Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége immár hatodik alkalommal rendezte meg a tíz éve Kufsteinben indított tanácskozássorozatot, amelyre az idén a téma sok résztvevőt vonzott szerte Európából a magyarok is lakta burgenlandi városkába. A városháza tanácstermében a vendéglátó Felsőpulya (Oberpullendorf) polgármestere Kulmann Ernő, és Deák Ernő a szövetség elnöke magyarul és németül üdvözölte az osztrák és magyar hivatalosságokat illetve a résztvevőket, majd Szabó Tibor HTMH, Patrubány Miklós MVSZ, Erwin Schranz a Burgenlandi Tartománygyűlés elnöke és mások viszontüdvözlései után Dr. Kósa László budapesti professzor A magyar nemzettudat változásai címmel tartott nagyszabású történelmi áttekintésével kezdődött el a tanácskozás érdemi része.

Dr. Rédei Károly bécsi professzor A magyar nép és nyelv eredetéről, Dr. Bertényi Iván az ELTE professzora A Szent Korona történelmi szerepéről, Pusztaszeri László történész (HTMH) pedig az Árpád-ház utóéletéről tartott érdekes oknyomozó előadást. A két debreceni professzor Dr. Bitskey István és Dr. Imre László a XVI- XVII., illetve a XVIII-XIX. század magyar irodalmának eszményeit és a hazafiság irodalmi megjelenítésének korabeli összetevőit elemezték, a tavalyi Herder- díjas Dr. Fried István szegedi professzor a magyarországi nemzetiségek hungarus-tudatát és együttélési szokásait, kapcsolatát vizsgálta, míg Dr. Szabó Mátyás bécsi professzor a magyarság imázsát próbálta bemutatni a különböző népeket jellemző XVIII-XIX. századi német Völkertafelek elemzésével. Az első napra a koronát Andrásfalvy Bertalan a népi emlékezetben és tárgyiakban továbbélő Szent Istvánról, illetve Görömbei András rendkívül megnyerő összegzése a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom nemzettudatáról az írók vívódásairól.

A későre nyúlt tanácskozást a magyarul tanuló felsőpulyai kisiskolások és a győri tanítóképző kórusának műsora zárta, s ezt olykor hajnalig elnyúló beszélgetések követték.

Vasárnap a Szent Ferenc templomban tartott katolikus misével, majd egy körösfői népi együttes szép műsorával kezdhettük a napot. A nyugati magyarság legjelentősebb krónikása Borbándi Gyula a nyugati diaszpóra magyar irodalmának szellemiségéről írott előadását Ifj. Klement Kornél a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke olvasta fel, megtoldva saját hozzászólásával, amelyben a diaszpóra új nemzedékei magyar nevelésének lehetőségeit és fontosságát hangsúlyozta. A linzi Szabó Ernő lelkész a szórványmagyarság közösségi tudatáról írt dolgozata után a bécsi Dr. Cserján Károly egy több éve folyó identitás vizsgálat ausztriai magyarokra vonatkozó eredményeit és tanulságait elemezte. A sort a bécsi egyetemen tanító burgenlandi Baumgartner Gerhard igen szuggesztív erejű előadása zárta, aki földijeinek magyarságtudatát, annak történeti összetevőit vizsgálta.

A szűkre szabott maradék időben néhány rövid hozzászólásra nyílt lehetőség, - többek között Bakos Istváné (a Nemzeti Tankönyvkiadó részéről), aki ezt a beszámolót készítette.  A sikerhez hozzátartozik még az is, hogy a tanácsterem bejárati ajtaját, az "István király emlékezete" című, sokak által megcsodált tabló díszítette, ugyancsak a Tankönyvkiadó jóvoltából.

A magyar millennium jegyében tartott magas színvonalú tanácskozásról a szervezők az alábbi záródokumentumot adták ki:

"Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által 2000. szeptember 9-10-én Felsőpulyán megrendezett "VI. Kufstein Konferencia", amely a millenniumi gondolat szellemében - 15 országból, több mint kétszáz résztvevővel - foglalkozott a magyarság történeti tapasztalataival, az 1000 éves államisággal és a "Mit ér az ember, ha magyar?" összefoglaló címmel a nemzeti önértékeléssel, ideértve a rólunk mások által kialakított képet is. A tanácskozás a következő ajánlást fogalmazta meg: A Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemzetnek - a politikai határok ellenére - elsősorban kulturális egységben kell gondolkodnia.

Különösen fontos a szórványmagyarság megtartása, amelynek legfontosabb eszköze a kultúra, az anyanyelv és az egymással való kapcsolatok ápolása. Örvendetes tény, hogy ez a konferencia immár az összmagyarság integrált találkozója és tudományos igényű fóruma. Megállapítottuk, hogy a jövőben is igény mutatkozik ilyen jellegű tanácskozásokra ezért kívánatos, hogy a "VII. Kufstein Konferenciát" ebben a szellemben és hasonlóan magas színvonalon szervezzék meg a magyarság jövője érdekében.

A résztvevők megelégedéssel nyugtázták, hogy Felsőpulyán, - amely immáron harmadik alkalommal adott otthont tanácskozásunknak - valamint három további burgenlandi, magyarok által is lakott településen magyar topográfiai feliratokkal találkoztak. Ugyanakkor örömmel vennék, ha az EU ajánlásoknak megfelelően a nemzetiségi arányt jelző küszöböt 10 %- ban állapítanák meg, hiszen a multikulturalitás mind a többségi nemzetnek, mind a kisebbségeknek csak a javát szolgálhatja.

Felsőpulya, 2000. szeptember 10."

Vissza a kezdőlapra