2005. október 01. szombat 21:04

 

Konferencia az Egyház és a média kapcsolatáról

Mi az Egyház? Milyen társadalmi közegben él, és milyen kommunikációs stratégiákat kell kialakítania ebben a közegben? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a „Média az Egyházban – Egyház a médiában” címmel rendezett konferencia előadói és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A tanácskozást a Keresztény Közéleti Akadémia (KKAA) szervezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció Intézete, valamint a Hullámhír Kommunikációs Iroda közreműködésével.

 

Mint Kránitz Mihály, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke megfogalmazta, a tanácskozás célja elsősorban az együttgondolkodás, ajánlatok és javaslatok megfogalmazása volt. A konferencia megszervezésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kérte fel a Keresztény Közéleti Akadémiát.

 

Veres András püspök, az MKPK titkára és Médiabizottságának elnöke bevezető előadásában hangsúlyozta: az Egyház, mint a hívő emberek közössége nem azonosulhat egyetlen politikai rendszerrel sem, ugyanakkor küldetéséből fakadóan nem mondhat le arról sem, hogy társadalmi kérdésekről véleményt formáljon. Feladatának, küldetésének megfelelően az Egyház lételeme a kommunikáció. Ez minden korban így volt, a módszerek azonban korok szerint változtak, és változnak napjainkban is. Sokszor nem könnyű a modern kor követelményeit figyelembe véve közvetíteni az Egyház tanítását, de – II. János Pál pápa szavait idézve – „fantáziával és bátorsággal” lehetséges – mondta Veres András.

 

Emlékeztetett arra, hogy a diktatúra idején igen szűk lehetőségei voltak az Egyháznak a kommunikációra, ám az áldozatos „munkásoknak” köszönhetően mégis sikerült a tanítást közvetíteni, ha sokszor töredékesen is. Ma egészen új utak és lehetőségek kínálkoznak, és természetesen új feladatok, kihívások is jelentkeznek – mondta a püspök.

 

Veres András szólt azokról az eredményekről is, amelyeket a rendszerváltás utáni időben sikerült megvalósítani: ezek között említette a Sajtóiroda felállítását, az egyházmegyei kommunikációs felelősök hálózatának kiépítését, a Magyar Katolikus Rádió létrehozását, a Magyar Kurír internetes lappá alakítását. Szólt az MKPK kommunikációs kampányának eddigi állomásairól és azok hatásvizsgálatáról is.

 

Előadásában hangsúlyozta: a legfejlettebb kommunikációs eszköz sem helyettesítheti a személyes kommunikációt, egymás meghallgatását, és a beszélgetést.

 

Blanckenstein Miklós pasztorális helynök, az esztergomi szeminárium rektora sok gyakorlati szempontot felvető, szakmai továbbgondolásra késztető előadásában az egyház és a tömegtájékoztatási eszközök sokszor ellentmondásos kapcsolatáról szólt. Ebben a kapcsolatban mindkét félnek „alakulnia” kell, és ez az alakulás, a tanulási folyamat izgalmas szakmai kérdéseket vet fel. Bár nem mindenki alkalmas a médiában való szereplésre, ez a szereplés „tanítható” – ezért lenne fontos a képzés, mégpedig nem csupán a médiaszakemberek, hanem a papok, szeminaristák képzése, felkészítése is.

 

Tomka Miklós előadásában a szociológiai vizsgálatok eredményeit ismertetve azt a társadalmi környezetet mutatta be, amelyben az Egyház él, és amelyről sokszor nem pontosak az ismeretei. Ezek nélkül azonban nagyon nehéz jól kommunikálni, és megtalálni a megfelelő hangot.

 

Vértesaljai László Az egyházi kommunikáció a világegyház szintjén című előadásában a Vatikáni Rádió történetét mutatta be a kezdetektől napjainkig.

 

Kiss Ulrich elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a média nem eszköz az egyház számára, hanem konkurencia és arra kell törekedni, hogy partnerré váljanak. Kiemelte a nevelés fontosságát hangoztatva, hogy a szakemberek nevelése, képzése mellett a befogadókat, a nézőket és a hallgatókat is meg kell tanítani a média helyes használatára.

 

Az Egyház tanításának, és belső életének láthatóvá tételéről beszélt Tóth Pál, a PPKE–BTK Kommunikáció Intézetének megbízott vezetője Az Egyház tanításának kommunikációs kódjai című előadásában.

 

Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodájának vezetője előadásában rövid történeti áttekintést is adott az egyház és a média XIX. és XX. századi kapcsolatának alakulásáról, majd elemezte a jelenben elért eredményeket és feladatokat.

 

A délután folyamán a konferencia kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott, amelyeken a világi média és az Egyház kapcsolatáról, a keresztény médiaszakemberek munkájáról, valamint a keresztény, illetve a keresztény értékeket vállaló civil szervezetek kommunikációs tapasztalatairól volt szó.

 

Kránitz Mihály, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke a konferencia zárszavában kifejezte reményét, hogy az elhangzott előadások és javaslatok nyomtatott formában is napvilágot látnak.

 

forrás: MK

 .

Vissza a kezdőlapra