A következő napokban részletekben közreadjuk Varga Imre beszélgetését Tamás Gáspár Miklóssal

A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

2. rész

Év	Adat	Vált.^a.	Év	Adat	Vált.^a.	Év	Adat	Vált.^a.
1980	148 673	-	1989	123 304	-992	1998	97 301	-3 049
1981	142 890	-5 783	1990	125 679	2 375	1999	94 645	-2 656
1982	133 559	-9 331	1991	127 207	1 528	2000	97 597	2 952
1983	127 258	-6 301	1992	121 724	-5 483	2001	97 047	-550
1984	125 359	-1 899	1993	117 033	-4 691	2002	96 804	-243
1985	130 200	4 841	1994	115 598	-1 435	2003	94 647	-2 157
1986	128 204	-1 996	1995	112 054	-3 544	2004^b	95 100	453
1987	125 840	-2 364	1996	105 272	-6 782	2003^c	79.969	-
1988	124 296	-1 544	1997	100 350	-4 922	2004^c	79.028	-941

Forrás: 1980-2003: A KSH és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet közlése,

Az eredeti adatokkal kapcsolatban egy érdekességre kell felhívnunk a figyelmet. Amint ez a tábla utolsó számaiból megállapítható, 2004. első tíz hónapjában még folytatódott a születésszám csökkenése, az utolsó két hónapban azonban ez a tendencia megfordult. Ennek folytán 2004. első tíz hónapjában még 941-gyel kisebb volt a születések száma, mint az előző év első tíz hónapjában, az év egészében azonban már 453-mal több. Nem tudhatjuk, hogy ez a jelenség tartós-e, vagy átmeneti.

A számok szerint a születésszám folyamatos és nagymértékű csökkenése – az előbb tárgyalt két hónaptól eltekintve – három esetben állt meg, illetve váltott át növekedésbe: az előző bekezdésben leírtak figyelembevételével 1985-ben, 1990–91-ben és 2000-ben. Az 1990–91. évi változás politikai motiváltságára, a rendszerváltás hatására vonatkozó kiinduló feltevés realitását tehát az támaszthatja alá, ha hasonló motívumok fedezhetők fel a születésszám 1985. évi növekedése mögött. A 2000. évi növekedés semmiképpen sem függhet össze a rendszerváltással, és ezért ennek tárgyalására a 2. részben térünk majd vissza. Tekintsük tehát át most az 1983. végi, 1984. évi és az 1985. eleji legfontosabb politikai eseményeket. A történeti kronológia (Magyar történeti kronológia 1994) alapján a következőket célszerű kiemelni, szószerinti idézetben.

1983. év folyamán: […] A nemzeti jövedelem nem nő, az ipari termelés 1%-kal emelkedik, a mezőgazdasági termelés 3%-kal csökken, az építőipar teljesítménye 2 %-kal csökken, a belföldi fogyasztás 2%-kal csökken, az egy lakosra jutó reáljövedelem nem változik. […] Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának 36%-a a fejlett tőkés országokkal bonyolódik. […]

1984. február 2–4. Először látogat Magyarországra brit miniszterelnök Margaret Thatcher személyében.

február 9. Meghal J. Andropov, a Szovjetunió Kommunista pártja főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke.

február 13–14. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára vezetésével küldöttség utazik J. Andropov temetésére. – A 73 éves Konsztantyin Csernyenkó lesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának új főtitkára.

április 17–20. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Magyarországon tartózkodik. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tanácskozása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól.

április 19–20. A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminisztereinek Bizottsága ülésezik Budapesten. Szerződést javasol a NATO-tagállamoknak a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról.

november 6. Elsöprő fölénnyel ismét R. Reagant választják az Egyesült Államok elnökévé.

1985. március 10. Meghal K. Csernyenkó, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára.

március 11. Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártja új főtitkára.

március 25–28. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Középpontban a gazdasági problémák. Feladat a fizetőképesség további megőrzése, a legszélesebb értelemben vett reformpolitika folytatása. Szokatlanul kritikus hangú hozzászólások.

Ezek az események, amelyeket az idősebb olvasók sem tudnak fejből ilyen pontossággal felidézni, és amelyeket a fiatalabbak netán meg sem éltek, egyértelműen mutatják a szovjet rendszer és ennek magyarországi függvénye közeledő összeomlásának félreismerhetetlen jeleit. Azt a feltevést, hogy a magyar társadalom optimista közhangulattal, és ennek folytán a születésszám 1985. évi megnövekedésével reagált erre a változásra, nem lehet eleve elutasítani. 1989–90. ugyanakkor annyira összefonódik a rendszerváltással, hogy a konkrét események idézése fölösleges. Az, hogy a magyar társadalom ez esetben még inkább optimista közhangulattal reagált az eseményekre, és hogy ennek hatása még a születésszám alakulásában is megmutatkozott, még kevésbé lehet eleve elutasítani.

Amennyiben a társadalom nem reagált volna a születésszám növekedésével mindkét fenti politikai változásra, a politika és a születésszám alakulását két egymástól független esemény véletlen egybeesésének lehetne minősíteni. 1985 és 1990–91. együttesen viszont, még ha matematikai statisztikai jellegű bizonyító erővel nem rendelkezik is, alátámasztja a születésszám változásának politikai motiváltságát. Ezt még az is megerősíti, hogy az 1986–89 közötti négy évben az élve-születések számának csökkenése sokkal kisebb volt, mint az 1985 előtti években. Megerősíti ezt a feltételezést az is, hogy ebben az időben a tényleges gazdasági helyzet nem javult, hanem romlott, lásd fent, az 1983. évre vonatkozó idézetet. A születésszám növekedésének, illetve a csökkenés mérséklődésének tehát nem lehetett gazdasági motiváltsága, és ez is politikai motiváltságra mutat.