A Parlamentből jelentjük
2000. szeptember 7.
Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája


STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném folytatni a  délelőtt megkezdett gondolatot, nevezetesen a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos módosító indítványokat.

Erről azért szeretnék részletesebben beszélni, mert ellenzéki képviselőtársaink azt hozzák fel ellenünk, hogy a  magánnyugdíjpénztárakat el akarjuk bizonytalanítani. Úgy gondolom, ezen 25 módosítás mindegyike, amely a jelenlegi  módosításcsomagban van, az egyén biztonságát szolgálja, még a határidő két évvel való meghosszabbítása is.

A kiszámíthatóság és a biztonság a kulcsszavai mindazon módosításoknak, amelyekkel a pénztártagok megtakarításait az  eddigieknél gondosabban szándékozunk védeni, a befektetések fokozott ellenőrzésével, a letétkezelő nagyobb  felelősségének megfelelő szabályok előírásával.

                                           (15.30)

Ezek a módosítások nagyon fontosak, mivel 2000 első negyedéve végére 32 magánnyugdíjpénztárnál 2 millió 80 ezer  pénztártag volt regisztrálva; a gazdaságilag aktív népesség 50 százaléka választotta a vegyes finanszírozású rendszert.

Hogy ennyi munkavállalónak lenne kedvezőbb a magánnyugdíj rendszere, erről nem lehetünk meggyőződve, már csak  azért sem, mert a '97-es törvény háttérszámításai is lényegesen kevesebb belépővel számoltak. Inkább hajlok arra, hogy  ez a magánnyugdíjpénztárak igen aktív reklámhadjáratának köszönhető.

A magánnyugdíjpénztárak működési feltételeiben, illetőleg a felügyeleti rendszerben bekövetkező változások célja a  biztonságos működés és a számviteli rendszerhez, valamint a gazdasági társasági szabályokhoz való alkalmazkodás. Ilyen  pontosítás, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2002-től a számukra az értékpapírtörvény szerint letétkezelői szolgáltatást  végző hitelintézetnél kell hogy pénzforgalmi számlájukat vezessék.

Az egyén számlájáról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hozamjóváírások és a befektetési költségek ráeső részét. A  költségekre vonatkozó tájékoztatás alapján a pénztártagok nyomon tudják követni a pénztár befektetési hatékonyságát.  Ez is a kiszámíthatóságot, a jobb átláthatóságot biztosítja.

A pénztártagok megtakarításainak kiemelt védelmét szolgálja a pénztárak befektetési tevékenységének fokozott  ellenőrzése. A pénztárak teljesítménymérésére és vagyonértékelésére vonatkozó jelenlegi, negyedéves előírást 2002-től  napi gyakoriságú eszközértékelés váltja fel. A vagyonértékelést és a teljesítménymérést a letétkezelő végzi, aki ezeket az  adatokat megküldi a felügyeletnek, amely az egyesített felügyeletet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletet jelenti.

Az Ellenőrzési Figyelő 2. számában - amely újság itt is megtalálható, a képviselőknek biztosított sajtóasztalon - a  Kerekasztal rovatban azt olvashatjuk e felügyeletről, hogy "a PSZÁF élesíti fogait". E 2. szám  kerekasztal-beszélgetésének egyik résztvevőjét, Sepsey Tamás szavait idézném: "A pénztárak ellenőrzése kezd nagyon  időszerűvé válni. Egyre jelentősebb tőke akkumulálódik náluk, annak befektetése, felhasználása, kezelése a jövőben az  állampolgárok jelentős részét érintheti. Nehogy kiderüljön, hogy a korábbi ellenőrzések hiányosságai miatt csak  utólagosan lehet konstatálni, hogy baj van, amikor már nem marad más hátra, mint az állami segítség."

A PSZÁF fogainak élesítése - a magánnyugdíjpénztár-tagok védelme érdekében -, tanúsíthatom, hogy megkezdődött és  folyamatos. Ha képviselőtársaim megnézik a honlapjukat, a szeptember eleji határozatokat, azt láthatják, hogy egyetlen  napon hat határozat született a pénztárak működésének ellenőrzése kapcsán, meghatározva a lépést, amelyet a  pénztárnak a működés helyreállítása érdekében haladéktalanul javítania kell.

Nagyon fontosak a pénztárak átalakulásáról, megszűnéséről szóló jogszabály-módosítások is. Az oldalnyi módosítás  részletesen szabályozza az átalakulás folyamatát. Ezt fontos megtenni, mert a pénztárak egyesülése, illetve szétválása  mindennapos jelenség lehet, de csak szabályozottan hajtható végre. Itt is előírás kell hogy legyen a kiszámíthatóság és a  biztonság.

Nagyon lényeges, hogy a nagyon nem várt, de ki nem zárható felszámolás folyamatát is részletesen szabályozzuk.  Rögzíteni kell, hogy ki milyen határidővel dönt a felszámolásról. Rögzíteni kell, hogy a járadékosok számára mit garantál  felszámolás esetén a garanciaalap. Szabályozni szükséges továbbá a felügyeleti biztos feladatait és hatásköreit is.

Számomra nagyon fontosak ezek a szabályok, mert remélem, hogy ténylegesen hatékonyan védik a pénztártagok  megtakarításait, és a felszámolásról szóló jogszabályokra nem lesz szükség. De jobb félni, mint megijedni! Én már átéltem,  amikor egy felelőtlen pénzintézet városunk négyezer családjának összes megtakarítását eltulajdonította. Ezért a Fidesz  nevében én csak üdvözölni tudom a magánnyugdíj-pénztárak fokozott ellenőrzését és szabályozását előíró  jogszabály-módosításokat. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, MSZP.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Házban ma már sokadszor  kerül újra vitára az a kérdés, hogy vajon az állampolgárok felelősségük és ismereteik birtokában dönthetnek-e szabadon  (Mádai Péter tapsol.), avagy a Fidesz-kormány eldöntötte, hogy akkor is boldogítani fogja őket, ha ebbe  beleszakadnak.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Akkor most én újra elmondom - mert délelőtt egyszer már elmondtam -, hogy ebbe a  biztonságba önök tapostak bele először, amikor az ígéreteikkel ellentétben sem 1999-ben, sem 2000-ben, sem  2001-ben, de még 2002-ben sem engedik a 6 százalékról 8 százalékra való emelkedést! Önök ingatják meg a bizalmat!

Most akkor mit kezdjünk azokkal az emberekkel, akik mérlegre teszik azt a két érvet, hogy vajon a pénztártagsági  bizonytalanság-e - amit önök okoznak - a nagyobb bizonytalanság, vagy a felosztó-kirovó rendszerben megteremtődött új  bizonytalanság, amelyet ugyancsak önök okoztak. Akkor mégis, melyik mellett döntsenek?

Én megértem, hogy önök hova akarják őket terelni, de azt is megértem, hogy a józan eszük szerint meg nem akarnak  menni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Én is erre jutottam. Nagyon örültem ennek a  beszédnek, hiszen világosan kiderült: mi negyven éven át abban éltünk, hogy a dolgozó nép állama jobban tudta, hogy mi  kell a dolgozó népnek, mint a dolgozó nép. Most arról van szó: a polgári kormány meg a polgári párt jobban tudja, hogy  mi kell a polgároknak, mint a polgárok. Én a különbséget csak a terminológia finomságaiban látom.

Azt mondtam egy cikkben: "a szocializmus újjáépítése." Ön most bebizonyította, hogy igazam volt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Közben könyvelnünk kell, elnézést kérek ezért a fáziskésésért, mert most nincsenek kétpercesek, hanem két  percnél rövidebben szólnak a képviselők.

Megadom a szót két percre Steinerné Vasvári Éva képviselő asszonynak.

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót. Igazán nem értem a reagálást, mert én arról beszéltem, miért  fontos az, hogy rögzítsük, mi a feladata egy felügyeleti biztosnak, miért kell rögzíteni a felszámolás lépéseit; vagy miért  fontos az, hogy a pénztárak egyesülését és szétválását szabályozzuk.

De ha már itt képviselőtársaim, úgymond, megtámadnak, akkor elmondom, hogy nagyon jó lett volna, ha az  értékpapír-törvénynél ugyanezeket a dolgokat részletesen elmondták volna képviselőtársaim, mert akkor ma  Tiszaújvárosban nem lenne olyan fórum, ahol arról beszélnek az ügyfelek, hogy mit lehet tenni egy olyan városban, ahol  egy pénzintézet négyezer család megtakarítását eltulajdonította.

Én arról beszéltem, milyen szabályok szükségesek ahhoz, hogy egy magánnyugdíjpénztárnak minden egyes folyamata  szabályozott legyen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)
 

Vissza a kezdőlapra