2005. november 16. szerda 22:36
A kiáltó ellentétek világa: Magyarország
Bár Magyarország az elsők között a világon, 1912-ben vezette be a családtámogatási rendszert legelőször a köztisztviselőknek, közel 100 esztendő után ott tartunk, hogy a gyermekszegénység felszámolásának tennivalóiról konferenciát kell rendeznünk. Jelenlegi bankszektorunk viszont alig több mint 10 éves múltra tekint vissza, s a tőkére, vagy az eszközökre vetített adózás utáni megtérülési mutatók az Európai Unió átlagának kétszeresét érik el. Az internetes sajtó két írását (a megjelenési helyüket a cikkek végén megadtuk) állítottunk egymás mellé, melyek elolvasása után önként adódik cikkünk címének sommás ítélete.
|
Családtámogatás, gyermekszegénység - mit kellene tenni? |
Magyar bankok: óriási jövedelmezőség |
|
Alapvetően a jelenlegi családtámogatási rendszer jó, ám az egyenlőtlenségeket mindenképpen ki kell küszöbölni a gyermekszegénység visszaszorítása érdekében - hangzott el a Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által rendezett konferencia első napján. Érdekes, hogy a nemzetközi példák alapján a termékenység nem függ a jóléti kiadások nagyságától. Ferge Zsuzsa a kormány kommunikációját bírálta. Örvendetes, hogy a jóléti kiadások GDP-hez mért aránya az utóbbi években fokozatosan emelkedett. Ugyanakkor családtámogatási rendszert azonban újra kell gondolni. A családtámogatás nem pusztán pénzügyi kérdés - fogalmazott Darvas Ágnes, az ELTE docense. Újraelosztás, de hogyan? A hatékony családtámogatási rendszer kialakításánál a horizontális újraelosztás problémáját kell megoldani. Ezzel lehetne kiegyenlíteni a gyermekes és a gyermektelen háztartások közötti különbségeket. Emellett a vertikális újraelosztással gyermekszegénység csökkentését kell elérni. Ennek keretében a rosszabb helyzetben lévő családok támogatását kell előtérbe helyezni. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy a gyermekekre pénzt kell fordítani, a "köznek be kell fektetnie" - hangsúlyozta a szakember. Ez van Az ellátás többféleképp biztosítható. Magyarországon a demogrant típusú támogatási rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek mindenféle feltételek nélkül, előzetes hozzájárulás nélkül egységes összegű ellátást kapnak. Csak az életkort veszik figyelembe, 0-16 éves korig bármelyik gyermeknek jár. Emellett van a jövedelemtől függő ellátás, és az adórendszeren keresztüli - adókedvezményt kínáló - támogatás. A legtöbb országban a juttatás összege a gyermekek számától függően progresszíven emelkedik, vannak eltérő szabályozások. Fontos továbbá, hogy a gyermekek egészségi állapotát is figyelembe vegye a rendszer. Nemzetközi példák Darvas Ágnes három országot mutatott be, amelyek 1998 és 2003 között jelentősen módosították a családtámogatási rendszerüket. Ausztriában az univerzális családi pótlékot vezették be, ami a jóléti kiadásokat 31 százalékkal dobta meg. Spanyolország adókedvezmény alkalmazásával 150 százalékkal növelte az ilyen célú ráfordításait, míg Nagy-Britannia a kombinált rendszer, az univerzális családi pótlék és a jövedelemszinttől függő támogatás mellett döntött, ami ugyancsak jelentősen növelte az állami kiadásokat. A bővülés ellenére jóléti ráfordítás GDP-hez mért aránya igencsak eltérő. Ausztria a 3 százalékos értékkel az élmezőnybe tartozik, Nagy-Britannia a középmezőnyben foglal helyet 1,8 százalékkal, míg a spanyolok 0,5 százalékos kiadása nagyon alacsonynak tekinthető. A szóban forgó országokban megvalósított intézkedések nyomán a gyermekszegénység csökkent, Nagy-Britanniában 15, Spanyolországban 13, Ausztriában pedig 10 százalékra. Piaci résztvevőket kellene bevonni Gábos András, a Tárki szakértője ehhez azt tette hozzá, hogy a modern társadalmakban meg kell osztani a kockázatokat, ugyanis csak így tartható el az inaktívak tábora. Ez a tőke- és biztosítási piacok bevonását és az állami támogatást jelenti együttvéve. A szakértő rámutatott, hogy az alacsony termékenység miatt humántőke-veszteség keletkezik, nem beszélve az öregedő társadalom és a jövő generációk eladósodásáról. Az európai államokat vizsgálva színes a kép. Skandináviában jelentősek a jóléti kiadások és magas a termékenység, míg Nagy-Britanniában például viszonylag alacsony ráfordítás mellett ugyancsak magas a termékenység. Közpénz kell, nem piac Ferge Zsuzsa, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja előadásában szintén a köz felelősségét feszegette. A gyermekek támogatását közpénzből kell megoldani, piaci alapú biztosítási rendszer felállítása nem lehetséges. A professzor szerint a támogatások kalkulálásánál alapul vett segélyküszöb, a nyugdíjminimum rossz kiindulópont. Ferge Zsuzsa ezt annak kapcsán mondta, hogy a KSH adatai szerint családi támogatások összege jóval elmarad a létminimumtól, amelyről eddig ráadásul nem is folyt komolyabb társadalmi egyeztetés. Kritika a kormánynak A szakértő hozzátette: rossz az a kormányzati propaganda, amely szerint a családi pótlék duplájára emelkedik jövőre, ugyanis a más címen felvehető segélyek megszűnnek. Összességében alig változik a rendszer. Az átlagosnál rosszabb helyzetben lévő háztartásoknál nem lesz érzékelhető a változás, míg az átlagos vagy jobb jövedelmű családok az ideinél több juttatást kapnak. A felállított rendszer ugyanakkor nem teljesen elhibázott - mondta Ferge, jó kiindulópont arra, hogy a jövőben hatékony, a valamennyi gyermeket, köztük is elsősorban a rosszabb helyzetben lévők megfelelő támogatást kapjanak. Csernátony Csaba Zoltán |
A magyar bankszektor nemzetközi összehasonlításban is magas jövedelmezősége elsősorban az utóbbi évek hatékonyság javulásának köszönhető - jelentette ki ifjabb Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerdán Szegeden. A magyar bankszektor nemzetközi összehasonlításban is magas jövedelmezősége elsősorban az utóbbi évek hatékonyság javulásának köszönhető - jelentette ki ifjabb Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerdán Szegeden. "A magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban is magas, sokak szerint rendkívül magas jövedelmezőséget ért el" - mondta a szakember a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara által rendezett konferencián. Hozzátette: a tőkére, vagy az eszközökre vetített adózás utáni megtérülési mutatók az Európai Unió átlagának kétszeresét érik el. Az elmúlt évben a magyar kereskedelmi bankok között veszteséges bank már nem volt, szemben a korábbi évekkel, amikor a szektor magas nyereségességével párhuzamosan több pénzintézetnél is komoly veszteségek jelentkeztek - közölte a főtitkár. A magas jövedelmezőség okát ifjabb Nyers Rezső elsősorban a hatékonyság gyors javulásában, a fajlagos működési költségek utóbbi években lezajlott lényeges csökkenésében látja. A szakember kifejtette, a kilencvenes évek első felének hitelezési sokkjai után ma a magyar bankok hitelezési gyakorlatát kifejezetten a prudens szemlélet jellemzi. Szemben a korábbi évekkel a pénzintézeteknek nem kell folyamatosan céltartalékokat képezni az esetleges hitelezési veszteségekre. A magyar bankok hitelportfoliója nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten jónak mondható, a problémásnak minősített hitelek aránya a 2 százalékos arányt sem éri el - mondta ifjabb Nyers Rezső. A jövedelmezőség javulásához hozzájárult a hitelállomány gyors növekedése is, főként a lakossági piacon, ahol magasabb kamatmarzsot lehet érvényesíteni - közölte a főtitkár. Az átlagos 4 százalék körüli kamatmarzs nemzetközi viszonylatban magas, bár tartósan csökkenő tendenciát mutat. A kamatmarzsok csökkenésének tendenciáját elsősorban a gazdaság- és a monetáris politikai lépései határozzák meg - jelentette ki ifjabb Nyers Rezső. Hozzátette: ha fennmarad a jelenlegi nagy pénzpiaci hozamingadozás, nem csökkenhet olyan mértékben a lakossági üzletágban a kamatmarzs, mint az kívánatos lenne.
|
.
Vissza a kezdőlapra