2005. szeptember 28. szerda 22:20

 

Cselekedni kell

 

A Politiken című dán lap „Az EU vegye fel a munkaruhát!” címmel közölte Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök cikkét. Dániában 2005. szeptember 27-én tartották volna az Alkotmányos Szerződésről szóló népszavazást.

  1. Az Európai Unió válságban van. Gondolja végig és vitassa meg az európai együttműködés előtt álló legfontosabb kérdéseket. Nem az Alkotmányról kell vitázni, hanem az Unió jövőjéről és határairól. Itt az ideje az elmélyültebb vitának és elemzésnek, hiszen nem kell a párbeszédet lecsupaszítani egy egyszerű igen-nem kérdésre.

  2. Komolyan kell venni a polgárok aggodalmait és félelmeit (például a globalizáció következményeitől, vagy a társadalmi berendezkedés gyors változásától) hiszen egy demokratikusan felépített szervezetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a választópolgárok véleményét. A mindennapi aggodalmakra, az Unió eddig nem tudott egyértelmű válaszokat adni, mert Brüsszel eddig önmagával, intézményeivel, politikáival volt elfoglalva és megfeledkezett a tagállamok lakosságáról.

  3. Az elmúlt 20 évben az 5 alapszerződést (SEA, Maastricht, Amszterdam, Nizza, ASZ) fogadtak el, a Közösség pedig 10 tagúból 25 tagúra nőtt. Ugyanakkor a legutóbbi bővítés siker, a munkaerőpiac radikális átalakulását előrevetítő rémképek pedig egyáltalán nem igazolódtak be.

  4. Eljött az idő, hogy az Unió a legfontosabb feladataira koncentráljon mielőtt továbblépne. Ezek a következők:

I.) A globalizáció által támasztott gazdasági kihívásokra a megfelelő válaszok megtalálása. Ehhez tovább kell fejleszteni a belső piacot, a tagországokban pedig több munkahelyet kell teremteni. Az európai országoknak gazdasági reformokat kell bevezetniük, hogy egyszerre tudjanak megfelelni a globális versenynek és a társadalmi-jóléti rendszerek fenntarthatóságának. Ezt minden tagállamnak saját magának kell végrehajtania, de az országok tanulhatnak is egymástól. Sok nemzet érdeklődik például a dán modell iránt, mert abban egyszerre jelen van a mobil munkaerőpiac és az erős szociális ellátórendszer. Elsősorban a kutatásra, képzésre és a magas technológiai ipar fejlesztésére kell törekedni, ugyanakkor fokozatosan fel kell számolni az állami támogatásokat és kereskedelmi korlátozásokat. Az Uniónak kezdeményezően kell hozzáállnia a globalizáció által támasztott kérdésekhez. Meg kell érteni, hogy Brüsszel hosszútávon nem tud megmenteni egyetlen munkahelyet sem, ha a protekcionista kereskedelempolitika révén elzárkózik a világgal való kereskedelem és gazdasági együttműködés elől. Az EU-nak elől kell járnia a globális szabadkereskedelem megteremtésében.

II.) Az Uniónak a közeljövőben, a határokon átnyúló terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás megállítására kell koncentrálnia. Polgáraink biztonságát csak úgy garantálhatjuk (ami minden állam egyik alapvető feladata), ha erősítjük nemzeti rendőri hatóságaink együttműködését ezekben kérdésekben.

III.) Erősíteni kell az Unió szerepét a világban, amit elsősorban a külpolitikai együttműködés területén lehet továbbfejleszteni. Európának egységesen kell fellépnie az atomfegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében, illetve hallatnia kell hangját, és meghatározó politikát kell folytatnia a nemzetközi fejlesztéspolitika és a külpolitika kérdéseiben.

 5. Az Uniónak ugyanakkor fel kell hagynia hagyományos, bürokratikus gondolkodásával más területeken is. Ilyen a további bővítés kérdése: Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül polgárainak véleményét, és ez különösen igaz Törökország megítélésére. Több tagország lakosságának jelentős része megkérdőjelezi Törökország jövőbeli tagságát. Ezért az elkövetkezendő hónapok társadalmi vitáinak a további bővítésről, Európa határairól kell szólniuk. Október 3-án megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Ankara biztosan teljesjogú tagja lesz a Közösségnek. Ezentúl nem elég, hogy az adott tagjelölt megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az Uniónak mint szervezetnek és identitásnak is készen kell állnia Törökország befogadására. Ehhez szükség van a választópolgárok többségének egyértelmű támogatására is. Az Uniónak vissza kell vennie a bővítés sebességéből, és először konszolidálnia kell azt az együttműködést, amely jelenleg válságban van.

 .

Vissza a kezdőlapra