2005. november 07. hétfő 20:00

 

Gyurcsány esete a garanciával

avagy halotti beszéd a garancia törvény felett

 

Költő hazudj, csak rajt ne kapjanak.

Arany János tanácsa jutott szembe, mialatt hallgattam az Orbán Viktor felszólalására reagáló Gyurcsány Ferencet. Nem azért, mert annyira költői lett volna a beszéd. Meg kellett azonban tapasztalnom, hogy Gyurcsány igen tehetségesen gátlástalan ember. Számára fontos, hogy a Fidesz és Orbán egyenrangúnak ismerje el. Ezért bele ment az Orbán féle ötletbe, legyen garancia törvény. A beszédében elhangzott elvi beleegyezés nem konkretizálta, hogy a javaslat mind az öt pontját vállalja-e, s ezt híreink szerint az Orbánnal való személyes eszmecsere során sem tette meg. A gesztus, hogy odament elődjéhez jól kiszámított provokáció volt, a fotósokat előzetesen átvezényelték egy olyan páholyba, ahonnan jól rá lehetett látni a jelenetre. Talán azt hitte, Orbán nem fog vele kezet?

Ezek azonban gyerekségek.

Ahol a tehetséges gátlástalanság tetten érhető, az a válaszának második fele. A válasz elején csak megismételte saját napirend előtti felvetését, időt kellett nyerjen, hogy érdemben is mondjon valamit. Elfogadva Orbán Viktor javaslatát, hozzá tette a magáét. Mindegyik ötlete egy-egy vád volt a Fidesz illetve Orbán ellen, s noha mindegyik hamis volt a parlament ügyrendje szerint nem volt mód válaszolni rá. Ha lenne független és objektív sajtó, akkor a most következőket nem politikusoknak kellene megfogalmazniuk.

(Bízzunk benne, holnap hátha olvashatunk valami ilyesmit.)

1. Adjunk garanciát arra, hogy nem hazaárulózzuk egymást. - Mi ebben a hazugság? Csak annyi, hogy a Fidesz nem hazaárulózik nyakra főre, de ha indokolt, akkor bizony kimondja, keményen is a véleményét. Ráadásul egy ilyen garancia menlevél volna magához a hazaáruláshoz. A hazaárulózás elkerülésének legjobb módja, ha nem követik el. Gyurcsány persze itt arra játszott, hogy az emberek nem szeretik a vádaskodó, egymást támadó politikusokat, ezért ezen a fórumon is tudatosítani akarta, hogy a Fidesz "hazaárulózik", ami ugyebár "csúnya" dolog. A haza árulása, - akárcsak repülőtér formájában - talán valamivel csúnyább. (Messze vezetne, de egyszer azon is el kellene gondolkodni, hogy okos-e, hogy a modern - liberális - állam lemond minden állami tulajdonról és privilégiumról. A középkor ismerte a regália fogalmát. A só, vagy később a dohány csak az állam kezében volt, forgalmazása állami bevétel, ami közcélra fordítható. Ma hovatovább az adó az egyetlen állami bevétel. Eközben egyre többet akar a társadalom kapni az államtól: magas szintű egészségügyet, jó közoktatást, utakat, vasutat, postát. A vágyak jogosak, de állami bevételek nélkül, csak az adókból befolyó összegekre támaszkodva olyan helyzetet teremtünk, hogy az állam egyben polgárainak legfőbb kifosztójának látszik.)

 

2. Adjunk garanciát arra, hogy ha valamit törvény rögzít, azt nem változtatjuk meg, például, ha a törvény emeli a nyugdíjakat, akkor emeljük a nyugdíjakat. - Ebben az a hazugság, hogy elhallgatja az akkor, 1998-as döntés körülményeit és indokait. Érdekes eleme a szocialisták kampányának, hogy a 2002. évi kampányt akarják megismételni. most a 2002-2006 közötti időt kellene mérlegre tenni, ők 1998-as történésekkel hozakodnak elő. Persze jól hangzik, s ahogy Gyurcsány beszél, látszik órákat gyakorolt tükör előtt. Ezt sokan megérzik: "merő póz az egész ember", de sokan nem veszik észre, s akkor bizony hat rájuk. E 19000 forintos emelés ügye ráadásul bonyolult magyarázkodást igényel, ami nemhogy az adott parlamenti keretek között nincs mód, de felszólalási korlátok és kötött beszédidők nélkül sem egyszerű vállalkozás. Most legyen elég annyi, hogy 1999-ben Medgyessy Péter egy nyilatkozatában elmondta, teljesen egyetértett Orbán Viktorral, hogy megváltoztatta a törvényt. A kifogásolt emelésre azért került (volna) sor, mert ő, mint pénzügyminiszter nem tudta a szakmai szempontokat érvényesíteni a kampány szempontokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy amikor 2002-ben a szocialisták megadták a szerintük hiányzó 19000 forintot, akkor nem voltak hajlandók azt beépíteni a nyugdíjba, mondván, hogy az Orbán kormány már egyszer beépítette azt. Ez például egy olyan elem, ahol elméletileg könnyű, a gyakorlatban viszont nagyon nehéz rajt fogni a hazugságon.

 

3. Adjunk garanciát arra, hogy ha valaki törvényesen megszerez egy tulajdont, attól azt nem vesszük el. - Ebben az a hazugság, hogy a Fidesz nem általánosságban indít háborút a magántulajdon ellen, hanem egy nagyon jól meghatározható szűk körben ellenzi azt. Gyurcsány arra célzott, hogy Orbán szerint, ha a közjót nem szolgálja valaminek a magántulajdona, akkor törvénytelen privatizáció esetén vissza kell venni, szabályos adásvétel esetén pedig vissza kell vásárolni - például a repülőteret. Ez volt egyébként a pont, ahol kibújt a szög a zsákból: alighanem arra gondolt az emberek többsége, hogy Gyurcsány a vagyonát félti. Olyan időket élünk, hogy lehet valamit törvényesen megszerezni, de az attól még ebül szerzett jószág marad, s mint ilyen minden bizonnyal ebül is fog veszni. Arról sem esett elég szó, hogy államosítani törvényes és a piacgazdaságokban több okból is szokásos jelenség. Az egyik ok az, hogy a (többnyire baloldali) politikusok jobban bíznak az államban, mint a magántulajdonosokban, tehát elvi okokból is szívesen államosítanak. A másik ok prózai. Képzeljünk el egy magántulajdonú nemzetgazdaságilag fontos céget, amely különféle okokból csőd közeli helyzetbe kerül. A verseny tisztasága nem engedi meg, hogy az állam anyagilag támogassa, bármilyen nagy érdek fűződik is a cég megmentéséhez. Azt viszont semmi nem akadályozza, hogy az állam megvegye a pusztulására váró céget, mint sajátját feljavítsa, s ha úgy adódik megnövelt értéken ismét eladja.

Tisztázzuk: Gyurcsány nem költő, bár az állam vagyonából eleget, sőt sokat költ ő.

Ha nem költő, végképp nem kellene az aranyi ars poetica alapján eljárnia. De ha mégis ezt teszi, akkor figyelmébe ajánlott a következő két sor is:

Nem a való hát: annak égi 'mássa'
Lesz, amitől függ az ének varázsa
.

 

Hol van itt az égi más?

Nem más ez, csak csúsztatás.

Surján László

Vissza a kezdőlapra