2005. április 12. kedd 12:09

 

MDNP - MDF

A pártok egyesülése vagy szétválása nagy esemény, legalább is az érinttettek számára. A választópolgár valamiképp mindig érintett: bővül vagy szűkül a kínálat. Méltán hihetnénk, hogy egy parlamenti párt ilyen változása nagy teret kap a sajtóban.

Ha pedig egy változás javítja a baloldal esélyeit, biztosak lehetünk abban, hogy jó sajtója lesz az eseménynek.

Azon nem csodálkozunk, hogy a Fidesz honlapján nem kapott nagy súlyt az MDF – MDNP egyesülési kongresszusa. Nem Fidesz ügy akkor sem, ha tudjuk, igen becsmérlőleg szól az MDF közleménye a nagy pártokról. Mely pártok talán épp azért nagyok, mert sokan szeretik őket, ellentétben a kicsikkel. Nem kell tehát azonnal és sértetten reagálni.

Nem is az elmaradt Fidesz reakciót akarom most MKDSZ vonalon pótolni. Inkább az foglalkoztat, hogy a Népszavában április 11-én Dávid Ibolya lett a nap embere. Ez mintha igazolná a tételt: Az MDF + MDNP egyesülés kedvére van a Népszava mögött lévő bal-liberális erőknek.

A helyzet ennél bonyolultabb. Sem a Népszabadság, sem a Magyar Hírlap nem tette a címlapra a nagy egyesülő kongresszust. A téma nem ért többet néhány sornál a Világgazdaságnak sem, ott is az utolsó oldalon. Ennek lényegét érdemes idézni is: „egyesült a tíz éve szétszakadt MDF és MDNP, hogy végre megszervezzék a hiteles magyar konzervatív politikát. Ez minimum két momentum miatt nem jöhet össze. Egyrészt, mert amit Dávid Ibolya és partnerei a politikai túlélés nevében művelnek, az nem hiteles. Másrészt, mert együtt sem lesz akkora súlyuk, hogy hosszú távon számolni kellene velük.” – írta GA belpolitikai jegyzetében.

A Népszava viszont címlapra tette a hírt, bár Károly és Camilla házasság nagyobb súlyt kapott, mint a két párté. A beszámoló amúgy nem hozsannázik, kiemeli azon Fideszt kritizáló mondatokat, amelyek nem vonatkoznak az MSZP-re is, és idézi az immár 1500 új taggal bővült MDF elnök-asszonyát, hogy a koalíciós partner kilétének kérdésére csak a választás első fordulójának estéjén kell visszatérni. Tudósít a lap arról a minitüntetésről is, amelyet az egyesülést elutasító MDF tagok szerveztek, valamint arról, hogy néhány MNDP (volt) vezető perrel fenyeget, mivel nem volt alapszabályszerű az egyesülésről való döntés. Nem ad több információt a Népszabadság sem, mindössze néhány politikus lelkes örömnyilatkozatát közli. A Magyar Hírlap a határon túli magyaroktól idéz, részben Markót, aki szerint az MDF alternatíva a semmittevő magyarkodás és a csak határokig tekintő rövidlátás között, részben Kaszát, aki csak az MDF tagok között érzi otthon magát.

A Magyar Nemzet szűkszavú, idézi Antall Pétert, aki egyetértett az egyesüléssel és idézi azokat, akik nem.

Magam minden összefogást pártolok, így ez is jobb, mint a semmi: ha nincs önálló mondanivaló, ne legyen önálló párt. Tiszteletreméltó, hogy az MDNP vezetői kimondták, hiba volt az 1996-os kilépés.

Vannak viszont visszafordíthatatlan dolgok. Az MDF hanyatlása talán nem ilyen, de eddig ennek bizonyítékát még nem láttuk. Kicsit mosolyt keltő az az önbizalom, amely Hock Zoltán nyilatkozatából árad: az egyesült párt célja, hogy 2010-ben 25 százalékos legyen. Derék dolog, de ehhez 2006-ban legalább 5 százalékra is szükség van. Amit az egyesült fórumosoknak szívből kívánok, bár fogadni nagyobb összegben nem fogadnék rá.

Szelle György

 .

Vissza a kezdőlapra