2005. március 31. csütörtök 21:38

 

Kor-dokumentum * SzDSz

Egyre több a fiatal politológus. Egyre több a fiatal választópolgár. Akik úgy döntenek, hogy a rendszerváltást megelőző évek és hónapok eseményeiről – semmit sem tudnak. És egyre többen vannak azok, akik – felejtenek. Sokak számára talán nem haszontalan időről időre újraolvasni egy-két dokumentumot. Így például azt az interjút, amelyet 1989 szeptemberében készült Szent-Iványi Istvánnal, az SZDSZ szándékairól…

***

Amit a Szabad Demokraták Szövetsége akar, és nem akar – 1989 szeptemberében

Kommunistamentes nemzeti kormányt!

 

Az Unio kérdésére - hogy mit akar, és mit nem akar a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), erre a Szövetség tanácsa s egyben egyik ügyvivője (a szövetséget egy kb. 40 tagú Tanács, és kilenc ügyvivői testület irányítja)  Szent-Iványi István úr válaszolt:

- Unio: Mit nem akar a Szabad Demokraták Szövetsége?

- SZDSZ: Egyszerű feladat ilyen sarkított kérdésre válaszolni. Annál is inkább, mert mindaz, amit pártszerűen működő politikai szövetségünk akar – és így lényegében az is, amit nem akar - írva áll szövetségünk programjában, amelynek már a címe is kifejezi a lényeget - a Rendszerváltás programja. Tudomásunk szerint jelenleg Magyarországon ez az egyetlen komplex, lehetőleg minden alapvető politikai, gazdasági, társadalmi kérdésre válaszolni kívánó írott pártprogram. Aki tényleg kíváncsi az SZDSZ-re, az bármelyik könyvesboltban vagy újságárusnál megvásárolhatja a 159 oldalas programot. Nem állítom, hogy éppenséggel könnyű olvasmány. Ám akit valóban érdekel az egypártrendszerű diktatúrából a többpártászerű demokráciába való békés magyar átmenet ügye, annak kifejezetten ajánlott olvasmány" Arról most nem akarok részletesen szólni, hogy az SZDSZ lényegében az 1978 óta a hazai szamizdat irodalomban „a szamizdat régióban" megjelenő demokratikus ellenzék eszme és magatartásrendszerét „viszi fel" a legális politikai küzdőtérre. Ez a „történelmi hagyományunk" - meglehetősen ismert. Az is, hogy ez a fajta hagyomány többé-kevésbé meghatározza markáns ellenzékiségünket, s így meghatározza azt is, amit akarunk, és amit nem akarunk. Például, semmiképpen sem akarunk a napi politikaforgandóságától befolyásoltatva sarkalatos ellenzéki elveink rovására, az uralkodó állampárttal bármiféle elvtelen kompromisszumot kötni...

- UNIO: Egy 159 oldalas részletes pártprogram ez - ahogy ma Pesten mondani szokás - nem semmi. De ha most kiragadnánk egyetlen aktuális momentumot a jelenlegi hazai politikai némi-zűrzavarból, akkor mit mondana Ön: mi az, amit jelenleg az SZDSZ nagyon nem akar?

- SZDSZ: Nagyon nem akarjuk; hogy az MSZMP (MSZP): közvetlen népszavazással egy ún. „erős" köztársasági elnököt erőltessen a társadalomra - még az első; nézetünk szerint jövő év márciusában aktuális - szabad választások előtt.

- UNIO: És miért ez a nagy nem-akarás? Köztársasági elnök népszavazással - mi ebben a rossz?

- SZDSZ: Minden! Rossz az, hogy népszavazással. Rossz az, hogy az elnököt az MSZMP jelöli tagjai közül. Rossz az, hogy az elnökválasztással megelőzni akarja a párt a szabad választásokat. És főként: rossz az, hogy ennek a közvetlenül választott elnöknek olyan indokolatlanul nagy hatáskört, annyi hatalmi jogosítványt kívánnak adni, ami már önmagában felér egy diktátorjelölt kinevezésével. Miért? Az uralkodó - MSZMP - párt jelenleg koránt sem adott a többi politizáló szervezetnek esély-egyenlő helyzetet. Az igazság az, hogy privilégiumaiból jóformán semmit sem engedett. Gondoljunk csak arra, hogy a párt nem hajlandó kivonulni a munkahelyekről, s így a munkahelyi pártszerveken keresztül erős közvetlen ellenőrzést, egzisztenciális nyomást gyakorol a társadalom jelentős - bérből, fizetésből- élő részére. A Párt nem hajlandó elszámolni – még kevésbé osztozni - horribilis vagyonán. Nem hajlandó feloszlatni magánhadseregét, a több mint 65 ezres munkásőrséget. Ennyi - és még mennyi - privilégium birtokában egy, a parlamenti választásokat megelőző népszavazással valljuk be, komoly esélye van, hogy a társadalom nyakára ültet egy köztársasági elnöknek titulált - legalább is potenciális lehetőségeiben - diktátort. Egy olyan személyt, aki bármikor feloszlathatja a parlamentet, felfüggesztheti az alkotmányt, kikényszeríthet bizonyos intézkedéseket. Végső esetben akár kihirdetheti a rendkívüli állapotot is. Szóval óriási pártvagyon, munkahelyi sok-sok kis párt-diktátor, munkásőrség és még hozzá egy párt-kreálta köztársasági elnök - no, nem! Ez egy kicsit sok. Ezt így együtt végképp és semmiként sem akarja az SZDSZ. Mindez olymértékben veszélyeztetné a békés demokratikus átmenetet, hogy e téren semmiféle kompromisszumot nem tehetünk. Ezért is volt az, hogy - mivel a munkásőrség feloszlatására, a pártvagyon zárolása s a „csak választások utáni köztársasági elnököt" követelésünkből a Párt a háromoldalú nemzeti egyeztető tárgyalások során semmihez sem járult hozzá, mi e tárgyalások "eredményeit" rögzítő dokumentumot - természetes szövetségesünkkel a FIDESZ-szel együtt - nem írtuk alá. Egy ilyen "engedményes" okmány aláírása elvtelen kompromisszum lett volna, mely elveinken túlmenően az elemi politikai okosságnak is ellentmondana.

- UNIO: Világosan szólva - ezek szerint az SZDSZ-nek alapvető kifogása van az ellen, hogy a parlamenti választásokat megelőzve az MSZMP - Pozsgay Imrét - hiszen nagy valószínűséggel tudjuk, róla van szó - a párt köztársasági elnöknek "indítsa"?

- SZDSZ: Nem elsősorban Pozsgay személye ellen van kifogásunk. Mi elveink értelmében az égvilágon senki olyan személyt sem óhajtunk a. köztársaság elnöki székben látni, akit nem az első szabad parlament választ meg saját soraiból. És akinek olyan hatalmi jogosítványai vannak, amelyekkel ismét csak egy kézben összpontosulhat akkora hatalom, ami eleve fenyegetheti a demokráciát...

- UNIO: No, de azért azt talán az SZDSZ is elismeri, hogy köztársasági elnökre egy köztársaságnak szüksége van. Vagy nem?

- SZDSZ: Vagy igen. Természetesen kell köztársasági elnök. De nem mindegy hogy miként választják, s főleg nem mindegy, hogy mi a jogköre. Már mondottam: csak egy a szabadon választott parlament saját soraiból kiválasztott elnök az elfogadható. Ugyanis: a közvetlen népszavazással választott elnök eleve hivatkozhatna arra a parlament valódi népképviselőivel szemben: Önök egyikét-másikát is csak 20-30 ezer ember választotta meg, míg engem az egész felnőtt lakosság. Ergo: eleve sokkal magasabb értékű mandátumom van, mint bármelyik képviselőnek. Ez képtelenség! Az SZDSZ felfogása szerint a köztársasági elnök jogi hatásk6re legyen pusztán reprezentatív. A köztársasági elnök a "köz" első tisztviselője, reprezentálja az államot, fogadja a nagyköveteket, tárgyal külföldi államfőkkel. Egyszóval tevékenységi köre lényegében protokolláris. Így van ez olyan jól működő demokráciákban, mint az olasz, az osztrák, vagy a nyugatnémet rendszer... Nekünk eleve gyanússá vált az MSZMP taktikája: ha ez a 40 éve tűzzel-vassal uralkodó párt most csakugyan a békés demokratikus esélyegyenlő demokráciát akarja, akkor ugyan vajon miért ragaszkodik olyan görcsösen egy nagyhatalmú, parlament felett álló diktátorszabású államelnökhöz? Egyáltalán nem fogadjuk el azt a demagóg érvelést, hogy az átmenet – a pártviták - idejére kell egy erőskezű, "megbízható", kormányzó államelnök. Ellenkezőleg! Éppen a születőben lévő, intézményeiben, törvényeiben még gyenge demokráciára nézve jelenti már puszta jelenlétével is az állandó fenyegetést a nagyhatalmú, ráadásul MSZMP tag, avagy onnan csak tessék-lássék kivetkőztetett, államelnök. Egy ilyen "jelenség" bizony - lássuk át - nem más, mint az eddig egyeduralkodó egypárt hatalmának átmentése.

- UNIO: És mi az, amit az SZDSZ akar.?

- SZDSZ: Jó kérdés! Egyszerűen: mindazt, amit programunkban megfogalmaztunk és leírtunk és közreadtunk. Akarjuk a semleges el nem kötelezett Magyarországot. Akarjuk a törvények uralmát a párt vagy pártok uralma helyett. Akarjuk az államhatalomtól független bíráskodást. Igazságos, korszerű jó törvényeket akarunk. Az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben a sokféle tulajdonforma - sok magánvállalkozás - megjelenését akarjuk. A működőképtelen állami mamutipar lebontását - szakszóval élve a denacionalizálást akarjuk. Egyszóval: modern nyugati értelembe vett demokratikus állami-politikai berendezkedést és nyugati típusú piacgazdálkodást akarunk.

- UNIO: Ez lenne a csodaszer? Vagy ta­lán úgy igaz, ahogy Churchill mondotta egyszer már aggastyán korában: nem ismerek esendőbb társadalmi rendszert, mint a polgári demokrácia. Sajnos az egyetlen. Jobbat még senki sem talált ki.

- SZDSZ: Így valahogy. Valóban a modern értelemben vett nyugati polgári demokráciánál jobbat; működőképesebbet, emberszabásúbb rendszert még senki sem "talált ki." Miért kellene hát "kitalálni" valami mást? Miért ne azt akarnánk nálunk is meghonosítani, amiről a történelem már legkevesebb 200 éve bebizonyította, hogy - ha nem is tökéletes, hiszen tökéletes rendszerekről csak az utópisták vagy az eleve népámító "csaló" politikák beszélnek szóval, ha nem is tökéletes, de messze a legbeváltabb és legfejlődőképesebb.

- UNIO: Sokan kérdezik: ha holnap egy szabad választásokon az ellenzék netán "kiütéssel győzne", az SZDSZ akkor is valamiféle "őfelsége ellenzéke" kívánna maradni?

- SZDSZ: Ugyan kérem! Ez vicc!! Nincsen a világon olyan politikai párt, erő, mozgalom, amelyik nem a győzelmet óhajtaná. Természetesen nem a minden áron való győzelmet! Nem az erőszakkal kikényszerített győzelmet s nem a győzelmet pusztán a hatalom megszerzéséért. De igenis akarjuk a választók bizalmából kapott mandátumok alapján a kormányzásban való részesülést. Mi egy tisztán ellenzéki, tehát, kommunistamentes nemzeti kormánykoalíciót kívánunk. Egy ilyen kormánynak lenne igazi hitele a társadalom előtt. Egy ilyen kormány még bizonyos - a javulás érdekében elkerülhetetlen - áldozatokat is kérhetne az "őt" kormányzásra feljogosító társadalomtól. Egy ilyen kormányban - nézetem szerint - az SZDSZ-ben felhalmozódott szakértelmet, a társadalom javára legjobban úgy tudnánk kamatoztatni, ha a legnehezebb - jelesül a gazdasági, pénzügyi tárcákat kapnánk meg.

- UNIO: Ezek szerint egy szabad választás utáni kommunistamentes nemzeti kormányban az SZDSZ pénzügyi, kereskedelmi, ipari minisztériumok cseppet sem hálás irányításának munkáját vállalná?

- SZDSZ: Miért ne? Ha feltétlenül kell, akár már holnap is.

 

 

 .

Vissza a kezdőlapra