2005. január 18. kedd 00:05
Kétszázkilenc rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtóként gyanúsítja a rendőrség Szász Károlyt
Kétszázkilenc rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtóként gyanúsítja a rendőrség Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét - mondta az egykori PSZÁF-elnök jogi képviselője az MTI-nek hétfőn.
"A gyanúsítás ellen ellenvetéssel éltünk" - közölte
Futó Barnabás a háromórás kihallgatást követően.
Hozzátette: Szász Károly az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodáján tett vallomásában
úgy fogalmazott, hogy "semmiféle bűncselekményt nem követett el".
Futó Barnabás emlékeztetett: a rendőrséghez érkező feljelentés szerint a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél teljesítés nélküli kifizetések
történtek a belső munkatársaknak megbízási szerződés alapján.
"Bizonyítottuk, hogy tényleg hogy mindegyik megbízási szerződés volt, és mind
mögött valós teljesítés állt" - jelentette ki az ügyvéd.
Futó Barnabás még korábban az MTI-nek elmondta: tudomása szerint Szász Károly
2003. július 16-i bántalmazása után nem sokkal Keller László volt közpénzügyi
államtitkár feljelentése alapján nyomozás indult ismeretlen tettes ellen.
A feljelentés szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél teljesítés
nélküli kifizetések történtek a belső munkatársaknak megbízási szerződés
alapján, ez pedig csalás, hűtlen kezelés, illetve más bűncselekmények
megalapozott gyanúját veti fel.
Futó Barnabás közölte: az elmúlt másfél évben a PSZÁF számos munkatársát
meghallgatták tanúként, s a vallomásokból az derült ki, hogy minden szerződés
mögött valós teljesítés állt; így pedig a feljelentésben foglalt
bűncselekmények fogalmilag kizártak.
A megbízási szerződések oka az volt, hogy akkoriban a PSZÁF-nál rengeteg
feladat volt, amit a munkatársak nem tudták hivatali időben megcsinálni. Aki
vállalta, hogy azon túl is elvégzi a rábízott munkát, azzal szerződést
kötöttek - magyarázta az ügyvéd.
Megemlítette azt is, hogy a külsősök sokkal drágábban végezték volna el a
munkát, és a titoktartási kötelezettség szempontjából is célszerűbb volt belső
munkatársakat megbízni a feladatokkal.
Szász Károly jogi képviselője szerint esetleg az kelthette fel a hatóságok
gyanúját, hogy a szerződések aláírása és keltezése között időbeli eltérés
lehet. Ennek oka azonban pusztán csak annyi, hogy előbb szóban született
megállapodás, amit később foglaltak írásba.
MTI
