hogy az 56-os menekülteken segítsünk. Mi mind továbbra is hittük, hogy van egy haza, ahol idegen elnyomás alatt szenvednek hazánkfiai. Próbáltuk őrizni nyelvünket, s amikor végre szabad választással az Antall kormány került az ország élére, könnyekkel szemünkbe tértünk haza.

Ami az utóbbi években történt és történik, nekem érthetetlen! Származásom miatt ebben az országban deportáltak, börtönben és munkatáborban volt részem. Sosem fogadtam el, hogy újra más név alatt, ugyanaz a párt került hatalomra, amelyiknek régen véres volt a keze! Az a párt, ahol megszedték magukat a tagok és egyesek a leggazdagabbak közé tartoznak, s akik most ezt példának mutatják fel: gazdagodj magyar, a mások kárán! Ne fogadd be a határon túli magyarokat mint testvért, azok anyagi megterhelést jelentenek! Ne védd jogaikat, ne higgy a keresztény értékekben, azok nem tartoznak az európai értékek közé!

Sokan azt tartják a huszadik század rettenetes volt. Szerintem az előző századok jobbak voltak a mostaninál. Voltak hőseik, mint az 1848-sok, voltak mártírjaik, mint apám, akik a hazáért életüket áldozták. Volt hitük!

Szomorúan gondolok Esterházy Jánosra, akinek hamvai a Csehországhoz tartozó Mirovban vannak elszórva, hogy mindazt amiért ő harcolt, most Magyarország megtagadta. A rabtemetőben, ahol porai a nácik ellen harcoló lengyel mártírok hamvaival és a kommunizmus cseh és morva áldozataival vannak együtt, otthon érezheti magát. Szomorú, hogy ha ma élne, Magyarországon idegennek számítana!

Hinni akarom, hogy a kisebbségi sors egyszer megszűnik és minden magyarnak egyenlő jogai lesznek! Hiszem, hogy az európai integrációhoz az összmagyar nemzeti integráció is hozzá tartozik.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Bajainkról hallgatni bűn!


Gróf Esterházy Alice a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöki tisztségéről a Kempinszky szállodában, Erdély elcsatolásának évfordulóján lezajlott Medgyessy – Nastase pezsgőzés elleni tiltakozása jeléül mondott le, mert úgy érezte, hogy semmilyen tisztséget nem viselhet abban az országban, ahol ilyesmi megtörténhet

 

vissza Vissza a kezdőlapra