2005. június 12. vasárnap 23:58

A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

 

Dr. Szakolczai György:

  

A rendszerváltás és a politikai váltógazdaság

demográfiai hatásai

9. rész

A TÁRKI az 1998. évi választásokat megelőzően nagymintás, tizenötezer fős vizsgálatot végzett a választási preferenciák feltérképezésére. A felvétel a választást megelőző három napon, 1998. május 6–8-án készült, és a nagyobb minta az eredmények háromdimenziós ábrázolását is lehetővé teszi. A TÁRKI megkülönböztetve közölte emellett a teljes népességen és a biztos szavazókon belüli arányokat. A terjedelem korlátjai miatt itt csak a biztos szavazók számaival foglalkozunk. A 14. sz. táblában tehát a biztos szavazók százalékos megoszlását közöljük nem és életkor szerint. Az itt szereplő életkor-kategóriák megegyeznek azokkal, amelyeket a MEDIÁN alkalmaz.

A szavazók megoszlása nem és életkor szerint az 1998. évi országgyűlési választásokon, biztos szavazók, százalékszámok

 

 

18-29

30-39

40-49

50-59

60 felett

Együtt

FKGP

Férfi

12,8

15,6

17,2

21,2

20,7

17,4

 

Nő

8,0

8,7

8,8

11,3

12,4

10,0

 

Összesen

10,5

12,0

13,0

16,0

16,1

13,6

Fidesz

Férfi

43,5

35,4

27,0

19,7

18,5

28,9

 

Nő

50,2

42,3

33,3

27,4

20,4

33,4

 

Összesen

46,6

38,9

30,2

23,8

19,6

31,1

KDNP

Férfi

0,6

0,3

0,7

1,4

3,6

1,4

 

Nő

1,9

1,3

2,0

2,7

5,6

3,0

 

Összesen

1,2

0,8

1,4

2,1

4,7

2,2

MDF

Férfi

2,0

2,2

2,0

2,5

2,8

2,3

 

Nő

2,6

2,0

2,2

3,5

3,8

2,9

 

Összesen

2,3

2,1

2,1

3,0

3,4

2,6

MIÉP

Férfi

5,5

5,5

5,4

2,9

2,6

4,4

 

Nő

3,0

3,4

3,4

2,2

3,2

3,1

 

Összesen

4,4

4,4

4,4

2,5

2,9

3,7

MSZP

Férfi

25,2

29,0

32,1

38,4

40,1

32,9

 

Nő

21,3

29,1

34,6

39,5

44,1

34,7

 

Összesen

 23,4

29,0

33,3

39,0

42,3

33,9

Munkp.

Férfi

1,3

1,5

4,7

6,1

4,7

3,6

 

Nő

1,9

0,8

3,0

3,8

3,7

2,8

 

Összesen

1,6

1,2

3,9

4,9

4,2

3,2

SZDSZ

Férfi

7,5

9,2

8,5

5,8

4,8

7,1

 

Nő

9,4

10,7

10,0

6,8

4,3

7,9

 

Összesen

8,4

10,0

9,3

6,3

4,5

7,5

Egyéb

Férfi

1,7

1,3

2,3

2,1

2,1

1,9

 

Nő

1,6

1,6

2,6

2,7

2,5

2,2

 

Összesen

1,7

1,5

2,4

2,4

2,3

2,1

Forrás: A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. közlése

 14. sz. tábla

Az eredmények félreérthetetlenül mutatják, hogy a Fideszt preferálók között a férfiak és nők közti különbség a fiatalabbak között sokkal hangsúlyozottabb, mint az idősebbek között. A 30 éven aluli korcsoportban a Fideszt támogató férfiak aránya 43,5, a nőké pedig 50,2, azaz 6,7%-kal magasabb, ami igencsak szignifikáns különbség. Egyébként a 18–29 éves nők 50,2%-os  arányszáma az egész vizsgálat egyetlen 50% fölötti értéke, tehát ez volt az egyetlen választói csoport, amely valamely pártot abszolút többséggel támogatott. A férfiak és a nők preferenciája közötti eltérés hasonló szinten marad 60 éves korig, 60 fölött viszont már sokkal kisebb lesz.

Ugyanez a háromdimenziós megoszlás nagyon érdekes eredményekre vezet az MSZP esetében is. A MEDIÁN számai az MSZP esetében nem mutatnak ki különbséget a férfiak és a nők preferenciái között, a TÁRKI számai viszont igen, ez utóbbiak szerint ugyanis az MSZP preferáltsága lényegesen kisebb a 18–29 éves nők, mint az azonos korú férfiak között. A két arányszám a 30–39 éves korcsoportban gyakorlatilag azonos, e kor fölött viszont már az MSZP-t preferáló nők aránya magasabb a férfiakénál.

Az idősebbek és a fiatalabbak, illetve a férfiak és a nők pártpreferenciái közti különbségek arra vezettek, hogy a legfiatalabb korcsoportban a Fideszt preferáló nők százaléka – 50,2 – közel két és félszer akkora volt, mint az MSZP-t preferáló és azonos korcsoporthoz tartozó nők százalékos aránya – 21,3. A különbség nem ekkora, de még mindig szignifikáns a 30-39 éves korcsoportban. A produktív korban lévő nők tehát határozottan a Fideszt támogatták. Ez a nagy különbség hangulati oldalról is magyarázni látszik a demográfiai mutatók kedvező alakulását az 1998. évi választások után.

A TÁRKI kérésünkre közölte ugyanezeket az adatokat négy korcsoport szerinti bontásban is. Itt is csak a biztos szavazókkal foglalkozunk, noha a teljes népességre vonatkozó számok is rendelkezésre állnak. Ezeket a számokat a 15. sz. tábla mutatja be.

A szavazók megoszlása nem és életkor szerint az 1998. évi országgyűlési választásokon, biztos szavazók, százalékszámok

 

 

18-34

35-49

50-64

65+

Összesen

FKGP

Férfi

13,3

17,2

20,1

22,2

17,4

 

Nő

7,8

9,6

11,6

12,0

10,0

 

Összesen

10,7

13,4

15,6

16,5

13,6

Fidesz

Férfi

41,1

29,2

19,6

17,4

28,9

 

Nő

47,5

36,4

23,0

21,6

33,4

 

Összesen

44,2

32,8

21,4

19,7

31,1

KDNP

Férfi

0,5

0,6

1,3

4,9

1,4

 

Nő

1,6

1,8

3,2

6,9

3,0

 

Összesen

1,0

1,2

2,3

6,0

2,2

MDF

Férfi

2,0

2,0

2,2

3,6

2,3

 

Nő

2,7

1,9

4,0

3,4

2,9

 

Összesen

2,3

2,0

3,2

3,5

2,6

MIÉP

Férfi

5,8

4,7

2,9

2,8

4,4

 

Nő

3,4

3,2

2,4

3,4

3,1

 

Összesen

4,7

4,0

2,6

3,1

3,7

MSZP

Férfi

26,5

31,4

40,4

38,3

32,9

 

Nő

22,9

33,3

43,2

42,7

34,7

 

Összesen

24,8

32,4

41,9

40,8

33,9

Munkásp.

Férfi

1,1

3,9

6,3

4,3

3,6

 

Nő

1,6

2,4

3,8

3,7

2,8

 

Összesen

1,4

3,1

5,0

3,9

3,2

SZDSZ

Férfi

8,1

8,9

5,3

4,2

7,1

 

Nő

11,0

9,0

6,0

4,2

7,9

 

Összesen

9,4

8,9

5,7

4,2

7,5

Egyéb

Férfi

1,6

2,0

1,9

2,4

1,9

 

Nő

1,5

2,3

2,9

2,2

2,2

 

Összesen

1,6

2,2

2,4

2,3

2,1

Forrás: A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. közlése.

15.  sz. tábla

Ez a bontás megfelel a népesség fiatal, középkorú, idősebb és öreg kategóriák szerinti, nemzetközileg szokásos bontásának. A fiatal kategória itteni felső határa fölött a gyermekvállalás már viszonylag ritka, az idősebbek kategóriájának felső határa pedig megegyezik a nyugdíjba vonulás legáltalánosabb idejével, a 65 évvel. Ez a korcsoport szerint bontás ezért általános elemzési szempontból nagyon fontos, mert a lehető legpontosabban mutatja be mind a gyermekvállalási korban lévő nők, mind pedig a nyugdíjasok pártpreferenciáit, és teszi lehetővé ezek hatásainak elemzését.

A számok szerint a produktív korban lévő nők 47,5%-a, tehát közel fele a Fideszt támogatja, míg alig 22,9%-uk, azaz negyedük sem támogatja az MSZP-t. Ez a produktív kornak úgyszólván teljes egészére kiterjedő, nagyon markáns különbség alátámasztja azt, hogy a demográfiai mutatószámok kedvezőbb alakulását nem csupán a konzervatívabb kormány általános szelleme, hanem választóinak a választási eredményt kísérő és követő optimista közhangulata is előidézhette.

(folytatjuk)

 

* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.

 

Vissza a kezdőlapra