2005. május 28. szombat 11:50

Védegylet jelöltje, aki a Fidesz és az MDF is támogat

 

Az alkalmas jelölt

 

Az alábbi életrajz tanulmányozása után aligha kétli bárki is: Dr. Sólyom László rendkívül alkalmas jelölt a köztársasági elnöki posztra. Bár a kormánypártok nem támogatják, mégsem esélytelen. Amennyiben az SZDSZ nem akar nyilvános politikai öngyilkosságot elkövetni, kénytelen korábbi állításához ragaszkodni. Ha mégis megszavazná Szili Katalint, maradék hitelét is elvesztené. Csak Magyar Bálint visszavonása árán tudná például elhitetni, hogy az átszavazás nem az általa és az MSZP által hevesen tagadott alku következménye. Ha a szabad demokraták ezen vádak elkerülésére nem adnak le szavazatot, akkor Sólyom nemcsak alkalmasabb, de esélyesebb is. (Hacsak nincs még egy hasonlóan tagadott MDF-MSZP paktum a háttérben.) 

 

Sólyom László

1942. január 3-án született Pécsett.

1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban.

1966-tól 1969-ig egyetemi tanársegéd Jénában, a Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi intézetében.
1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében,
1975-ig könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban.
1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.
1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, jelenleg az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője.
1999-2000-ben vendégtanár a Kölni Egyetemen. 

Tudományos minősítések:


1969-ben a jénai egyetemen doktorált.
1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora).
1998-ban megkapta a Német Szövetségi Köztársaság külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját.
1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktora.
2001-től az MTA levelező tagja.

Társadalmi, közéleti tevékenysége

Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője.
1988-89-ben a Nyilvánosság Klub tagja, majd ügyvivője, a Márton Áron Társaság tagja, a Független Jogász Fórum választmányának tagja.
Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától az elnökség tagja.
Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a Nemzeti Kerekasztal előkészítő tárgyalásain, majd a Kerekasztal-tárgyalások mindhárom szintjén.
1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott.
1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.
2000 márciusától, megalakulásától, a Védegylet tagja.


Kitüntetések

1998-ban a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjével,
1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki. (Lásd képünket)

Az alábbi nemzetközi szervezetek volt, illetve jelenlegi tagja:

International Commission of Jurists, Geneva (1993-2001),
Scientific advisory board, Wissenschaftskolleg zu Berlin/Institute for Advanced Studies, Berlin (1994-2001),
European Commission for Democracy through Law (of the Council of Europe, "The Venice Commission", jelenleg).
A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja 2001 és 2003 között.
2004-től az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja.
Szerkesztőbizottsági tag: Europäische Grundrechte Zeitschrift (EuGRZ, Strasbourg), Osteuropa/Recht (Köln).
 

Fontosabb publikációk:
Könyvek:

Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban. Bp., Rejtjel, 2004.
Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian Constitutional Court. Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2000. (Georg Brunner társszerzővel) Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. Baden-Baden, Nomos, 1995. (Georg Brunner társszerzővel)
A Zöld Hullám. Olvasókönyv a környezetvédelmi társadalmi mozgalmakról. Szerk. Sólyom László és Szabó Máté. Bp., ELTE, 1988.
Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie über ihre Grundlagen. Bp. - Köln, Akadémiai Kiadó - Carl Heymanns Verlag, 1984.
A személyiségi jogok elmélete. Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983.
The Decline of Civil Law Liability. Bp., - Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó - Sijthoff and Noordhoff, 1980.
Környezetvédelem és polgári jog. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980.
A polgári jogi felelősség hanyatlása. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977.

Néhány fontosabb tanulmánya:

The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy, with special reference to Hungary
International Sociology, March 2003, Vol.18(1), 137-165.o.
A jövő nemzedékek jogai és ezek képviselete a jelenben. In: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Bp., [Védegylet], 2000, 37-46.o. fordítása: The Rights of Future generations, and Representing them in the Present. Acta Juridica Hungarica, 43, Nos 1-2 (2002) 135-143.o.
Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 1988/9. 14-34. o.
Mit szabad és mit nem? Capriccio polgári jogi témákra.  Valóság, 1985/8. 12-24. o.
A társadalom részvétele a környezetvédelemben.  Medvetánc, 1985/4-1986/1. 217-242.o.

Családi állapota:

Nős. Felesége magyar-pszichológia szakos középiskolai tanár; két gyermekük és kilenc unokájuk van.

Akár köztársasági elnök lesz, akár nem, mindannyian büszkék lehetünk rá.
Az elmúlt hetekben honlapunk olvasói őt látták a leginkább alkalmasnak erre a posztra. Nálunk ugyanis ő nyerte a "szimpátia szavazást".

Mádl Ferenc   47%   (1168 szavazat)  
Sólyom László   51%   (1252 szavazat)  
Szili Katalin   0%   (7 szavazat)  
Glatz Ferenc   0%   (7 szavazat)  
Gombár Csaba   0%   (2 szavazat)  
más   0%   (12 szavazat)  
Összesen  2448 szavazat

 

Jelölésének hírére megszaporodtak a róla szóló írások. Kettőt idézünk:

A "nehéz természetű"

            Kiszámítható ember. A parlamenti politikusok többsége tudhatja, hogy pillanatnyi érdekből nem enged az alkotmányosság elveiből.

Interjú

            A háborús tapasztalatokból az oroszokat utáltuk. Anyámék családja semmi jót nem várhatott az új rendszertől, és ezt a semmi jót azután bőven meg is kaptuk.

Surján László

Vissza a kezdőlapra