2005. november 10. csütörtök 00:03

 

Nemzeti Garancia-törvényről pontosan

 

Ugyan legfontosabb jellemzőiről már szóltunk; ahogyan arról is, hogy miképp próbálták azt azonnal visszájára fordítani – most nézzük, részletesebben: mit is kérünk, egészen pontosan? Hogy miért, az egyértelmű: Magyarországon az emberek változást akarnak.

Elég volt…

Többek között abból is, hogy immár semmi sem kiszámítható; amit az egyik kormány épít, azt a másik tönkre teszi. Pedig vannak olyan értékek, amelyeken nem kell, sőt, nem is szabad változtatni, kötődjenek azok bármely kormányhoz, bármely politikai rendszerhez, sőt, bármely történelmi korszakhoz. Az emberek ugyanis a változás mellett biztonságot is akarnak. Garanciát arra, hogy az elmúlt évek jó és hasznos vívmányai - bármilyen kormány is kerül hatalomra - nem tűnnek semmibe. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy a parlamenti pártok közösen alkossák meg a Nemzeti Garanciatörvényt, amelyben garantálják: az ebben a törvényben foglalt vívmányokat csak kétharmados törvénnyel lehessen módosítani

A Fidesz azt kéri, hogy a parlamenti pártok közösen adjanak garanciát Magyarország polgárainak a következő kérdésekben: a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetése, a gyermekek után járó adókedvezmény megtartása, a panel-felújítási program finanszírozása, a gáz- a gyógyszer- és a villany ára csak az infláció mértékével növekedhessen, s a mindenkori kormány köteles az ÁFA-t időben visszatéríteni a vállalkozóknak.

Nézzük tehát, részletesen és tényszerűen, a Nemzeti Garancia-törvény öt pontját:

 

1.) 13. havi nyugdíj

A nyugdíjrendszer több mint hárommillió ember ellátásáról hivatott gondoskodni. Olyanokéról, akik egy élet tisztességesen elvégzett munkája után az őket megillető biztonságra vágynak. Sajnos, a hazai nyugdíjak igen alacsonyak, ráadásul a gyógyszer és a közüzemi díjak emelkedése miatt számos nyugdíjasnak a számlák kifizetése után alig marad pénze.

A 13. havi nyugdíj bevezetését az Orbán-kormány is tervezte. Kormányrendeletben rendelte el a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez szükséges finanszírozási feltételek kidolgozását. Ezt a rendeletet a Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után szinte azonnal hatályon kívül helyezte.

A 13. havi nyugdíj olyan vívmány, amely – ha kis mértékben is – de hozzájárul a nyugdíjasok anyagi biztonságához. A nyugdíjasok, időskorúak biztonsága érdekében azt kérjük a kormánytól, a Nemzeti Garancia-törvényben garantáljuk, hogy a 13. havi nyugdíj vívmánya megmarad.

 

2.) Gyermekek után járó adókedvezmény

Az Orbán-kormány által bevezetett családi adókedvezmény a gyermeket nevelő és dolgozó szülőknek, azaz több mint másfélmillió családnak nyújtott segítséget és biztonságot. A családi adókedvezményt a gyermeket nevelő családok 85 százaléka, azaz mintegy másfélmillió család teljes egészében igénybe tudta venni

Az adókedvezmény mértéke (maximális igénybevétel esetében)

 A 2002-es választási kampányban a szocialisták még azt ígérték, hogy megőrzik a polgári kormány családtámogatási rendszerének eredményeit. Emlékeznek?

Medgyessy Péter: „… Mint ahogy nem fogjuk megszüntetni a családi támogatásokat, de viszont az igaz, hogy ki fogjuk terjeszteni azokra a családokra is, akik eddig nem tudtak hozzájutni indokolatlanul, és ez nem terminológiai vita, amit próbált a miniszterelnök ott a vitában bemutatni, hogy most akkor ezt úgy hívjuk, hogy kedvezmény, vagy támogatás. (MTV Aktuális 2002. április 18.)”  … „Medgyessy Péter: …azok a kedvezmények, amiket ez a kormány hozott családi életben, mezőgazdaságban és egyéb más területeken, a lakásépítésben, azok vajon megmaradnak-e vagy sem. Nos, én szeretném elmondani, hogy azok a jogok, amiket a magyar honfitársaink szereztek ilyen módon, azok számomra szentek és sérthetetlenek. Tehát ezeket be fogjuk tartani. (MTV – Napkelte 2002. ápr. 14.)”

Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag megszüntette a családi adókedvezményt, hiszen a jövő évtől megszűnik az egy- és kétgyermekes családok adókedvezménye; a 3 és több gyermekeseknél havi bruttó 330 ezer forint jövedelem felett megszűnik a családi adókedvezmény, a kisebb jövedelmű családoknál (bruttó 280 ezer forint) pedig a jelenlegi tízezer forintról 4 ezer forintra csökken. 

A családok biztonsága érdekében kérjük, hogy a kormány is támogassa a Nemzeti Garancia-törvényt, amely kimondja, hogy a mindenkori kormány megtartja a családi adókedvezmény vívmányát, sőt, emeli annak mértékét.

 

3.) Panel-felújítási program

Magyarországon mintegy kétmillióan, azaz minden ötödik ember panellakásban él. A hazai lakásállomány csaknem 20 százalékát kitevő panellakások elavultak, szigetelésük, nyílászáróik, gépészeti berendezéseik felújítása vagy korszerűbbre cserélése elengedhetetlen.

Ezért az Orbán-kormány 2001. február 1-vel a Széchenyi Terv keretében meghirdette a Panel Programot, amely vissza nem térítendő állami forrást biztosított a panelépületek energiatakarékos felújításához. A programot azonban a Medgyessy- Gyurcsány-kormány megfojtotta, nem biztosított hozzá költségvetési forrást.

Az elmúlt három és fél évben a Medgyessy-Gyurcsány – kormány szinte semmit sem tett a panellakásokban élő, több mint kétmillió emberért. Míg az Orbán-kormány utolsó évében 15 ezer panellakás felújítása történt meg, addig 2004-ben 6 ezernél is kevesebb.

2005 nyarán a Gyurcsány-kormány meghirdette a Panel Plusz programot. 

Ennek lényege, hogy hosszú lejáratú hitelt biztosít a lakóközösségeknek a lakások korszerűsítéshez. Az államilag támogatott hitelt a lakóközösségek és az önkormányzatok 15 éves futamidőre 5-6 százalékos kamat mellett vehetik fel. A felújításhoz a kormány az egy lakásra kikalkulált 1,2 millió forint költség egyharmadával, 400 ezer forinttal járul hozzá. A támogatás feltétele, hogy a fennmaradó 800 ezer forintot az érintett épülettömbök lakóközössége és a helyi önkormányzat közösen biztosítsa. A 400 ezer forint kölcsönt havi 1900 forint, a három éves türelmi időt követően 12 évig fizetendő tőketörlesztés mintegy 3000 forint havonta.

A Gyurcsány-kormány által meghirdetett Panel Plusz program nem veszi figyelembe, hogy a panellakásban élő, többségében alacsony keresetű családok, illetve a nyugdíjasok nem tudnak közel fél millió forintos önerőt biztosítani otthonuk felújításához Hasonló a helyzet az önkormányzatokkal is, amelyeket a Medgyessy-Gyurcsány kormány eladósított. Így ma az önkormányzatok egy része már a kötelező alapfeladatait sem tudja ellátni, nemhogy pluszforrásokat biztosítani a panelfelújításhoz.

A panellakásokban élő közel kétmillió ember érdekében kezdeményezzük: a Nemzeti Garancia-törvényben adjunk garanciát arra, hogy a mindenkori kormány megfelelő költségvetési forrást biztosít a panellakások felújítására, illetve a már folyósított hitelek esetében biztosítja a meghatározott, 5-6 százalékos kamatokat. (Ismert: az otthonteremtési támogatás esetében a Medgyessy-Gyurcsány-kormány - ígéreteivel ellentétben - emelte a kedvezményes kamatokat.)

 

4.) A gáz, a villany és a gyógyszer ára legfeljebb

az infláció mértékével emelkedjen

Mindenkinek közös érdeke, hogy a gáz- és energiaár-emelés vagy a gyógyszerár-emelés ne jelentsen elviselhetetlen terhet a családok, a nyugdíjasok számára. Ezért arra kérjük a kormányt, a Nemzeti garancia-törvényben garantálja, hogy az éves gáz- és energiaár-emelés valamint a gyógyszerár-emelés nem haladja meg az infláció mértékét.

Emlékeznek a gázár-emelést cáfoló ígéretekre?

 „Lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse. Megértse Orbán Viktor is: nem lesz tandíj, lesz viszont alacsonyabb diákhitel-kamat. Nem lesz fogyasztói gázár-emelés, lesz viszont rezsitámogatás és magasabb családi pótlék. (Lendvai Ildikó 2002. április 11.)” …  „Kérem szépen. Nem lesz gázáremelés egyáltalán. Most mondom, 20 évre, hány évre ígérjem meg? Nem lesz gázáremelés… (Medgyessy Péter,  M1 Aktuális 2002. április 18.)”

Mi történt a valóságban?

A Medgyessy-Gyurcsány-kormány az elmúlt három és fél évben többször és az inflációt jóval meghaladó mértékben emelte a gáz árát. A lakossági földgáz ára 67 százalékkal emelkedett.

  

Fogyasztási kategória

Lakossági gázár változás

Változás 2002-höz képest

 

2002

2003

október

2004

január

2005

január

2005 augusztus

 

1500 m3 ig

 

40,5 Ft/m3

42,9 Ft /m3

47,1 Ft/m3

49,3 Ft/m3

49,3 Ft/m3

21,73%

1500-3000 m3-ig

40,5 Ft/m3

43,8 Ft/m3

50,3 Ft/m3

53,3 Ft/m3

53,3 Ft/m3

31,60 %

3000 m3 felett

40,5 Ft/m3

45,6 Ft/m3

58,6 Ft/m3

63,2 Ft/m3

67,6 Ft/m3

66,91%

 

A nagyfogyasztók esetében még ennél is drasztikusabb a gázáremelés mértéke: 2002 óta a gáz ára az intézmények, vállalkozások esetében 117 %-kal emelkedett. Azaz a magyar kis-és középvállalkozók nagy részének több mint kétszer annyit kell fizetniük a gázért, mint 2002-ben. Mindez erősen rontja a versenyképességet. Az áremelés akár újabb elbocsátásokkal, vállalkozók csődjével is járhat.

Intézményi gázár-változások, számokban:

Időpont

Változás %-ban

2003 május

15%

2003 október

35 %

2005 január

10%

2005 augusztus

7%

2005 november

19%

Mindösszesen:

117 %

  

S ez a drasztikus mértékű gázáremelés minden családot érint, hiszen a drágulás minden termék árában megjelenik. A pékek már bejelentették, hogy a kenyér ára 10 százalékkal emelkedik; a távhő ára pedig – Budapesten- 20 százalékkal emelkedik, decembertől. Mindez a családokra - elviselhetetlen terheket ró. Ezért kezdeményezzük, hogy a Nemzeti Garancia-törvényben adjunk garanciát: a gáz árát csak az infláció mértékében emeli a mindenkori kormány.

 

Villamos-energia áremelés

A villamos-energia árát a Medgyessy-Gyurcsány-kormány az elmúlt három és fél évben számtalan alkalommal emelte évben háromszor emelte: a kormányváltás óta az áremelés mértéke megközelíti a 40 százalékot, s ez hatalmas terheket ró a családokra.

Ezért kezdeményezzük, hogy a Nemzeti Garancia-törvényben adjunk garanciát: a villamos-energia árát csak az infláció mértékében emeli a mindenkori kormány.

 

Gyógyszerár-emelés

Az Orbán-kormány 2001-ben 3 évre szóló megállapodást kötött a gyógyszergyártókkal. A megállapodás értelmében a gyártók a TB által támogatott gyógyszerek árai legfeljebb az infláció 70 százalékával emelkedhettek, a nem támogatott készítmények esetében a gyártók vállalták, hogy a termelői árak meghatározásánál önmérsékletet tanúsítanak. A szocialista kormány 2002 júniusában felrúgta ezt a megállapodást, és két éven keresztül, nem kötött újat. A lakossági gyógyszerterhek jóval az infláció felett emelkedtek Ha a korábbi megállapodás érvényben lett volna, a betegek gyógyszerköltségei 2004-ben csak 4 százalékkal, 2005-ben pedig 3 százalékkal emelkedhettek volna.

2004 júniusában a kormány végre megállapodott a gyógyszergyártókkal, ez a megállapodás azonban csak a gyógyszergyártókra rótt önmérsékletet, a kormány áremeléseinek nem szabott gátat. Tehát: a megállapodás megkötése óta bekövetkezett áremelésekért a kormány a felelős. A lakossági térítési díjak, tehát a betegek gyógyszerterhei 2002 és 2004 között 29 %-kal emelkedtek. Tehát a betegek gyógyszerterhei két év alatt az átlagos infláció több mint kétszeresével emelkedtek.  (Ebben a 2005-ös adatok még nincsenek benne.).

Az MSZP a választási kampányban még ingyen-gyógyszert ígért: „Ingyenessé tesszük a szív- és érrendszeri megbetegedésben, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek gyógyszereit.” (Medgyessy Péter. Egyetértésben a nemzettel)

A Gyurcsány-kormány szerint az ígéret megvalósult: „Az ingyenes szívgyógyszerrel kapcsolatban el tudom mondani, hogy ingyengyógyszer nem volt, és ingyengyógyszer nem lesz. Az ingyengyógyszerért fizetni kell valakinek. Valakinek fizetni kell, vagy az államnak, vagy az egyénnek, vagy a társadalombiztosításnak. Közlöm önökkel, hogy egyébként van olyan szívgyógyszer jelen pillanatban is, amelyet százszázalékos támogatásban részesítünk, és van közgyógyellátásban olyan szívgyógyszer, amiért pedig szociális alapon nem kell fizetni. Tehát ennek következtében ez az ígéret teljesült.” (Rácz Jenő parlamenti felszólalása, 2005-10-04.)

Az igazság, ezzel szemben: „Rácz Jenő felszólalásából annyi igaz, hogy 2005. július 1-től 3 a koszorúér elégtelenség tüneteit enyhítő 3 medicina valóban ingyenessé vált. Ezek közül kettő spray, egy pedig tabletta formátumban áll rendelkezésre. Ezen készítmények egyike 30, a másik 50 forint volt, s a készítmények nem a leggyakrabban használt szerek…” (2005. 06.22 Frajna Imre reagálása)

Ám a leggyakrabban használt készítmények ára drasztikus mértékben emelkedett, egyes szívgyógyszerek ára például a duplájára emelkedett:

  

Gyógyszer neve

(szív és vérnyomás-gyógyszerek)

Térítési díj (Ft)

2003 jan.

Térítési díj (Ft)

2005 okt.

Emelkedés mértéke (%)

Coverex 4 mg 30x 

179

428

139

Normodipine 10 mg 30x

1206

1589

32

Betaloc 50 mg 30x 

167

349

109

Norvasc 5 mg 30x 

1396

1781

28

Plendil 5 mg 30x 

888

1564

76

Plavix 75 mg 28x 

1294

2449

89

 

A nyugdíjasok, a betegek érdekében kezdeményezzük, hogy a Nemzeti Garancia-törvényben adjunk garanciát: gyógyszerárak csak az infláció mértékében emeli a mindenkori kormány.

 

5.) ÁFA-kifizetések

Az országnak évek óta nincs valós költségvetése, a költségvetés nem más, mint könyvelési trükkök gyűjteménye. Az óriási hiány, a költségvetési lyukak betömködése érdekében a Gyurcsány-kormány nem fizette ki a 13. havi fizetést, míg a mezőgazdasági termelőknek, az EU-s pályázatok nyerteseinek késve fizeti ki a támogatásokat, a vállalkozóknak pedig törvénytelen módon, hosszú hónapokon át nem fizették vissza a törvényesen járó ÁFA-t.

A Gyurcsány-kormány a 2004. augusztus 20-tól 2005. január 20-ig tartó bevallási időszakban  383 milliárd Ft összegű visszaigényelt áfát tartott vissza. (Ezen összegből az 127 milliárd Ft-ot még 2004-ben vissza kellett volna utalni.)Az Állami Számvevőszék az ÁFA-visszatartást példa nélkülinek nevezte. Az ÁFA-visszatartások miatt egyre nő a cégeknél a késedelmes kifizetés és a egyre nagyobb körbetartozás alakul ki. Vagyis a Gyurcsány-kormány nemhogy csökkenti a vállalkozók terheit, de az ÁFA-visszatérítésekkel maga sodorja csődhelyzetbe őket. „Az elmúlt tíz év alatt az idei első kilenc hónapban volt a legtöbb csődeljárás, végelszámolás és felszámolás és tovább romlik a társaságok fizetőképessége és fizetőkészsége is. Negatív tendenciák mutatkoznak a fizetőképesség és a fizetőkészséget tekintve - szögezi le a jelentés. Egyre nagyobb arányban fordulnak elő a 30-50 napot is meghaladó fizetési késések, a tavalyi hasonló időszakban a szövetség átlagosan 20-40 napos fizetési késedelmet tapasztalt” –olvashattuk a Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség jelentésében, 2005-10-06-án. S „az elmúlt egy évben tovább növekedett a kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében a körbetartozás, ami súlyos likviditási gondokat okoz ennél a vállalkozói körnél. Szignifikáns összefüggés mutatható ki a vevő oldali késedelmes fizetés és az eladó oldali késedelem között, a kkv-k 52,9 százaléka azért nem tudott az elmúlt fél évben időben fizetni, mert neki is tartoztak. A leggyakoribb a körbetartozás az építőiparban: itt a felmérés szerint a cégek 38 százaléka fizetett késedelmesen az elmúlt hat hónapban -, de igen magas, 38 százalékot meghaladó arányban fordult elő késedelmes teljesítés a feldolgozóiparban is”. (MTA Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézetének jelentése, 2005. szeptember)

A magyar kis- és középvállalkozók a 3,8 millió magyar munkavállaló majdnem 40 százalékának, azaz másfélmillió embernek biztosítanak kenyérkereseti lehetőséget. Az ő valamint, a vállalkozók biztonságának érdekében kezdeményezzük, hogy a Nemzeti Garancia-törvényben adjunk garanciát: a törvényesen visszajáró ÁFA-t a mindenkori kormány időben kifizeti a gazdasági élet szereplőinek.

 

Vissza a kezdőlapra