Vissza
a kezdőlapra"Demokratikus hatalomváltás" esetén az EU feloldja a szankciókat
A tizenötök külügyminisztereinek határozott hangvételű üzenete a jugoszláviai választások előttAz Európai Unió tegnap határozott hangvételű és félreérthetetlen üzenetet intézett Szerbiához, kilátásba helyezve az ellene érvényben lévő szankciók feloldását és európai integrációjának támogatását abban az esetben, ha egyértelműen és békésen elutasítja Slobodan Milosevic elnök politikáját a vasárnapi választásokon.
Az üzenet, amelyet a tizenötök Brüsszelben kezdődött külügyminiszteri tanácsülésének első napján fogadtak el, ismételten megerősíti, hogyha a szerb nép a demokratikus változás mellett dönt, akkor az EU gyökeresen megváltoztatja vele szemben követett eddigi politikáját: a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása mellett pénzügyi-gazdasági támogatást is nyújt az országnak a szükséges politikai és gazdasági reformok végrehajtásához, az újjáépítéshez, és támogatni fogja újbóli beilleszkedését a nemzetközi közösségbe. Az unió soha nem felejtette el, hogy a szerbek is Európa népei közé tartoznak. Szerbiában a demokrácia melletti szavazatok Európára leadott szavazatok lesznek -- szögezi le az üzenet.
A legutóbbi időkben napvilágot látott nyilatkozatok szerint az unió arra is fel van készülve, hogy Milosevic valójában nem nyeri meg a választásokat, mégis hatalmon marad -- más szóval a választási eredményeket manipulálni fogják. Az elnökség ezért felkérte a tagországok parlamentjeinek képviselőit, hogy utazzanak a helyszínre, és ellenőrizzék a választások lebonyolításának tisztaságát. Hubert Védrine, a soros elnökségét ellátó francia diplomácia vezetője azonban kitérő választ adott arra a kérdésre, mit kíván tenni az unió, amennyiben a jugoszláv elnök a helyén marad. Erről majd akkor fognak elgondolkodni, ha bekövetkezik --jelentette ki lakonikusan.
AZ EURÓPA TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA A JUGOSZLÁVIAI VÁLASZTÁSOK ÜGYÉBEN
PÁRIZS/STRASBOURG.-- A 41 országot tömörítő Európa Tanács vezető tisztségviselői tegnap Strasbourgban közös nyilatkozatban adtak hangot annak a véleményüknek, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban hamarosan sorra kerülő választások minden valószínűség szerint nélkülözni fogják a szabad és kiegyensúlyozott szavazás jellemzőit, s ezért azon nem lesznek jelen nemzetközi megfigyelők sem.
A nyilatkozat szerzői támogatásukról biztosították a jugoszláviai demokratikus erők tevékenységét, és ismét kifejezték azon óhajukat, hogy Jugoszlávia térjen vissza a többpárti demokrácia, az emberi jogok tisztelete és a joguralom elveiben kifejezésre jutó alapvető európai normák tiszteletben tartásához. Csakis ebben az esetben kerülhet sor arra -- szögezték le a strasbourgi nyilatkozat aláírói --, hogy az országot visszafogadják az európai demokratikus nemzetek családjába.
A páneurópai szervezet miniszteri tanácsának elnöke, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke, valamint a helyi és regionális hatóságok kongresszusának elnöke kilátásba helyezték, hogyha a választások elvezetnek a szükséges demokratikus átalakulásokhoz, az ET kész haladéktalanul párbeszédet kezdeni az új jugoszláv vezetőkkel annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az ország minden szintű demokratikus átszervezéséhez.
"A valóban többpárti és nyitott társadalommá átalakított Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megfelelő időben felvételt nyerhet az Európa Tanács tagjai sorába" -- kötelezte el magát strasbourgi állásfoglalásában az ET három intézményének vezetője.MTI
"Az SZDE nem engedi meg az eredmények esetleges megmásítását"
Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék elnökjelöltje tegnap úgy nyilatkozott, az ellenzék nem fogja megengedni "a választási eredmények esetleges meghamisítását", és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy érvényesül a polgárok tényleges akarata.
Arra a kérdésre, mit fog tenni az ellenzék akkor, ha a hatalom a választásokon kihirdeti a saját győzelmét, és erőszakkal megakadályozza a polgárok gyülekezését, Kostunica azt válaszolta, "az igazság erősebb a hazugságnál, és az erőszakmentesség mindig legyőzi az erőszakot". Hangsúlyozta, hogy e tekintetben nagyon fontos a nemzetközi közösség és mindenekelőtt a kontaktcsoport álláspontja, amely, beleértve Oroszországot is, bejelentette, hogy "csak azokat a választásokat ismeri el, amelyek megfelelnek a nemzetközi mércéknek". Az SZDE elnökjelöltje kétli, hogy a Jugoszláv Katonasággal politikailag visszaélnének a választóhelyek bezárása után. Hangsúlyozta, hogy a Jugoszláv Katonaság már többször (az 1996-os polgári tiltakozások és az 1997. évi Crna Gora-i választások utáni válság idején) bizonyította, hogy tartózkodó az ilyen esetekben.