Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvénye
Győr, 2000. szeptember 6.
A KÉSZ győri szervezete szokásos Barankovics emlékünnepségét MKDSZ- és Fidesz-politikusok részvételével rendezte meg. Előadást tartott Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKDSZ részéről Harrach Péter miniszter és dr. Varga László országgyűlési képviselő, a Fidesz képviseletében pedig Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter.

A jól sikerült rendezvényről dr. Varga László volt Demokrata Párti parlamenti képviselő, szövetségünk elnökségi tagjának beszédét olvashatják az alábbiakban.

A millennium évében csodálattal gondolunk arra az erőre, amely honfoglaló őseinket elvitte szülőföldjükről új hazát keresve, ahol az országuk független, népük szabad és anyanyelvüket megőrzik.
Ezt a történelmi feladatot Szent István megkeresztelte.

Egy ország függetlenség nélkül csak tartomány, ahol előbb-utóbb önállóságát  elveszítve beolvad.

A nép szabadság nélkül alattvaló, jogfosztott, anyanyelv nélkül pedig néma, hit nélkül emberségében vérszegény.

Ezeréves fennmaradásunkat annak köszönhetjük, hogy mindig voltak akik küzdöttek függetlenségünkért, a nép emberi jogaiért, anyanyelvünkért és a keresztény értékekért.

Megbecsüléssel gondolunk azokra, akik Szent Istvántól 1956-ig, sőt 1990-ig a történelmi nehézségeken átsegítették az országot.

Csak a múlt században három megszállás alól szabadultunk fel: a Habsburg, a rövid, de kegyetlen nácizmus és az országunkat kulturálisan és gazdaságilag romba döntő és az ember jellemét eltorzító idegen megszállás és a  kommunizmus alól.

Hála mindazoknak, akik történelmünk folyamán részt vettek a nemzetfenntartó harcokban.
Ez a múlt.
Tudom, a múltból nem lehet megélni, de lehet-e a múlt nélkül élni?

Hála a Teremtőnek, hogy a harmadik évezred küszöbét olyan kormánnyal léptük át, amely méltó az ezeréves államiságunk és a kereszténység felvételének megünneplésére.

A globalizáló, számítástechnikai, multinacionális világban a kormánynak komoly feladata az emberek egyéniségének, nemzeti öntudatának, szellemiségének, nyelvünk tisztaságának megőrzése, a kereszténydemokrácia érvényesítése.

A globalizált politikai világban már senki sem határolhatja el magát a másiktól, a nagyhatalom a kisebbtől, a gazdag a szegénytől.

A komputerezett korszakban a családra, nevelésre nagy feladat vár, mert mi nem tudunk a gépekbe lelket lehelni, de a gépek lelketlenné tehetik az embert.

A nagy magyar géniusz, Madách Imre: Az ember tragédiája falanszter jelenetében, Michel-Angelo ezt mondja:
„... mert mindig széklábat csináltam,
És azt is a leghitványabb alakra.”

A multinacionális vállalatok mohóságával szemben meg kell védeni nemzeti érdekünket, tehetségeinket, az ember egyéniségét és személyi méltóságát.

Hangsúlyozom, nem a század fentebb említett irányai ellen szólok, mert felesleges erőfeszítés a korszakok áramlata ellen hadakozni, viszont a kereszténydemokrácia célja, hogy ezekben a dinamikus áramlatokban meg kell őriznünk nemzeti függetlenségünket, az ember egyéniségének kialakulását, az esélyegyenlőséget, nyelvünk tisztaságát és a szociális igazságosság érvényesülését.

Nemcsak azért vagyok kereszténydemokrata, mert a két háború közötti keresztény szociális mozgalmakban tevékenykedtem és ennek közéleti szellemében nőttem fel, hanem egyrészt, mert a kereszténydemokraták áldozatosan szembeszálltak az idegen megszállókkal, védték az üldözötteket, hanem és főleg azért, mert fél évszázaddal ezelőtt nem tudtuk, hogy a kereszténydemokrácia alapelvei: az emberi jogok szabad és félelemmentes gyakorlása, esélyegyenlőség és a szociális igazságosság, a század, sőt évezred irányító eszméi lesznek.

Ma már elfogadott tény, hogy az emberi jogokat másokkal szemben a felebaráti szeretet szellemében kell gyakorolni. Ez már nemcsak a keresztény Egyházak tanítása, de a világ békéjének egyik alapja is.
A parlament Alkotmányelőkészítő Bizottságában javasoltam, hogy a készülő Alkotmányunk előszavában legyen ott, hogy: az emberi jogokat a felebaráti szeretet szellemében kell gyakorolni.
Javaslatomat a résztvevő pártok egyike - nem mondom meg, hogy melyikről van szó, úgyis  tudják, hogy ez a Szabad Demokraták Szövetsége - rendkívül hevesen támadta a javaslatomat.

Csak akkor csöndesedtek el, amikor tájékoztattam őket, hogy fél évszázaddal lemaradtak a fejlődéstől, mert az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1948.dec.10-én elfogadott Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának első szakaszában, amelyet hívők és hitetlenek, kereszténydemokraták, szociáldemokraták, konzervatívok és liberálisok elfogadtak, ez van: az emberi jogokat egymás iránt a testvériség szellemében gyakoroljuk. A felebaráti szeretet és testvériség ikertestvérek.

Ma, Magyarországon a kereszténydemokrácia nélkül nincs demokrácia. Ennek megvalósítására mi, kereszténydemokraták, jelenleg a FIDESZ MPP-vel együtt törekszünk.

Hazánkban a kereszténydemokrácia mellett történelmi múltja van a nemzeti liberalizmusnak, konzervativizmusnak és a Szociáldemokrata Pártnak.
A legnagyobb ellenzéki, a volt kormánypárt (MSZP) tíz éve hangoztatja, hogy ők lesznek a Szociáldemokrata Párt utódai.

Én erre az állításra  a csornai Kovács István esetével tudok felelni, akit a plébános az első világháború utáni időben arról értesített, hogy beajánlotta egy pesti bankba és máris utazzon felvételi vizsgára. Volt nagy izgalom Csornán. A jóvágású Kovács Istvánnak volt egy sötét ruhája, de nem volt mellénye. A fiú kérte apját, hogy csináltassanak egy mellényt. Pénzük nem volt, de az apja felajánlotta a hasonló szövetből készült nadrágját, amiből a csornai szabó szép mellényt készített.
Kovács István felutazott Pestre, az állást megkapta, amelyet Csornán nagy vacsorán ünnepeltek. A fiú édesapja, a koccintások között odaszólt a fiához:
Na fiam, sikeres volt-e a mellény? Igen, válaszolt a fiú, a formája mellény, de a szaga a nadrágé.

A kereszténydemokrácia másik sarkalatos tétele a szociális igazságosság, vagyis: az ország kulturális, gazdasági fejlődése mellett, az országban saját hibáján kívül ne legyen munkanélküli és nélkülöző, mert a munkanélküli hontalannak érzi magát, a nélkülöző kitaszítottnak.

Örvendetes, hogy az öngyilkosok száma 25%-al csökkent és a népesség fogyatkozásában is reményeink vannak.

Tegyünk meg mindent, hogy a kereszténydemokrácia a fiatalok közéleti iránytűje legyen és méltóan az ezer év történelméhez, dolgozzanak egyesületeikben, a közéletre készülve hazánkért, embertársaikért, és legyenek ők is, mint mi is részesei, hogy 2002-ben, a nemzeti múlthoz hű, de a jelen követelményeinek megfelelő kormány győzzön a választásokon és ne jöjjenek vissza azok, akik akár nemzethűségben, vagy emberségben elbuktak, vagy cinikus világnézetükkel dicsekednek, akikre Dante: Isteni Színjátékában azt írta:
Nem kellenek sem Istennek, sem ördögnek.... reméljük a választóknak sem.

A közéletben az utóbbi időben használják a baloldali érték megnevezést, csak azt nem mondják meg - bár parlamenti felszólalásomban is kértem - hogy mik ezek?
A kereszténydemokrácia alapelveit többször elmondtam és annak örök értékeit is felsoroltam.

Hazánkban ma több pártban és mozgalmakban vannak kereszténydemokraták, de egységesen a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Fidesz MPP-n belül hazai és nemzetközi vonatkozásban képviselik a kereszténydemokráciát. Ezt a törvényes KDNP is támogatja.
Ki a kereszténydemokrata?

Pár éve Chilében voltam, mint az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti tagozatán belül a magyar chilei csoport elnöke. Az ünnepi fogadáson hozzám jött egy férfi és ezt mondta:
Kedves Senor Varga! Nevem: Antonio Horváth-Kiss, Chile történetében az első magyar származású chilei szenátor.

Majd ezt mondta: hogy keresztény vagyok és demokrata, de nem vagyok kereszténydemokrata.
Mire azt válaszoltam: Örülök a kijelentésének, mert szerintem Ön kereszténydemokrata és ha majd eljön Magyarországra, szülei szülőföldjére, akkor elküldöm Magát valakihez, akihez én már nem járok és hangosan fogja mondani, hogy Ő kereszténydemokrata, pedig az illető se nem keresztény, se nem demokrata.
 

Tisztelt Konferencia!

Hazánk örvendetes gazdasági fejlődése mellet szüksége van egy szellemi újjászületésre, amely megköveteli, hogy az ifjúság vegyen részt hivatásának teljesítése mellett társadalmi mozgalmakban és ismerje meg azt az utat, amely közéletbe vezet és iránytűje a tehetség, tisztesség és önzetlenség.

A kereszténydemokrácia elismeri, hogy a történelmi egyházak a napi politikától tartsák távol magukat, de ugyanakkor ne legyenek tétlenek és mutassanak irányt és adjanak hangot a közéleti feladat tisztességes elvégzésére.

Egyetértek azokkal, hogy a múlt bűneit ne hánytorgassuk és borítsunk fátyolt a múltra. Én is borítottam, sőt borítok is, mert a fátyol alól állandóan előbújnak azok, akik a közéleti tisztesség vizsgáján elbuktak.

Mint kereszténydemokrata örülnék ha soha többé megszállás alá nem kerülnénk és minél hamarabb szabaduljunk meg az elektronikus média megszállása alól is.

A média ne támogassa a kormányt, de ne legyen az ellenzéknek sem szócsöve, mint ma.

Ne vezesse félre a hallgatóságot, vagy a nézőket és ne csak rossz, de jó híreket is sugározzon.

A közelmúltban meglátogattam Harrach Péter miniszter urat, aki kérte, hogy menjünk át a fogadóterembe és koccintsunk. Mire? - kérdeztem.
Koccintottunk, Pulay Gyula államtitkárunk kilencedik gyermekére.

Ez is és a jó hírek is megérdemelnének egy - két percet a rossz hírekkel zsúfolt Kossuth Krónikában.

Tisztelt Konferencia!

Kereszténydemokrácia élő erő és tevékeny részese akar lenni annak a nemzeti összefogásnak, amely 2002-ben ezeréves történelmi utunkon haladva megnyeri a választásokat és hazánknak méltó képviselője lesz az Európai Unióban.

Budapest, 2000. szept.6.
 

Vissza a kezdőlapra