2005. március 17. csütörtök 23:21

 

Önkormányzatok helyzete 2005

  

Előzmények:

A polgári kormány 1998-2002 között megállította a települések eladósodását, amely a Bokros-csomag következményeként alakult ki. 2001-től reálértéken növelte az önkormányzatok számára juttatandó támogatásokat. 1998-2002 között a Horn kormány alatti 26-ról ötre csökkent a csődbe ment önkormányzatok száma.

Az Orbán-kormány a kistelepüléseknek juttatandó községi alap normatíva összegét kétmillió forintról öt millió forintra emelte. Kiegyenlítő mechanizmust vezetett be, hogy a kisebb adóbevétellel rendelkező települések nagyobb központi forrásokat kapjanak. 2000-ben soha nem látott összeget, több mint 103 milliárd forintot jutott szennyvíz-csatorna építésére. A Széchenyi Terv segítségével 10 év után először önkormányzati bérlakások épültek.

Az ígéretek:

Az MSZP a választási kampányában azt ígérte: több pénzt az önkormányzatoknak

„A szocialisták megvalósítják az anyagilag független önkormányzati rendszert, mert nincs autonóm önkormányzat, ha anyagilag a központi hatalomtól függ.

(…) Biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, és kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert. „ (Részlet a Magyar Szocialista Párt Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének programjából 2002. január)

„A szocialista kormány partnerként fogja kezelni az önkormányzatokat. Bevételeik nagyobb részét hagyja náluk, s költségvetési támogatásukat nem teszi majd függővé politikai összetételüktől. ”(Kovács László MSZP kongresszus, 2002. január 26.)

„Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak.” (MSZP választási szlogen, 2002. október)

A valóság:

Az MSZP ígéreteivel ellentétben az elmúlt három év legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. Vagyonfelélés, eladósodás, megszorító intézkedések, elbocsátások, romló színvonalú szolgáltatások, leépülés – ez jellemezi az önkormányzatok elmúlt három évét. 

Az Állami Számvevőszék azt mondja: “Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint az átengedett szja továbbra sem nyújt fedezetet a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai többletkiadások fedezetére.”

A szocialista kormány hibás önkormányzati politikája miatt 2004-ben közel 1200 önkormányzat jutott önhibáján kívül pénzügyileg hátrányos helyzetbe.

Összesen 1078, önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat mintegy 15 milliárd forintos támogatási igényét ismeri el jogosnak a Pénzügyminisztérium 2004 első félévében.(Forrás: PM, 2004. 07. 16.)

Az érintett helyhatóságok kötelező feladataikat sem tudnák ellátni kiegészítő állami forrás nélkül. (Forrás Világgazdaság, 2004. július. )

2004. második félévében további önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ helyi önkormányzatok pályáztak állami támogatásra. A PM 138 önkormányzatnak együttesen 806 547 ezer forint támogatást ítélt meg. (Forrás: PM, 2004. 12. 16.)

1. Közalkalmazotti béremelés

A kormány nem biztosítja az önkormányzatok számára a közalkalmazotti béremelés fedezetét.

2002-ben nem biztosította az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés fedezetét.

2003-ban az önkormányzatok a alap-működésükhöz, feladataik szükséges összeg 49 százalékát kapták meg a kormánytól

A 2004-es költségvetés nem tartalmazta a közalkalmazotti béremelések fedezetét.

A helyzet 2005-ben sem változott: a kormány nem ad pénzt a közalkalmazotti és a köztisztviselői béremelésre.

Ennek eredményeként 2004-ben csupán 832 önkormányzat - az összes önkormányzat mintegy negyede - tudta a béremelést kifizetni.

Néhány konkrét példa:

Siófok: 2005-ben a működési költségvetési egyensúlyát 92 státus leépítésével tudja megvalósítani. A városban a közalkalmazottak önkéntesen vállalták munkahelyük megőrzése céljából, hogy lemondanak a munkaadói juttatások 50 százalékáról és a nyugdíjpénztári befizetésekről.

Sümeg: az állami támogatás 2005-ben - a zárolást figyelembe véve - 14 millió forinttal csökkent. Ezzel szemben a bérnövekmény 2005-ben -2004-hez képest - 60 millió forint. Egyszerű matematikai művelettel kiszámolható, hogy a város 46 millió forinttal „mínuszban” van.

Tapolca: 2005-ben 2004-hez képest 54 millió forinttal nőtt az állami támogatás. Ezzel szemben 170 millió forinttal nőttek meg a bérek és a bérterhek.

2. Rezsiköltségek

Az önkormányzatok által fenntartott intézmények (iskolák, óvodák, szociális intézmények) energia-költségei (drasztikus, infláció feletti gáz és villamosenergia-ár növelés) jelentősen, mintegy 40 százalékkal emelkedtek, de ennek fedezetét a költségvetés nem biztosította.

3. Kötelező feladatok

A szocialista kormány többletfeladatokat rendel az önkormányzatokhoz, de forrásokat nem biztosít hozzá.

Az önkormányzatok többletfeladatainak központi finanszírozása nem történt meg. Ennek egyik legszembetűnőbb példája a már említett 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, amelynek fedezetét az önkormányzatoknak maguknak kellett kigazdálkodni.

Az MSZP azt ígérte, hogy javítják a vidéken élők helyzetét, fedezik az alapfokú oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a kulturális alapszolgáltatás költségeit.

Ennek valóságtartalmát jól mutatja, hogy Várpalota szocialista polgármestere, Leszkovszki Tibor a következőt mondta: “Az óvodáknál a költségek 44,8 százalékát, az iskoláknál 58,3 százalékát fedezi a normatíva, vagyis az állami hozzájárulás. A különbséget a városnak saját bevételeiből kell fedezni.”

Eladósodás

A kötelező feladatok növelése, és a hiányos költségvetési támogatás miatt az önkormányzatok kénytelenek eladni még meglévő vagyonukat, illetve hiteleket felvenni. Az önkormányzati hitelállomány megkétszereződött az elmúlt évben az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok, települések létét veszélyezteti, hogy nem egy-két helyen, hanem tömegével vannak olyan önkormányzatok, ahol az alap- működéshez vesznek fel hitelt.

Nézzük meg például Budapest hitelállományát, amely 2002-höz képest közel 15 százalékkal emelkedett. De a felvett pénznek nyomát sem látni. Elegendő ha csupán az utak állapotára gondolunk.

Egyes városok hitelállományának alakulása

Város

Az önkormányzat éves költségvetése

A költségvetési évben felvett hitel összege

Teljes hitel-állomány

Teljes hitelállomány aránya a költségvetésben (százalék)

Eladott vagyon nagysága

Budapest 2002

296 763 mrd

36 962 mrd

78 854 mrd

26,7

6931 mrd

Budapest 2003

338 022 mrd

19 285 mrd

79 751 mrd

23.6

5571 mrd

Budapest 2004

389 463 mrd

42 535 mrd

120 497 mrd

30,9

7689 mrd

Budapest 2005 (tervezett)

430.000 mrd

44 391 mrd

174 182 mrd

40.5

2760 mrd

Nyíregyháza 2002

23 768,4 mrd

1625,8 mrd

2996 mrd

12,6

886,2 mrd

Nyíregyháza 2003

26 817,2 mrd

2233,0 mrd

4458 mrd

16,6

969,0 mrd

Nyíregyháza 2004

30 145,5 mrd

2249,4 mrd

5202,7 mrd

17,3

766,5 mrd

Nyíregyháza 2005 tervezett 

35 425,5 mrd

2444,4 mrd

5802,7 mrd

16,4

3051,7 mrd

Pécs 2002

28 052,4 mrd

512,9 mrd

871,2 mrd

3,1

661,1 mrd

Pécs 2003

34 125,1 mrd

1799,6 mrd

2423,3 mrd

7,1

905,0 mrd

Pécs 2004

38 201,5 mrd

2546,3 mrd

4285,3 mrd

11,2

2406,5 mrd

Pécs 2005 tervezett

36 872,7 mrd

3206,1 mrd

4285,3 mrd

11,6

3085,2 mrd

Szombathely 2002

18 187 mrd

722 mrd

1736 mrd

9,5

811 mrd

Szombathely 2003

21 907 mrd

683 mrd

1817 mrd

8,3

795 mrd

Szombathely 2004

18 021 mrd

907 mrd

2393 mrd

13,3

908 mrd

Szombathely 2005 tervezett

21 719 mrd

2088 mrd

4100 mrd

18,9

536 mrd

A kistelepülések esetében még rosszabb a helyzet, hiszen nincs értékesíthető vagyonuk.

A településeken szinte mindennapossá váltak az intézmény-bezárások, elbocsátások, romlott a szolgáltatások színvonala és nemhogy fejlesztésre, de alap-működésre sincs pénz a településeken. Hogyan tovább? Erre kellett volna megoldást kínálnia a kormánynak, kormánypártoknak, de semmi biztatót nem hallhattunk az önkormányzati vitanapon. Bátorításul álljon itt Orbán Viktor mondása: Nem tudnak annyit tönkre tenni, hogy ne tudnánk majd helyre hozni. Orbán reálpolitikus, nem beszélt arról, hogy a "majd" mit jelent. Nem is beszélhetett: csak a kormányzati felelősség átvétele után tisztázható a tényleges helyzet.

.

Vissza a kezdőlapra