2005. január 12. szerda 21:19
Ki látta?
Nem körözött személyre vonatkozik a címbeli kérdés. Néhány olyan állítás mögét keresem, amelyet tényként kezel manapság minden baloldali tudatformáló, de amelyet nekem nem sikerült megtapasztalnom. Tételezzük fel, nekik van igazuk. Segítsen a Tisztelt Olvasó, s jelezze, ha van valami igaz az állításokban. Szóljon, aki látta, tapasztalta, amiket állítanak. Keressünk igazságnyomokat a baloldali publicisztikákban!
Nem lesz könnyű. Olyan kvázi-kultúrával állunk szemben, amelyben a hazugság természetes része a politikának. A toll emberei bizonyára ismerik, illetve felismerik a valótlan állításokat, de ahelyett, hogy felháborodva és a közvéleményt mozgósítva leszednék a keresztvizet minden rendű-rangú hazudozóról, élvezik a beavatottság akol-melegét. Még örvendeznek is: nemcsak azt tudják, hogy egy állítás hazug, hanem azt is, mi célból tért el a Nagy Baloldali Politikus (NBP) a valóságtól.
Ellenzéki túlérzékenység vezetne? Kérem, ítéljenek maguk. Csak egyetlen írást veszek górcső alá, azt, amelyben Kéri László Megint száz nap címmel elemzi a Gyurcsány-kormány eddigi működését. (Magyar Hírlap, 2005. január 12.)
Tudunk-e bármi értékről, ami Gyurcsányékat jellemzi?
Gyurcsány NBP szerepben a cikkíró szerint „minden valóságos és látszólagos döntését, lépését igyekszik visszavezetni az általa kívánatosnak vallott értékekre."
Varga László jut eszembe, aki állandóan a baloldali értékek felsorolását kérte Kovács külügyér úrtól, akiről akkor még nem tudtuk, hogy valójában finánc, sőt főfinánc. Varga nem kapott választ. Gyurcsány könnyedén felelne: egy autópálya-panama kisajátítási biztosának rutinjával hivatkozna az igazságosságra és a versenyképességre. Ezeknek nincs ugyan baloldali jellegük, de sebaj: a választók nem társadalomtudósok és nem politikai elemzők.
Kéri szerint Gyurcsány, "Ha teheti, előszeretettel mutatja meg lépései, döntései következményeit az igazságosabb, versenyképesebb társadalom felé vezető folyamat tudatos láncszemeként – akár így van az, akár nem."
No ez érdekes. Kéri közvetve kimondja: Gyurcsány esetenként hamisan állítja, hogy tevékenysége egy igazságosabb világ felé viszi az országot.
Visszafoglalta-e Gyurcsány 56-ot a jobboldaltól?
Kéri: "A szimbolikus politika megújítása szerves – és meglepő – darabkája volt, ahogy az új vezetés belevetette magát 56 ünneplésébe. Egy ideig meg is dermedt a jobboldal azon része, amely már egy évtizede úgy tudja, hogy a félévszázaddal ezelőtti forradalom csakis a jobboldal öröksége. A dermedtségből hamar átkozódás lett, de akkor már késő volt."
Már közel öt évtizede a jobboldal örökségének érzem azokat a szép októberi napokat. Talán ezért nem dermedtem meg. De másban van a baj. Először abban, hogy ezt az 56-os dolgot már Medgyessy is megpróbálta. Ki is fütyülték. Másodszor: amikor Gyurcsány elkezdett Imrézni a sírnál, nem gyávaságból vagy egyetértésből maradt el a fütty. Az ízléstelenségnek ez a felsőfoka undorral töltötte el a jelenlévőket. Öklendezve nem lehet fütyülni. Kéri állítja, Gyurcsánynak sikerült 56 visszafoglalása a jobboldaltól. Tisztelettel kérem, elhiszi ezt valaki? Nem épp azért sulykolja ezt neves szerzőnk, hogy legalább utólag sikernek látszódjék a gyurcsányi idétlenség? Egyébként, ami 56 balos vagy jobbos jellegét illeti, senki nem állítja, hogy értelmes és tisztességes baloldali gondolkodású emberek nem álltak a forradalom oldalán. Jobb és bal vízválasztójává csak a Kádár rendszer 56 elleni terrorja tette - utólag - a szabadságharcot.
Nyerésre áll-e Gyurcsány az egyházak ellen vívott harcában?
Kérinek másik példája is van: "A szimbolikus politikai küzdelmeknek a baloldal számára úgyszintén hagyományosan veszteséges játszmáját folytatta a miniszterelnök az egyházak közéleti, politikai szerepének újraértelmezésekor. Meglepő, de ebben sem áll vesztésre, sőt."
A kérdés itt is ugyanaz: Hát nem vesztésre áll a NBP és teljes csapata ezen a téren? Ki az, aki eddig nem volt elkötelezett baloldali, s most térdét csapkodja örömében, hogy 'jól megmondta ez a kiváló NBP annak a fehérruhás öreg embernek'? Nőtt-e ettől egy picit is a Gyurcsány-tábor?
Konfliktuskerülő, megegyezésre törekvő volt-e a Medgyessy kormány?
Kéri: „egy konfliktuskereső, majd egy konfliktuskerülő kormány után formálódik egy olyan alapzat, amelynek a lényegét a konfliktusvállalás adja."
Ezzel a kijelentéssel a következő a baj. A balos publicisztika egy emberként gyalázta Orbán Viktort, mivel "kereste a konfliktusokat". 2002 táján ez a társaság lelkesen hozsannázott Kovácsék árokbetemető szóvirágjainak. Amikor az árokbetemetés elmaradt, nem kértek számon semmit: a megígért béke hiányát a polgári oldal bűneként állították be. Tud-e valaki bármit is megnevezni, amiben Medgyessy kész lett volna a megegyezésre? Most meg itt egy konfliktust kereső baloldali figura, s nem kapja meg az ezért pár éve kijáró szidásokat, sőt épp dicsérgetik a Magyar Hírlap hasábjain (is). Örömmel jelentem: sem Kéri, sem más udvari firkász nem ökör. Hiszen csak az ökör következetes.
Kormányoz-e Gyurcsány Ferenc?
Kéri még azt is le tudta írni, hogy: "A szégyenlős, tétova politikaformálás átadta a helyét annak a határozott kormányzásnak, amely láthatóan úgyszintén megosztja a közvéleményt." Történt bármi is, amit határozott kormányzásnak lehet nevezni tavaly szeptember óta? Ki látta? Felelős - bármely oldali - publicisztának épp a kormányzást magát kellene számon kérnie az elmúlt 100 napon. A még egyik oldal által sem kisajátított Széchenyi szerint ugyanis Magyarország percei drágák. Szeptember óta nem perceket, de hónapokat vesztegettünk el.
Surján László
