2005. május 12. csütörtök 06:46

 

Részletek a 2002-es országértékelő beszédből

 

„Engedjék meg, hogy segítségül hívjam a tényeket! 1999-ben, amikor először állhattam itt Önök előtt, öt dolgot jelentettem be: a tandíj eltörlését, az adók és járulékok csökkentését, a gyermekek utáni családi adókedvezményt, a lakásépítkezés utáni forgalmi adó egy részének visszatérítését, és az alanyi jogon járó családi pótlék újbóli bevezetését. Négy év elteltével valahogy soványnak, sápadtnak tűnik mindez, pedig akkor nagy dolognak számított, óriási vállalásnak tűnt, s akkor az is volt. Ám vessük egybe mindezt azzal, ami 2001-ben történt. 2001-ben indult útjára a Széchenyi Terv. Az otthonteremtő program 25 százalékról 3 százalékra szorította le az új lakások hiteleinek kamatait. 10 év után újra megindult a szociális bérlakásépítés. 2001-ben mintegy másfélszeresére nőtt a lakásépítések száma. 2001-ben a kis- és középvállalkozások 10-, majd 30 millió forint beruházás-segítő adókedvezményhez juthattak”.

„A minimálbért kétszeresére emeltük és ma már 50 ezer forintnál tartunk. 2001-ben bevezettük a diákhitelt. Több, mint 70 ezren éltek eddig ezzel a lehetőséggel. 2001-ben már megjelent az első évfolyam a felsőoktatásban, amelynek 40 százaléka bejut egyetemekre vagy főiskolákra. Ez az európai átlag. 1990-ben, talán emlékeznek még arra, 10 százalékon álltunk, és az európai sor végén kullogtunk. 2001-ben megtettük az egészségügyi reform második lépését, elindítottuk a népegészségügyi programot. Gondolom Önök is találkoztak néhány ilyen szűrőprogrammal. Ingyenessé tettük a fogmegtartó kezeléseket. Korlátok közé szorítottuk a gyógyszerárak emelkedését, és megszületett a kórháztörvény, amelynek jótékony hatásait remélem hamarosan a betegek is, és az orvosok is érezhetik”.

„2001-ben a sokszor becsapott és hitegetett vidéki emberek, volt TSZ tagok végre hozzájuthattak a jussukhoz. Eddig 152 ezer családtól vásárolta vissza a kormány a szövetkezi külső üzletrészeket. Megalkottuk a földtörvényt 2001-ben. Megalkottuk a helybenlakókat elővásárlási és előhaszonbérleti joggal ellátó rendeleteket. Létrehoztuk a földalapot és megalkottuk a családi gazdálkodásokra vonatkozó szabályokat is. 2001-ben elértük, hogy a magyar termőföld magyar kézben maradjon, és a műveléséből fakadó gazdasági előnyt is elsősorban a vidéki emberek élvezhessék majd. 2001-ben az ösztöndíjas cigány honfitársaink számát, a cigány diákok számát, 13-szorosára növeltük. 13-szorosára növeltük, tudván, hogy a cigányság felemelkedésének útja a munkán és a tanuláson át vezet. 2001-ben a bűncselekmények száma Magyarországon 460 ezer volt. Talán emlékeznek még, hogy 1998-ban, amikor Budapesten még mindennaposak voltak a robbantások, a bűncselekmények száma 600 ezres magasságban járt. 2001-ben megalkottuk a tisztviselők, katonák, rendőrök, határőrök, egyetemi- és főiskolai oktatók, és tudományos kutatók jelentős béremeléssel járó előmeneteli rendszerét is. 2001-ben felújítottuk a régi, megroppant dunaföldvári hidat, és újra felépítettük a Párkány-Esztergom közötti Mária Valéria hidat. A tavaszi árvíz után újjáépítettük a Bereget”.

„2001-ben, tisztelt Hölgyeim és Uraim, megalkottuk a státustörvényt, mert tudjuk, hogy a nemzet olyan mint a család, minél nagyobb és összetartóbb, annál erősebb. Ez a törvény a magyar nemzet határokon átívelő, újraegyesítését szolgálja. Nagy siker, olyan siker, amely túlnő az országhatárokon. S ez akkor is igaz, ha vannak még néhányan, akik sót szórnak a 80 éve eleven sebekbe. 2001-ben a magyar kultúra határokon átívelő újraegyesülése lényegében megtörtént. Már nem létezik külön határon túli magyar irodalom, határon túli magyar zene és tánc, csak magyar irodalom, zene, tánc a maga teljességében. Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak”.

„2001-ben, tisztelt Hölgyeim és Uraim az infláció 2001 decemberére az infláció 6,8 százalékra csökkent, és egyetértés van a szakértők között, ami mifelénk ritkaság, hogy a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlya régen volt ilyen biztató. Hol vannak már azok az idők, amikor az a mondás járta: nem aggódom a költségvetési hiány miatt, elég nagy ahhoz, hogy vigyázzon magára. 2001-ben végre kitörhettünk a külső adósság csapdájából is, és 2001-ben megtettük az első lépéseket a 2012-es nyári olimpia megrendezése érdekében. Láthatják, sok minden, mennyi minden, mennyi fontos dolog történt az életünkben 2001-ben”.

„Amit eddig elmondtam, négy éve még a jövő volt. Négy évvel ezelőtt azonban csak hihettünk az összefogás erejében. Ma már jó okunk van, hogy bízzunk benne, hiszen láthatjuk, mindenki láthatja, hogy megcsináltuk. Megcsináltuk, mert együtt képesek voltunk rá, és volt bennünk elegendő elhatározás, kitartás, és akarat. Saját sorsunk bizonyította be mindenki számára: amiben a polgárok bíznak, az meg is valósul”.

„A mögöttünk hagyott négy évben, történelmünk során azt hiszem először, megtörtént, hogy a magyar gazdaság képes volt, hogy az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítse. Nem egyetlen esztendő alatt, hanem négy év összességében is. Ezzel, tisztelt Hölgyeim és Uraim, esélyt teremtettünk arra, hogy egy nemzedék alatt felzárkózzunk Európa fejlett országaihoz. Ez a növekedés, ennek a jövendőbeli fenntartása teremti meg a lehetőségét annak, hogy nagy célokat tűzzünk ki magunk elé 2006-ig. Ez a növekedés teszi lehetővé, hogy 2006-ig elérjük, hogy az adómentes jövedelem egy egy gyermekes családnál 1 millió, egy két gyermekesnél 2 millió, 3 gyerekesnél pedig 3 millió forint legyen. Emlékeznek rá, alanyi jogúvá tettük a gyed-et, alanyi jogon jár a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás is”.

„De többre van szükség, ezért 2006-ig a gazdasági növekedés eredményeképpen képesek leszünk arra, hogy a családi, a kiegészítő családi pótlék összegét megkétszerezzük. A rászorulóknak pedig ingyenes étkezést tudunk majd biztosítani a bölcsődében, óvodában, az általános és a középiskolában. Képesek vagyunk arra tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az erőteljes gazdasági növekedés eredményeképpen a fizetések emelésével és az adók csökkentésével 2006-ra elérjük, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön. Ennek a nagy tervnek a minimálbér felemelésének sikere adja meg az alapját. Ha képesek voltunk arra, hogy négy esztendő alatt a minimálbért több, mint két és félszeresére növeljük, akkor következő lépésként meg fogjuk ezt tenni az általános bérekkel is. 2006-ig, kedves barátaim, el tudjuk érni azt, hogy Magyarországon minden dolgozni akaró, és tudó polgár munkához jusson. Ezt azért merem ilyen bátran állítani, mert 1998 és 2002 között 236 ezer új munkahelyet teremtettünk. Van esély, meg tudjuk csinálni, hogy a 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak elhelyezkedését járulékkedvezménnyel segítsük. Önök is tudják, ők elég nagy bajban vannak időnként. És abban az esetben, hogy ha az európai uniós csatlakozás nem hoz létre elegendő munkahelyet, akkor van lehetőség arra, hogy az állam közvetlenül teremtsen munkalehetőséget, vagyis a célunk továbbra is az, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot”.

„A gazdasági növekedés eredményeképpen 2006-ig összesen a mai összegen felül, 606 milliárd forintot fogunk az egészségügybe áramoltatni. Ebből lehetőség lesz majd átszervezésekre, épület-és eszközkorszerűsítésre, a szakorvosok és a szakdolgozók bérének emelésére is. Ebből az összegből meg tudjuk oldani, hogy a szakorvosok életpályarendszerét is megindíthassuk, reményeink szerint már 2003-ban”.

„Nem tudom tudják-e, hogy Magyarországnak ma minden második településén megvalósul legalább egy Széchenyi Tervből támogatott beruházás. Ez arra ösztönöz bennünket tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy bár hat évre terveztük a Széchenyi Tervet, ennek az érvényét, hosszát és erejét megnyújtsuk, és 10 éven keresztül számíthassanak még rá a magyar kis- és középvállalkozók. Nem tudom, tudják-e, hogy a magyar kis- és középvállalkozók ma 2 millió embernek adnak Magyarországon kenyeret. Nem tudom tudják-e azt, hogy a magyar gazdaság ugyan a jogszabályok szempontjából ma már versenyképes az Európai Unió tagállamaival, de ha belépünk, akkor néhány föltételnek eleget kellene tennünk, ha valóban versenyképesnek akarunk bizonyulni. Ma még nem minden tekintetben vagyunk azok”.

„1998 és 2002 között néhány hidat már újjáépítettünk, de a terveink ennél azért szárnyalóbbak. 2002 és 2006 között Szekszárdon, Dunaújvárosban és Budapesten mindösszesen 4 új híd épül majd meg a Dunán, és 2006-ig minden ma létező autópálya eléri majd az országhatárt. Engedjék meg, hogy itt ismét elmondjam, 10 évvel a rendszerváltoztatás után, a tavalyi esztendőben fordult elő először, hogy végre a magyar vállalkozók fővállalkozók lehetnek saját országuk építésében. Az európai hírű magyar mérnöki kultúra ezzel újra visszanyeri régi és joggal kiérdemelt megbecsülését. 1998 és 2002 között 203 kilométer árvízvédelmi töltést építettünk és erősítettünk meg. Tudhatják, nagy volt erre a szükség. A polgári kormány hétszer, hétszer annyi 31 és fél milliárd forintot áldozott erre, mint elődje. De 2006-ig még további 500 kilométert meghaladó töltés építését és megerősítését végezzük majd el”.
 

 .

Vissza a kezdőlapra