2005. március 20. vasárnap 21:11

 

A "könnyű(?)"drogokról, több tételben

 

1. London felülvizsgálja a liberális drogpolitikát

A liberális drogpolitika egy év után megbukott Nagy-Britanniában. A brit kormány tavaly januárban enyhítette a marihuánafogyasztás büntetését. A csekély kockázatú drogok közé sorolták a füves cigit, egy csoportba a nyugtatókkal és szteroidokkal. A lebukott füvezők többségét nem is tartóztatták le. A döntést akkor azzal magyarázták, hogy a rendőröknek a kemény drogok, a kokain és a heroin ellen kell harcolniuk - írja a hirtv.hu. A belügyminiszter egy holland egyetemi tanulmányra hivatkozva elismerte, hogy tévedtek. A kutatás ugyanis bebizonyította az eddigi sejtést, azt, hogy a rendszeres marihuánafogyasztás fiatalkorban tudathasadást okozhat. A füves fiataloknál kétszer olyan gyakori a skizofrénia, mint tiszta kortársaiknál. A tanulmány megjelenése óta a liberális drogpolitikájáról ismert Hollandia is fontolgatja a szigorítást. HírTV

2.SZÖRNYŰFŰ AZ AGYBAN

Hogy is van ez, kedves szadeszos-konrádos- gusztusosak (?!), mit harsogtatok a Vörösmraty téren, ti minősíthetetlenek, mit akartatok a fűliberalizálással, dohányt még több dohányt Sorosnak, még több marihuánát Sorostól, a választás szabadságát, rátok jellemzően agresszíven szajkózva- hadd butuljon, szédüljön csak a magyar. Miközben ti meg tiszta és higgadt aggyal alázzátok meg ezt a sokat szenvedett magyarságot, külditek halálba, elvonhatatlan örök-elvonókba, ténfergő csövesnek a tiszta lelkű, reményt vesztett nincstelennek a mégis valahol megérinthető magyar ifjúságot.. Ti,  akik megfertőztétek a fiatalokat, ti, megrontók. Tudtátok, pontosan tudtátok, milyen károkat okoz ez a szörnyűfű az agyakban - ezt akartátok és ezt akarjátok. Ki fizeti meg nektek a kamatokat, galád emberiségellenesek, kik teremtik elő majd búsás garantált hasznotokat, kik teremtik elő nektek, kik tálalják asztalotokra a fenséges, roskadozó zabálótálakat, kik teremtik meg a jövőt, a magyar jövőt, ha az élet perifériájára, netán a halálba ösztökélitek őket, derék, tisztességes magyarokat? Ti, magyarbálintos agysilányító oktatásreformerek, történelemhamisítók, ti, csahos sajtótokkal, tótawécés bűzű ál-érvrendszeretekkel, szakállas bácsis jelzős szerkezetekre oly érzékenyen, ti mások, ti egészen mások, ti, magatokat felsőbbrendűnek tartó szerencsés-szerencsétlenek, ti, velejéig romlottak, ti bátrak, akik teszik, és merik, ti, akik meritek, merészelitek deheroizálni heroinotokkal, marihuánátokkal az emberi máltóságot, az embert, a méltóságteljes embert, aki képes és akar küzdeni, ti, akik azt sugalljátok, az általatok leteperteknek, nehogy fel akarjanak kelni, nehogy a kelj fel és járj keresztényi ihletettségében erőre kapjanak az általatok földre zuhantatottak, maradjanak csak ott leverten, hogy ti, mellesleg gyávák, erőszakosak, ellentmondást nem tűrők, ti uralkodhassatok felettük. Ti rómaiak - néróisták, anarchisták, nihilisták, szektariánusok, ti örök kisebbségiek, ti melegházasok ámulói, ti, magatokat mindenek fölé emelni szándékozó, bolsevita tanokon szocializálódott ál-liberálisok, ti gojozók, ti falra aggasztott képűek, ott, a terrorfalon, ávósősök sarjai, ti madarasok, ti konok keresztény- és egyházüldözők, ti, magyarparaszt-gyalázók, félmilliót fölöslegesnek tartók, ti, pénzzel- politikával gazdasági hatalmat megragadók, azt el nem engedők, ti, agyat sulykoló marketingelők, ti, magatokat igazhitűnek valló igaztalanok, hazugok, ti magyar médiát bitorlók, ti, de csakis ti: az a kevés, a sok tisztességes, jóhiszemű, becsületes, jámbor sorsosaitok közül; ti igazi hitetlenek- ősi hitetekhez méltatlanok, milliárdok által gyakorolt, krisztusi hitet felhígítók: a hatalmat konokul megragadók; ti, annak a szűk rétegnek “alkotó”-rombolói, akik békés testvéreitek megvetését is kivívva egymás között osztogatva díjaitokat; ti, akik hamis előjogokat kiáltva béemesen-ávéhásan beleültetek  más sassvábhegyi házába, a készbe, ti, al- ál- és főkurátorok, kiemelkedő tehetségű személyiségeket alkalmatlannak titulálva, elfoglalva kulcspozíciókat, ti, ál-szabaddemokraták, híveitekkel egyetemben, ti, akik az írott sajtó, a rádiók, a televíziók, a film- a kabaré harsogói, keresztények kifigurázói, ti, igazmondókat perre vivők, ti, hetihetesesek, ti, színházi világ korlátlan, politikacsinálóvá előrukkolt mérlegnyelv-urak, ti, lealjasult sugalló-diktátorai a globalizációnak, az ál-piacgazdaságnak, ti, a visszafejlesztés, az elidegenítés, a nemzetszétszakítás,  nemet erőszakoló,  csonkoló nagymesterei: ti, a bűnös agitátorok, most mit szóltok?!

Beismeritek-e, hogy szolgaian átvéve-ránkerőltevte idegen tanokat, hamis érvrendszereket, azt békés,- immár parkokban, padokon, aluljárókban, heverő fetrengő elveszett- magyarokra erőltetve súlyosan tévedtetetek? Elismeritek-e, hogy sok áldozatot követelően mily nagy kárt okoztatok a magyar társadalomnak, a magyar nemzetnek, a népességnek? Bevalljátok-e, hogy ezért akár a politikai életből való eltűnésetekkel is, de felelnetek kell, kunczéstól, konrádostul, fodorgáborostul, horngáborostul, gusztosostól, eörsistől, petőstől valamennyiőtöknek?! Ha másként nem is, akkor szívjátok narkós, marihuánás szörnyfüveiteket időtök végezetéig, bódult elmúlásotokig!

M. Szabó Imre

3. Keresd a megoldást!

Többen talán túlzásnak tartják M. Szabó fenti sorait, s nem kétséges, erős felindulásból születtek, érződik ez a fogalmazáson, a szóválasztásokon.  Nem tagadható azonban, hogy van rá indok. Más kérdés, hogy mennyire hasznos ez a megfogalmazás. A Magyar-Hon-Lap épp e más oldalról látja a témát. Érzelmeink szabadon engedése alkalmas-e arra, hogy meggyőzzön bárkit is a mások oldalról? No nem Fodor Gábor vagy társaira, az új-liberális eszmék hangos szószólóira gondolok. De ők – mérhetetlen médiaerejüknél fogva képesek voltak sokakat megtéveszteni. Olyanokat, akik jobbat érdemelnek, mint a füvezés adta „boldogságot”. Nekik vajon ki viszi el az örömhírt: van nagyobb öröm, minta bódulat. Fogják-e nagyszombat este énekelni: „…a bűnből mink is támadjunk!”  

A kábítószerrel élő ember kis bajból nagyot csinál. Bajban van tehát, s vajon talál-e valakit, aki melléje áll és kisegíti belőle? Bizony gyakrabban találják meg az ilyen embert a kábulatot ajánlók, mint mások. Olyan társadalmat kell alkossunk magunkból, amely nyitott az egyes ember gondjára-bajára, megértő és melléálló. Ettől, a valódi keresztény felelősségtől áthatott társadalomtól messze kerültünk. A drog-liberátorok pedig még messzebb térítenek, ha engedjük. Ne tegyük, inkább higgyünk a szeretet és összefogás erejében, de e hitünkből cselekvés fakadjon, ne puszta szó.

Surján László

 

vissza Vissza a kezdőlapra