2006. február 12. vasárnap 23:01
Versnyi hazám
versgyűjtemény
Versnyi hazám - Ágh István: Időtlen mályva
Ágh István:
Időtlen mályva
Nyaram virágos bokrát, mintha tél sem
sújtaná máskor, nem láttam enyészni,
megújulni, csak ahogy terebélye
pompáját évről évre megismétli
egyformán, mégsem unalmasan, csöndben
telítődöm az árnyas örökzölddel,
s már kezdeném a fehér szirmú verset,
de elszáll rögtön, mert folytathatatlan,
ha nincs szavam az első anyanyelvhez,
melyet a beszéd előtt megtanultam,
tétova illat csupán, illó fények,
bújócskái az áldott békességnek,
nincs eseménye, tárgya, szép csodában
rejlő talányos magunkbanvalóság
föloldódása egymás mivoltában,
páros hűségre hasonlít leginkább,
és csak kettőnkre tartozik a titka,
miért van nyitva akkor is, ha csukva.
