2005. március 31. csütörtök 08:50

 

Székhelyáthelyezés és régió fejlesztés

A vállalkozások határokon túlra való költözésének gondjaival is foglalkozott március 29-én és 30-án a Régió Fejlesztési Bizottság.

 

Keveset beszélünk az európai tőke szabad mozgásáról, ami pedig ugyanolyan szerves része a szabadságjogoknak, mint az eszmék és a munkaerő szabad áramlása. A most felvetett téma éppen ezt a kérdést járja körül. Aktualitását az adja, hogy a tíz új tagállam részben alacsonyabb adóztatással, részben az alacsony bérekkel nagy vonzerőt képvisel, s egyre több közepes vállalkozás is azon gondolkodik, hogy áttelepüljön az új tagállamok valamelyikébe. Ez nagymértékben segíti az új tagállamok elmaradt térségeinek fejlődését, de egyben gondokat okoz azokban a régiókban, amelyeket elhagynak ezek cégek. A jelenség persze korábban is ismert volt az Unión belül, s valós tapasztalatok inkább csak a tizenötök körében elemezhetők.

Nem kis feladat megtalálni azt a pontot, ahol a közérdek az ilyen áttelepülések ellen szól. A hatóságnak ugyanis csak ilyenkor lenne szabad bármi módon beavatkoznia a folyamatba. A tíz új tagállamnak elemi érdeke, hogy szerves részesei lehessenek ezeknek a tőkemozgásoknak, amelyeknek kiegyenlítő szerepe fejlődésük egyik motorja lehet.

A jelenség azonban a tízek (az új tagállamok) egymás közötti viszonyában sem elhanyagolható. Hazánkat közvetlenül érinti, hogy több vállalkozó az adózás kijátszása és a törvényesség határán való kétes táncolás helyett egyszerűen áthelyezi cégének székhelyét Szlovákiába. A termelés és az értékesítés fizikailag ugyan Magyarországon marad, de az adóbevételek Szlovákiát fogják gazdagítani. Hazafiatlanság? A természetes gazdasági kapcsolatok helyreállítása? Nehéz lenne jól felelni e kérdésekre. Egy azonban biztos: aki így tesz, olyan mintha a "lábával szavazna". Ha a jelenség számottevő lesz, a kormánynak is el kell gondolkodnia, meddig húzhatja még valós adócsökkentés nélkül.

Mindezek a gondolatok visszaköszöntek a bizottsági vitában. A téma előadója Alain Hutchinson belga szocialista képviselő, aki uniós támogatást sürgetett azon térségek számára, amelyekből a cégek kivonulnak. Előterjesztésének mégsem volt bővítés ellenes éle, s a vita során elhangzott egy fontos szempont: a fő motivációs tényező nem a fejletlenebb régiókban elnyerhető uniós támogatás, hanem az alacsony bérszínvonal, az adók mértéke, a munkaerő képzettsége és a jogi környezet. Ráadásul az igazi veszély nem az egyik tagállamból a másikba költöző vállalat, hanem az, ha a cég a harmadik világba távozik.

Számomra komoly veszélyt jelentene egy olyan törekvés, amely az EU 15 és az EU 10 államai közötti bérszínvonal eltéréseket a miénken akarná közös nevezőre hozni. Márpedig ilyen törekvések léteznek az előadó ismeretei szerint: előfordul, hogy egy cég nem akar ugyan elköltözni, de munkásait elbocsátással fenyegeti, ha nem fogadják el juttatásaik bizonyos csökkentését.

A munkát szakértők meghallgatásával folytatja a bizottság, tehát a témára itt is visszatérünk.
 

Brüsszel, 2005. március 30.
Surján László
 

Vissza a kezdőlapra