2005. június 09. csütörtök 18:22

 

Veres János miniszter igazsága

A magyar gazdaság nemzetközi tükörben

Veres János azt mondta: nemzetrontó az, aki megalapozatlanul, a tényekkel ellentétesen úgy minősíti az országot, hogy súlyos gazdasági gondok vannak. A számok szerint minden területen a fejlődés és az előrelépés látható. (Véleménye szerint a „nemzetrontó” kifejezés nem ugyanaz, mint a „hazaáruló”, mellyel korábban a Fidesz egyik meghatározó politikusa illette az ellenzéket.)
Veres Jánosnak igaza van. Magam is elítélem azokat, akik a tényekkel ellentétesen minősítik az országot úgy, hogy súlyos gazdasági gondjai vannak. Az alábbi idézetek hozzásegítik a tisztelt olvasót ahhoz, hogy eldöntse, a tényekkel ellentétes-e az, amit az ellenzék politikusai mondani szoktak.

 

Január 12.

Visszaminősítette egy fokozattal Magyarország hosszú futamú szuverén forintadósságát szerdán a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings azzal az indokkal, hogy "a jelentős és makacs költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét". Ha a Fitch az "A mínusz" devizaadósi osztályzatot is lerontja, akkor az a már csak korlátozottan befektetésre ajánlott, spekulatív elemeket is tartalmazó "BBB" sávba kerülne vissza. A legnagyobb európai hitelminősítő pár héttel később Londonban tartott szemináriumán elhangzott: Az évtized vége előtt csak Szlovákia lesz képes csatlakozni a négy legnagyobb közép-európai EU-gazdaságból az euróövezethez. Azzal számolnak, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozása a céldátumhoz képest egy-két évvel csúszhat. A szemináriumon David Riley, a Fitch vezérigazgatója elmondta: "drámai" az a fordulat, amely az utóbbi néhány évben Magyarország és Szlovákia gazdasági megítélésében végbement, Magyarország kárára és Szlovákia javára. Riley szerint "a Meciar-féle Szlovákia" nemrég még sereghajtó volt abban a mezőnyben, amelyben Magyarország az élen járt; ez mára majdhogynem megfordult.

 

Február 7.

A Deutsche Bank kutatórészlegének (DB Research) közgazdászai kevésbé optimisták, mint Lengyelország és Magyarország kormánya az euróövezethez való csatlakozás dátumát illetően - állapították meg tanulmányukban. Azt várják, hogy Szlovákia 2009-ben, Csehország 2010-ben, Lengyelország 2011-ben, Magyarország 2012-ben csatlakozik majd az európai monetáris unióhoz (EMU), s nem legkésőbb 2010-ben. A DB Research kutatói szerint a legfőbb gondot a nevezett országok számára annak a feltételnek a teljesítése jelenti, hogy a GDP arányos államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a három százalékot. Magyarország esetében azért tartják indokoltnak a 2012-es évszám felvetését, mert az államháztartási konszolidáció szükségessége mellett az ország nagy külső egyensúlyhiánnyal is szembesül. A kutatók a vizsgált országok konvergencia-programjait vették nagyító alá. Szerintük a programok különösen Lengyelország és Magyarország esetében optimista képet vázolnak fel az államháztartási (fiskális) konszolidációra és egyéb makrováltozókra, például a növekedésre nézve.

 

Május 13.

A feltörekvő kelet-európai gazdaságok viszonylag elszigeteltek a globális gazdasági lassulás hatásaitól, de Magyarország a többieknél jobban ki van téve a befektetői hangulat romlásának, mert a nem rezidens portfolió-tőke aránya kirívóan magas a hazai szuverén adósságban, áll a Fitch Ratings pénteken Londonban kiadott térségi felmérésében, amely szerint a négy fő közép-európai gazdaság közül az évtized vége előtt csak Szlovákiának van esélye az euróövezeti csatlakozásra. Lengyelországot segíti a javuló hazai makrokörnyezet, a jelentős ikerdeficittel küszködő Magyarországon ugyanakkor van bizonyos kockázata a piaci megingásoknak, áll a londoni hitelminősítő jelentésében. Emlékeztettek arra, hogy az általánosan javuló térségi adósminőségi besorolások és besorolási kilátások közepette Magyarország az egyetlen, amelynek hosszú távú hazai adósságát a Fitch Ratings leminősítette, és amelynek hosszú lejáratú devizaadósságára is negatív kilátás van érvényben.

 

Május 27.

A Standard & Poor's hitelminősítő a forintban jegyzett, hosszú lejáratú magyat államadósság besorolását "A mínuszra", a rövidét "A mínusz 1"-ről "A mínusz 2"-re csökkentette, a hosszú lejáratú devizaadósi osztályzatot pedig "A mínusz"-on hagyta. A költségvetési helyzet vártnál is nagyobb romlása csupán tovább fokozza Magyarország makrogazdasági egyensúlytalansági helyzetét, és tovább ronthatja a magyar hitelképességet - áll a hitelminősítő közleményében.

 

Beatriz Merino, a hitelminősítő régiós besorolásokért felelős vezetője az S&P közleményében a mostani lépéssel kapcsolatban elmondta: "a forintadósság leminősítése Magyarország középtávú fiskális kilátásainak korábban vártnál nagyobb mértékű romlását tükrözi". A hitelminősítő várakozásai szerint az eredményszemléletű államháztartási hiány (ESA-95, magánnyugdíjpénztári befizetések korrigáló hatása nélkül) idén a GDP 5.2%-át fogja elérni, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi szinttel, és lényegesen magasabb a kormány által kitűzött 4.7%-nál. Az S&P szerint a kiadások széleskörű visszafogása, illetve az államháztartásban a GDP mintegy 0.8%-át kitevő tartalékképzés ellenére a deficit bizonyára túl fogja lépni az általa kitűzött célt, ha nem lesznek további költségvetési megszorító intézkedések.

 

Merino fogalmazása szerint "annak ellenére, hogy a kormány a 2006-os választásokra készülve elkötelezettséget mutat a fiskális fegyelem fokozása terén, ugyanakkor lehet, hogy kísértést érez a kiadások feletti kontroll enyhítésére, és adócsökkentéseket is végrehajt, amelyek további költségvetési kockázatokat jelentenek. Nem várható, hogy Magyarország 2010 előtt az euró-zóna tagjává válik."

 

Június 3.

Bár valamennyi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is erős a gazdasági növekedés, a többi országhoz képest magas állami kiadások miatt még 2010-ben sem biztos az euró bevezetése, hivatkozott a Le Monde a Standard & Poor’s hitelminősítő legfrissebb értékelésére.  - A magyar költségvetési hiány 1997 óta eléri vagy meghaladja a hazai össztermék 3 százalékát - idézte a párizsi lap Emma Ménascé közgazdászt, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek csökkenése után az államháztartási hiány az idén várhatóan a GDP 5,4 százalékára emelkedik a 2004-es 4,5 százalékról, és a jövő tavasszal esedékes választások nem teszik lehetővé szigorúbb pénzügypolitika bevezetését. Lengyelországban és Csehországban hasonló költségvetési hiányt regisztráltak, de a magyarországi, GDP-arányosan 57,6 százalékos államadóssággal ellentétben Lengyelországban csak 43,6 százalék, Csehországban pedig 37,4 százalék az államadósság, emlékeztetett a Le Monde. A párizsi lap felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság már márciusban figyelmeztette a magyar kormányt, hogy nem lesz képes pénzügyi kötelezettségeit tartani. Ezt az OECD májusban megjelent előrejelzései is megerősítették. Ménascé szerint a szigorúbb pénzügypolitika hiánya miatt a magyar kormánynak nehéz lesz az EU stabilitási paktumában meghatározott 3 százalék alá vinni azt államháztartás hiányát a GDP-hez képest, ami kérdésessé teszi az euró 2010-es magyarországi bevezetését. Értékelése szerint emiatt a gazdasági növekedés is törékennyé vált, és Magyarország megítélése romlott a befektetők körében. Szerinte a legnagyobb gond, hogy az állami kiadások romlása miatt az országkockázat növekedett. A folyómérleg hiánya elérte a GDP 9 százalékát, ezt is nehéz lesz a következő években lejjebb vinni. A hiányt a környező országokhoz képest nehezebben fedezi Magyarország, mert kevesebb közvetlen beruházást vonz. Ezek Lengyelországban a hiány 144 százalékát, Csehországban 70 százalékát, de Magyarországon csak 40 százalékát fedezik, írta a francia politikai napilap.  - A jelentősebb közép-kelet-európai országok közül jelenleg Magyarországé a legbizonytalanabb gazdaság - idézte a közgazdászt a Le Monde.

 

Június 6.

A magyar gazdaság középtávú stabilitási kilátásait változatlanul borúsnak, a költségvetési teljesítményt rettenetesnek minősítette kedden Londonban megjelent új térségi elemzésében a Merrill Lynch, amely szerint riasztó a magánszektor devizaeladósodásának mértéke és üteme. A havi jelentés szerint a magyar költségvetés teljesítménye "változatlanul rettenetes", és ennek ismeretében aligha volt meglepő, hogy a Standard & Poor´s a múlt hónapban leértékelte a forintadósságot. A Merrill Lynch keddi londoni elemzése szerint a pénzügyminisztérium "régi szokásának megfelelően" változatlanul hagyta az egész évre adott, ESA95 szabvány szerinti 4,7 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit-előrejelzését, jóllehet maga is azt várja, hogy az éves hiányterv 96,4 százaléka már júniusra teljesül. A bankcsoport elemzői szerint az idei deficitcél "elérhetetlen", hacsak a kormány nem hajt végre "jelentős kirakat-átrendezést". A cég 2005 végére 5,6 százalékos államháztartási hiányt jósol.

 

Június 8.

Magyarország a magas állami kiadásokkal és a megemelkedett fizetésekkel annyira elvesztette versenyképességét, hogy valószínűleg 2010-ben sem lesz képes bevezetni az eurót – olvasható a Le Figaro című francia konzervatív lap keddi számában. A napilap mérlege szerint a rendszerváltás után Magyarország tartotta a térség befektetési rekordját 50 milliárd euróval, amely lakosonként 50 ezer eurót jelent, az elmúlt években azonban több befektető hagyta el Magyarországot, és Ázsiába települt át, illetve az új befektetők – mint például a Hankook –, a kedvezőbb gazdasági feltételek miatt Szlovákiát választották. A Le Figaro magyar gazdaságpolitikusokat is megkérdezett Magyarország uniós csatlakozása utáni gazdasági kilátásairól. Kóka János gazdasági miniszter azt nyilatkozta: a korábbi állapot mesterséges volt, hiszen Magyarország az agyak országa, amit tisztességgel meg kell fizetni. Mint elmondta: hazánknak nincs szüksége arra, hogy mindenkit kiszolgáljon, hanem választania kell az ajánlatok közül. Matolcsy György volt gazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ország GDP-je alig egy százalékát fordítja kutatásra, ami véleménye szerint kevés. A francia napilap két lehetőséget lát a magyar gazdaság előtt: kihasználni a 2007-2013-as uniós költségvetés nyomán az országba áramló 30 milliárd eurót, vagy terjeszkedni kelet felé.

 Surján László

Vissza a kezdőlapra