2005. október 20. csütörtök 14:00

 

Kitelt a becsület

A kormány nem tartotta a szavát, elúszott a költségvetés

Kedves Néném! Amitől tartottunk, immár bekövetkezett, az Európai Bizottság újraértékeli Magyarország költségvetési helyzetét. Így írna ma aktuális levelében Mikes Kelemen. Mi is történt? Csak az, amit előre lehetett látni. Tekintettel a magyarországi költségvetési kilátások komoly romlására, a Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak, hogy az idén második alkalommal hozzon határozatot arról, hogy a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött hiánycélokat várhatóan nagymértékben túllépik, ezzel kérdésessé válik, hogy tartható-e a hiány Szerződésben előírt 3 %-os referenciaérték alá történő csökkentésére szabott – egyébként méltányosan és hazánknak kedvezően hosszúra hagyott 2008-as határidő.

 „Aggasztó hogy Magyarország 2005-ben és 2006-ban lényegesen eltér a saját kormánya által tervezett kiigazítási pályától, mivel ezzel megkérdőjeleződik a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelessége” – nyilatkozta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.

A Tanács 2004. július 5-én határozatot hozott arról, hogy Magyarország további 5 (Cseh Köztársaság, Ciprus, Málta, Lengyelország és Szlovákia) a Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országgal együtt túlzott hiánnyal rendelkezik, mivel hiányuk jóval meghaladta a Maastrichti Szerződésben előírt 3 %-ot. A hiány kiigazításának határidejét 2008-ra tűzték ki. Az éves célokat Magyarország saját konvergencia programjának megfelelően határozták meg. Az Európai Unióról szóló szerződésben és az 1467/97 rendeletben előírt, túlzott hiány esetén követendő eljárás értelmében a Miniszterek Tanácsa is határidőt szabott a hiány csökkentésére irányuló „hatékony lépések” megtételére (a Szerződés 104. cikke (7) bekezdése szerinti ajánlás).

A Tanács 2005 januárjában arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány által tervezett lépések nem elegendőek a hiánycél 2005-ben való eléréséhez, és következésképpen új ajánlást bocsátott ki. Ez - képletesen szólva – falra hányt borsónak bizonyult.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi költségvetési kilátások július óta – amikor a Bizottság azokat legutóbb értékelte – jelentősen romlottak, és az idei hiány jelentősen magasabb lesz az eredeti 3,6 %-os célkitűzésnél.  A kormány által kitűzött új cél 6,1 %. Magyarország a 2006-os célt is módosította, 2,9 %-ról 5,2 %-ra. (Minden hiánycél tartalmaz költségvetési bevételként úgynevezett második pillért képező nyugdíjalapokat, ahogy azt a 2004. évi Eurostat-határozat ideiglenesen engedélyezi. Amennyiben kizárásra kerülnek a nyugdíjalapok, 2005-ben a tervezett hiány 7,4 %-ot tesz ki. A kiigazított 2006-os hiánycélban szerepel a Gripen katonai repülőgépek vásárlásának egységes számbavétele, ami a GDP 0,5 %-ával egészíti ki a GDP 4,7 %-át kitevő bejelentett hiánycélt.)

Ennek következtében a Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdése értelmében hozzon határozatot arról, hogy Magyarország ismételten elmulasztotta a túlzott hiányának kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. Ennek oka:

(i) a GDP 3,6 %-át kitevő 2005-ös hiánycélt legalább a GDP 2,5 %-ával fogják meghaladni, figyelembe véve az autópályák tervezett eladásának megfelelő statisztikai kezelését és a GDP mintegy 0,5 %-át kitevő túllépést, amelyeket illetően a kormány úgy döntött, hogy korábbi kötelezettségvállalásaival ellentétben nem igazít ki;

(ii) a 2006. évre szóló költségvetési tervezet 5,2 %-os hiánycélt helyez kilátásba, azonban várhatóan még ezt az új célt is jelentős mértékben meghaladják, ami főként a szükséges kiadáscsökkentéssel nélkül végrehajtott adócsökkentésekre vezethető vissza;

(iii) ezen túlmenően az adócsökkentés tervezett végrehajtása ellentétes a Tanács azon ajánlásával, amely bármely adócsökkentés ütemezését és végrehajtását a hiánycélok elérésének függvényévé teszi; valamint

(iv) végezetül a magyar kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005-ben és 2006-ban való lényeges eltérés, továbbá a strukturális reformok lassú előrehaladása kérdésessé teszi a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelességét, és felerősíti a makrogazdasági egyensúlytalanságot.

Mivel Magyarország még nem tagja az euróövezetnek, esetében a 104. cikk (9) bekezdése és a hiány esetén követendő eljárás azt követő lépései nem alkalmazandóak. Ha a Tanács támogatja a Bizottság ezen ajánlását, a következő lépés keretében a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése értelmében megismétlik ezen ajánlást.

Az Európai Bizottsági közleményének teljes szövege megtalálható angolul: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/edp/com_hu201005.pdf

Az Európai Bizottság véleményének ismeretében megállapítható, hogy a magyar kormány minden hibát elkövetett, amit ebben az ügyben el lehetett követni. A fentiek értékeléséhez a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

1.   Az euro magyarországi bevezetése nem az Uniónak, hanem elsősorban Magyarországnak érdeke. Nekünk van szükségünk arra, hogy a fizetések és a nyugdíjak értékállók legyenek, s mi nem szeretnénk elviselhetetlen terheket rakni a következő nemzedékek nyakába. Nem hatalmaztuk fel a kormányt, hogy ezt tegye. Nekünk érdekünk, hogy ne fogyjon el a bizalom körülöttünk, hiszen nyitott gazdaságú ország vagyunk, s befelé fordulva, külkereskedelmi kapcsolatainkat leépítve semmire sem jutunk.

2.  Hamis minden olyan állítás, amely szerint a kormány ma nem tesz mást, mint ellenáll annak, hogy az országot Brüsszelből irányítsák. Nem Brüsszel diktálta nekünk a menetrendet, hanem a Medgyessy – Gyurcsány kormány készítette el azt, az ellenzék bevonása nélkül.

3.  Bekövetkezett, amitől tartottunk, az Unió tagállamai körében megengedhetetlen mást mondani, és mást tenni. A nyáron az új külügyminiszter azzal tért haza Brüsszelből, hogy lefaragja a hiányt. Ezzel szemben megnövelte azt, s e növekedésben nemcsak az autópályákkal való tükrözésnek van szerepe. Felszólítjuk tehát a kormányt, hogy hagyjon fel a kreatív könyveléssel és mentve a menthetőt, vonja felelőségre azokat, akik eddig ezt tették.

4.  Brüsszelben már nem hisznek a Gyurcsány kormánynak, kérdés, hogy itthon mikor fogy el támogatóik köre. A mostani adósság növelő és becsület csökkentő politikán alapvetően változtatni kell, s ehhez kormányváltásra van szükség.

5.  Gyurcsány visszakozása a 2010-es euró-bevezetéshez nem más, mint gazdaságpolitikai csapda. 2006-ra hatalmas költségvetési hiányt tervezett, az ezévi terv kétszeresét, s ezáltal a következő két év elé megoldhatatlan feladatokat állít. A papír mindent kibír alapon letesznek majd az asztalra olyan számokat, amelyek mintha nem zárnák ki az euró 2010-es bevezetését, de e számok rákényszerítése az országra elviselhetetlen terhekkel járna. A következő kormánynak tehát lehetetlen feladatot kell elvégeznie. Mindez arra utal, hogy kibújt a szög a zsákból: Gyurcsány sem hisz abban, hogy 2006-ban győzni fog. Különben aligha ásna tankcsapdákat magának.

Surján László

Vissza a kezdőlapra