Pápai bocsánatkérés

Az elmúlt héten már jeleztük előre azt a nagy jelentőségű eseményt, amelyre Rómában március 12-én került sor. Az alábbiakban egy Rómából küldött beszámolót közlünk a Magyar Nemzet március 13-i cikke alapján.

A jubileumi szent év egyik legjelentősebb eseményét tartották meg nagyböjt első vasárnapján Rómában: az emlékezés és a megtisztulás napját, amelyen II. János Pál bocsánatot kért a keresztény egyház kétezer éves bűneiért. A Szent Péter-bazilikában rendezett liturgián latinul és görögül Márk evangéliumából olvastak fel részletet (1,12–14), amelyet a pápa hosszasan kommentált: miként a bűn nélküli Krisztus is elvonult negyven napra a pusztába, ,,az Egyház is leborul Isten előtt, és bocsánatért esedezik fiai bűneiért”. Nem személyes felelőségről van szó, de a múlt súlya a mai keresztényeket terheli, ezért van szükség az elmúlt évszázadok mély történelmi és teológiai felülvizsgálására.

,,Megbocsátunk, és bocsánatot kérünk elsősorban az elmúlt ezer év bűneiért: a keresztények közötti megosztottságért, az igazság szolgálatában alkalmazott erőszakért, a más vallások hívőivel szembeni bizalmatlanságért és ellenséges érzelmekért” – mondta a pápa, aki szerint a múlt tévedéseinek felismerése a jelen kompromisszumait segíti azonosítani. A mai világ bűne pedig az ateizmus, a közömbösség, a szekularizmus, az erkölcsi relativizmus, az emberi élet elleni erőszak, a szegénységgel szembeni érdektelenség. ,,Fel kell tenni önmagunknak a kérdést: mekkora mindebben az egyház felelősége?” Az egyház arcát eltorzító bűnökért a keresztények alázattal kérnek bocsánatot, és a gyónással egy időben ők is megbocsátanak a múltban ellenük vétkezőknek, és őket üldözőknek. Az emlékezést meg kell tisztítani a haragtól: a jubileum a legalkalmasabb pillanat az evangélium tanításaihoz való közös visszatéréshez.

A rendkívüli misén hét bíboros sorolta fel a múltban elkövetett bűnöket: az Izrael népével szembeni bűnöket megvallva II. János Pál kijelentette, hogy keresztényeknek és zsidóknak őszinte testvériségre kell törekedni. Az egyház ezenkívül bocsánatot kért az etnikai kisebbségektől, a raszolgaságba taszított népektől, a nőktől, a cigányoktól, de megemlékeztek a mai társadalom peremén élőkről is, a szexuális erőszak áldozatairól, a koldusokról. A pápa átkarolta az oltár jobb oldalára helyezett XIV. századi jubileumi fafeszületet, majd egyedül mondta el a mea culpát, amelyben többször megismételte, hogy az egyház ,,soha többé” nem követi el a múlt bűneit.

A Vatikán történetében egyedülálló gesztusról van szó, amely II. János Pál pápaságának is kiemelkedő pillanata: egy erős pápa erős lépése – kommentálta Ersilio Tonini, az Olasz Püspöki Kar elnöke. A világ számos televíziójától közvetített misén részt vett Roger atya, a taizéi közösség vezetője is. Olaszországban a pápai bűnbánás többek között a terrorista- és maffiagyilkosságok elkövetőinek megbocsátásának kérdését hozta felszínre.

A pápa március 20-án, kezdi el a 2000-es jubileumi év bibliai zarándokútját a Szentföldre.

Vissza a kezdőlapra