Kereszténydemokrata
Hír-Lap
2000/7-8

2000. augusztus 19.

 
Internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap naponta friss információkkal - hírekkel, kommentárokkal, kulturális értékek ismertetésével - jelentkezik. Sokan, főleg külfödről jelezték, hogy honlapunk nagyon lassan töltődik be, a http://emil.alarmix.org/mkdsz/ címről ezért egy új címmel is kísérletezünk:
http://mkdsz.hungary.cc
Kérünk minden internet lehetőséggel rendelkező tagunkat, hogy nézzék rendszeresen, adják tovább a hírt internetező barátaiknak, azoknak a levelező társaiknak, akikről feltételezik, szívesen ellátogatnának fejlődő honlapunkra.
A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét is, elsősorban tagtársainkra számítunk!! E-mail címmel rendelkező tagjaink az
mkdsz@emil.alarmix.org
címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

Ezt a Hír-Lapunkat néhány olyan írással indítjuk, amely a Magyar-Hon-Lapon nemrég jelent meg és természetesen ma is olvasható.

Magyar-Hon-Lap

Mennyi időt töltünk a számítógép előtt?
Az internetezés kultúrájáról

*****
Vannak-e kommunisták az MSZP-ben?
A hazugság gyökerei

*****
Magyar szentek Aknaszlatinán
Szoborpark a plébánián

*****

Szövetségi hírek

MKDSZ-es kormányzati tisztségviselők
Millenniumi Zászló átadásai

Harrach Péter miniszter úr,

2000.,augusztus 19-én: Sárisáp, Verőce; szeptember 2-án: Kosd; 23-án: Újszász; 30-án: Acsa; november 17-én: Püspökszilágy; 2001. augusztus 20-én: Vácduka
Nógrádi László miniszter úr,
2000. augusztus 5-én: Zalabaksa; 12-én: Kemenesmihályfa; 13-án: Orosztony, Kozmadombja, Kálócfa, Pusztaapáti; 14-én: Szentkirályszabadja; 20-án: Magyarszerdahely
Szilágyiné dr. Szemkeő Judit államtitkárasszony,
2000.augusztus 6-án Szőc, Szentpéterfölde; 13-án: Csernely; 19-én: Nyíri, Mikóháza, Tuzsér; 20-án: Bársonyos; 26-án: Bozsok; szeptember 2-án: Várda, Csővár 10-én: Hugyag; 30-án: Fülöpjakab; november 5-én: Úri
Benyhe István, a Millenniumi Kormánybiztos megbízottja
2000. augusztus 26-án: Debercsény
Csépe Béla, kormányfőtanácsos
2000. augusztus 5-én Nagvenyim, Teleki; 6-án Egyházasharaszti; 12-én Bekecs; 18-án Bugac, Gyöngyöstarján; 19-én Domoszló, Erk; 20-án Markaz, Füzesabony, Karancskeszi; 27-én Táplánszentkereszt, Zalavég; 30-án Nyírcsuhaj; szeptember 2-án Sellye; 17-én Csitár; 22-én Mernye
*****
Az MKDSZ nyilatkozata a Pintér Sándor belügyminisztert
és más politikusokat ért rágalmazásokról

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kiemelkedő fontosságúnak tartja az illegális vagyonszerzés minden formájának a megakadályozását. Minden bűncselekmény meg kell kapja a megfelelő megtorlást, és az államigazgatásban nem működhetnek tovább olyan emberek, akik - bár cselekményük esetleg el is évült - felelősek például vám és adócsalások eltűrésében, elősegítésében.
Meggyőződésünk, hogy a társadalom igazságérzete határozott lépéseket követel meg ezen a téren. Mindez azonban nem jogosít fel senkit sem arra, hogy ártatlan embereket rágalmazzon, gyanúba keverjen. Nagyon nagy a sajtó felelőssége is, mennyiben ad teret megalapozatlan állításoknak, amelyek ártanak mind az alaptalanul megvádoltaknak, mind az egész ország jó hírének. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség különösen felháborítónak tartja a Pintér Sándor belügyminiszter úr elleni ismételt támadásokat. Ezek a támadások épp az alvilág érdekeit szolgálják. Nem fogadható el az ellenzéki politikusok vagy a korábbi kormánytagok megalapozatlan hírbehozása sem. Az MKDSZ hibásnak tartja azt a szocialista álláspontot is, amely az MSZP-re vonatkozó állításokat ugyan visszautasítja, de a másokra irányuló kijelentéseket komolyan veszi.
Az MKDSZ arra hívja fel a politikai erőket, hogy a múltban történt események kivizsgálását hagyják a független bűnüldöző szervekre, s energiáikat vádaskodások helyett fordítsák a bűncselekmények hatékony megelőzését szolgáló jogszabályok megalkotására.

Budapest, 2000. július 31-én

dr. Surján László
Sajtótájékoztató

Augusztus 3-án Surján László és Isépy Tamás sajtótájékoztatót tartottak. Ezen három témát érintettek: Az un. olajbotrányt, Magyarország közeledését az Európai Unióhoz és a jogalkotás aktuális kérdéseit. Isépy Tamás kifejtette, hogy végre lassulni látszik a törvénykezés üteme. Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy meglapozott és tartós, nem rendszeres módosításokra szoruló törvényeink lesznek. A kormány javaslataiból hiányolta azokat a törvényeket, amelyek meghozatalára az ellenzék elutasító magatartása miatt nincs esély: a médiatörvényt, az ügyészségről szóló törvényt és magát az új alkotmányt. Surján László szerint a sajtónak kapóra jött az olajügy, hiszen most van az un. uborka szezon. De túlreagálták Nógrádi Zsolt "vallomását" a szocialisták is. Nógrádi hiteltelen, maga is bűnöző és a jelek szerint valakik felkészítették. A baloldali ellenzék arra céloz időnként, hogy Nógrádi Zsolt vallomása azok érdekét szolgálja, akiket nem vádolt meg. Ez a Fidesz, az FKGP és a MIÉP. Miután Nógrádi Zsolt még gyilkosságra való felbujtással vagy akár gyilkossággal is megvádolta a belügyminisztert, aligha tartható ez a vádaskodás. Az viszont érthetetlen, hogy miért ez a hisztérikus kapkodás a szocialisták háza táján.

Ami az európai integrációt illeti, tragikus az, hogy a szovjet iskolában felnőtt emberek nem képesek arra, hogy egy úgymond nagyhatalommal szemben - a nemzeti szuverenitás és érdek alapján - egy magyarországnyi hatalom is mondhat nemet. A hajbókolásra neveltek félnek, mert a miniszterelnök világosan beszél, megfogalmazza a mi elvárásainkat és érvényesíti mindazt, amit lehet. Mi lenne, ha a fejbólintó jánosok irányítanák a magyar politikát?

*****

A Nógrádi Zsolt ügy újabb fejleményei

A szocialisták először egy ravaszul fogalmazott nyilatkozatot adtak ki, amely valójában a kormányzatot próbálta belekeverni az olajügyekbe. Ezt követően bejelentették, hogy kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Minden más párt hibásnak tartja ezt. Az ügyészség már vizsgálja a Nógrádi féle vallomást, ebbe a folyamatba politikai oldalról bezavarni durva hiba. Lapzártáig nem tudjuk lesz-e, s ha igen mikor rendkívüli ülés. Egyet tudunk, semmi értelmes nem derülhet ki. Az olajügybe számos olyan vállalkozó keveredett be még a kilencvenes évek elején, aki finoman szólva nem állt távol a szocialistáktól. Mindenki örülne, ha valakit a nagy ágyuk közül meg lehetne fogni. Ám Nógrádi vallomása nyomán a politikusok egymás ellen acsarkodnak és a bűnözők által írt kottát fújják. Azokat pedig, akik ebben nem hajlandóak részt venni, azzal vádolják, hogy nyilván vaj van a fejükön… Amikor egy reggeli tv műsorban megkérdeztem Nagy Sándort, hogy hol a 700 millió Ft, amit állítólag Pintér közvetítésével kaptak, pár percig nem kapott levegőt. Rájött, hogy nem támadhatják Pintér Sándort, mert ezzel magukat is támadják.
Talán még szubjektív, de nem irreális vélemény, hogy Nógrádi Zsolt - valakik megrendelésére - zavartkeltés célból tüzet rakott, s ennél a tűznél többen megpróbálják a saját pecsenyéjüket sütögetni. A pecsenye kezd megszenesedni, az egész dolog lecsengőben. Erre utal, hogy Nagy Sándor, Gál Zoltán és Vancsik Zoltán OGY határozati javaslatot nyújtottak be, ám ebben már semmi vádaskodás nincs, akár el is lehetne fogadni, mert nem árt. Viszont nem is használ.

SL

Ünnepeink

A pártállam eltűnésével együtt értelmét vesztette az a hamis forradalom-, hős- és mártír-kultusz is, amely évtizedek folyamán kötelezőből gépiessé vált. Unalom ülte meg a szocialista korszak évfordulóit és ez a lapos, hivatalos és kényszeredett gyakorlat jellemezte a Horn-kormány millecentenáriumi rendezvényeit, amelyekre ma már senki sem emlékszik, noha a száz évvel korábbi millennium hatása ma is elevenen él az irodalomban, művészetekben, építészetben, köztudatban. Nagy szerencse, hogy az Orbán kormány illetékesei ráéreztek a 2000. év és keresztény múltunk ezredik évfordulójának jelentőségére és alkalmakat teremtettek egy új stílus meggyökereztetésére, keresztény és nemzeti hagyományaink feltámasztásának megünneplésével.

Ilyen volt már a Szent Korona átszállítása az Országházba és ottani kiállítása, amelynek azóta többszázezer látogatója volt. Ilyenek a folyamatos zászlóátadások, amelyek a legkisebb települést is megtiszteltetésben részesítik, az egyházak évfordulós nagygyűlései és számos konferencia. Ilyen volt most legutóbb a lelépő köztársasági elnök búcsúztatása és az új köztársasági elnök, Mádl Ferenc beiktatása a legmagasabb főméltóság hivatalába.

Reméljük, hogy ez a folyamat sokakat megragadott, megértik és megérzik, hogy hazánk egy felfelé ívelő út kezdetén áll, érezhetővé válnak a rendszerváltás eredményei és erősíteni fogják ezt a tapasztalatot a Szent István napi ünnepségek és majd Karácsonykor a keresztény magyar államiság ezredik évfordulóját megörökítő események.

Elnökváltás

Semmiféle erőltetett reklámkampány nem előzte meg Mádl Ferenc elnöki beiktatását és az, hogy a változás sokakat bizakodással tölt el, hogy az új elnök népszerűsége gyorsan felszökött, azt bizonyítja, hogy a többség igenis újabb és újabb változásokat kíván, minél messzebb a pártállami berendezkedéstől és a múlttal kötött kényszerű paktumoktól.

Mádl Ferenc nem a nagy szavak és nagy ígérgetések, fellengzős semmitmondások embere. Beiktatási beszédében elsősorban az új politikai kultúra és magatartás fontosságát hangsúlyozta. Korszakhatáron állunk, új évezred és az uniós belépés kapujában - mondta - rajtunk múlik, hogy nemzeti összefogással, személyes feladatvállalással megvalósítsuk, ami még szükséges a rendszerváltozáshoz. Az új elnök segíteni szeretne a sajtónak és a nyilvánosságnak, hogy hiteles képet fessenek a valóságról. (Vagyis, hogy tovább ne hazudozzanak, rágalmazzanak, akik eddig ezt tették.) Segíteni szeretné az ellenzékieket, hogy jobban felismerjék és betölthessék igazi feladatukat; arra ösztönzi a munka és a gazdaság világát, hogy az élet minőségét javítsák. Szeretné, ha az egyházak és az állam közösen a családok és közösségek erkölcsi és kulturális felemelkedését erősítenék. Támogatni kívánja a hazai és határon túli kisebbségeknek szülőföldjükön való boldogulását.

Mádl Ferenc nem pártpolitikus, hanem világlátott, különösen a nemzetközi jogban jártas tudós ember, akitől várható, hogy az eddig tapasztaltaknál elfogulatlanabbul, az egész nép érdekeit nézve tölti be majd hivatalát. Egy kicsit szimbolikus jelentése van annak is, hogy első külföldi útja - a miniszterelnök kíséretében - Rómába vezet.

Gazdaság

A ciklus második félidejéhez érkezve a kormány egymás után hozza intézkedéseit, amelyek a program teljesüléséhez vezetnek, és amelyeket az ellenzék az első naptól kezdve állandóan úgy kért számon, mintha a kormánynak hivatalba lépése napján máris teljesítenie kellett volna négy éves programját. Valójában a kormány eredeti tervénél még többet is vállalt, mert a Széchenyi-terv megvalósítása átnyúlik a következő választást követő időszakra is.

A programok megvalósítása nem kisrészt Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszternek, az MKDSZ eddigi ügyvezető titkárának feladata lesz. A közelmúltban avatott fel egy több kilométeres völgyhidat, amely a hazánkat Szlovéniával összekötő vasútvonalhoz tartozik, majd aláírták az épülő M 3-as műút polgári Tisza-hídjának és a szekszárdi Duna-hídnak a megépítéséről szóló szerződést. Megkezdődött az M 3-as műút meghosszabbítása az építendő hídig és jövőre folytatják a balatoni műút korszerűsítését.

Jelentős fizetés-kiegészítést kaptak az egészségügyiek és a Harrach Péterhez tartozó szociális feladatokat ellátók is. Tovább javultak a saját lakást építők kölcsönfeltételei és jövő évtől nőni fog a nagycsaládosok adókedvezménye, de megduplázódik a gyed is. Ugyancsak duplájára emelkedik a minimálbér. Tekintettel arra, hogy a benzinár miatt a tervezettnél magasabb infláció várható, az emelkedés mértékétől függően a nyugdíjasok egész évre visszamenően, még az év vége előtt, kb 2,5 % újabb emelésre számíthatnak.

Eközben folyik a következő két évre szóló költségvetés előkészítése és ismét kemény viták várhatók az agrártámogatás mértékéről. Időközben az is kiderült, hogy az árvíz és az aszály ellenére a gabonatermés jobb a jóslatoknál.

Szomorú, hogy a mindannyiunkra nézve kedvezőtlen jóslatokból mindig kiérződik az ellenzéknek az a reménysége, hogy hátha teljesülnek. Hátha az emiatti elégedetlenség az ő malmukra hajtja azt a vizet, amit nagy nehezen sikerült visszatartani a gátak között, és amely sokmilliárd, más célokra szánt pénzt emésztett fel. A kormány pedig továbbra is jelentős összegekkel támogatja az árvíz-sújtotta önkormányzatokat, lakosokat és a gátépítést.

Matolcsy György gazdasági miniszter terjedelmes cikket írt a Magyar Nemzetben "Magyarország megindult felfelé" címmel. Megállapítja, hogy az Orbán-kormány programja nem az előzőek folytatása, hanem új gazdaság- és új társadalompolitika a 2025-ig terjedő időre. Öt nagy kérdésben tér el Hornék programjától: a népesedés- és családpolitikában, a változáshoz szükséges idő megállapításában, vagyis hogy még ez a nemzedék beérheti az EU-fejlettség átlagát. Eltér a program az eddigiektől a társadalom szerkezetének átalakíthatóságában, a gazdasági növekedés lehetséges mértékében, a nemzeti érdekek képviselhetőségében. Hornék nem hittek, ma sem hisznek abban, hogy ezekben jelentős változásokat és eredményeket lehet elérni. Ez áll állandó vádaskodásaik mögött, holott a gazdaság két év alatt elérkezett a hét százalékos növekedés küszöbére, és megindult a magyar nemzeti és helyi érdekek felértékelődése. A következő hat évben a Széchenyi-terv megvalósítása a tömeges felzárkózás útjára tereli a társadalmat. Az ország a siker kapujában áll, mert az elmúlt két év igazi fordulatot hozott életünkben.

A kormány

Orbán Viktor miniszterelnök egy órán át válaszolt a MTV riporterének aktuális kérdéseire. Elmondta, hogy tisztségével járó lekötöttsége ellenére sem érzi úgy, hogy elszigetelődött volna a társadalomtól.
  • A korrupcióról az a véleménye, hogy az elmúlt két év alatt sikerült csökkenteni.
  • A sztrádaépítésben sem lát korrupcióveszélyt, mert az eddigi építkezéseknél sem volt közbeszerzési pályázat. A kikötés pedig az, hogy a műút gyorsabban és öt százalékkal olcsóbban készüljön el az előző építkezéseknél.
  • Ugyanez érvényes a Nemzeti Színház ügyére is. Azt, hogy szükség van rá, már húsz éve, eldöntötte az akkori kormány.
  • A gáz árának emeléséről az a véleménye, hogy ha a szolgáltató nem tudja elviselni a veszteséget, adja el az üzletet, de a lakosság nem viselheti az irreálisan magas árak terhét.
  • A közlekedési vállalatok sem omlottak össze, a gyógyszergyártók sem, amikor nem emelhették az árakat a csillagos égig.
  • Nem áll meg az a vád sem, hogy a kormány kezében tartja a médiát, hiszen a 90 százaléka kereskedelmi vállalkozás, és a kormánynak a műsoraikba nincs beleszólása. A nyugati országok sokkal szigorúbban szabályozzák a sajtójogot, itt is törvénymódosításra volna szükség.
  • Arra a véleményre, hogy ha a kormány jelenlegi politikáját folytatja, elvesztheti a következő választást, a miniszterelnök válasza az, hogy nyolc évig ellenzékben voltak és túlélték, sőt a pártállami időket is, tehát nagyon jól tudják, mit tesznek, egyébként pedig úgy sem fognak a világ végéig kormányon maradni, de amit elkezdtek, azt végigcsinálják. Ez pedig a rendszerváltoztatás.
  • Szándékuk, hogy a következő költségvetést rövid, közérthető formában mindenkihez eljuttatják, hogy értsenek belőle.
  • Ami pedig a jelenlegi ellenzék kormányzati idejét illeti, a Horn kormány döntéseit tizenhat esetben érvénytelenítette az Alkotmánybíróság, míg a jelenlegi kormányét eddig mindössze két, lényegtelen esetben, amelyek ráadásul nem is a kormány eredeti javaslatai voltak.
  • Ha ma annyit beszélnek a társadalom kettészakadásáról, az a Bokros-csomag következménye, a mostani kormány próbálja gyógyítani a fölösleges Bokros-csomag okozta sebeket és jóvátenni a károkat.
  • A munkalehetőségek és bérek javítása a kormány célja, az egészségügyben pedig előbb magát a rendszert kell megreformálni, mert eddig ez elmaradt, csak utána szabad a jobb rendszert finanszírozni.
  • Az ellenzék örökös vádaskodására, hogy a kormány a MIÉP-re támaszkodik, és hogy esetleg a választások után a MIÉP-pel együtt fog kormányozni, Orbán Viktor kijelentette, hogy ilyen esetet sem most, sem a jövőben nem tud elképzelni.

    Az ellenzék

    A kormányfő az MTV-nek adott interjúban válaszolt az ellenzéknek mindazokra a felvetéseire, amelyekre egyáltalán érdemes és lehet érdemi választ adni. Ezek logikus válaszok lehetnek mindenki számára, akár elhiszik, akár cáfolni akarják az alaptalan támadásokat. Az idő előrehaladtával és a nem tagadható eredmények láttán, egyre nehezebb érdemi kifogásokat kitalálni, és az ellenzék egyre szűkebb területre szorul vissza, még ha a közvéleménykutatás csak nagyon kis elmozdulást jelez is a kormánypártok javára. Különösen a szabad-demokratákon érezhetőek a kifáradás jelei. Politikusaik alig láthatóak és a kezükben lévő médiumokra hagyják, hogy rémtörténetekkel és kitalációkkal támadják a kormányt. Göncz Árpád elnöki megbízásának lejártával Demszky az egyetlen politikusuk, aki még érdemi pozíciót birtokol.

    Az elmúlt években Göncz is egyre visszafogottabb lett. A közvéleménykutatások ugyan töretlen népszerűségét mutatták ki, azonban most, visszavonulásakor újra felszínre vetődtek régebbi elfogultságai Antallal és a jobboldali pártokkal szemben: igazolhatatlan viselkedése a taxis puccskísérlet idején, aláírás-megtagadásai, illetve teljes behódolása Hornéknak, akiknek olyan törvényeit is ellenjegyezte, amelyeket végül az Alkotmánybíróság dobott vissza. Sajnálatosak voltak külföldi locsogásai a hazai fasiszta-veszélyről. Éppen olyan jelentéktelennek bizonyult, mint a háború óta valamennyi államelnökünk, akik mind a kommunisták bábjaként végezték.

    Az MSZP is nehezen - csak harsánysággal - tudja leplezni, hogy nincs valódi mondanivalója a polgárok számára és belső nézeteltérések a valós problémái. Láthatóan Németh Miklós hazatérése sem oldotta meg gondjaikat. Németh sokat öregedett és Kádár jól ismert modorosságai áradnak belőle. A jelek szerint a keresztény-nemzeti oldalról szeretne partnereket és támogatókat találni, de be kell érnie Giczyvel.
    Egyre érezhetőbb, hogy az MSZP-nek nem lesz koalíciós partnere egy választási sikerhez, egyedül pedig aligha képes akkora győzelemre, hogy egyedül alakíthasson kormányt. Ebből az következik, hogy a közösen fellépő jobboldal végül erősebbnek bizonyulhat, mint a bal.

    A kormánypártok

    Időnként hírek röppennek fel a kisgazdák és a Fidesz közötti, a választási megegyezést előkészítő tárgyalásokról. Nem történhetik meg tehát még egyszer az, hogy a jobboldal a választás előtti hetekre hagyja a megállapodást és esetleg értékes százalékok vesszenek el egymás ellen induló jobboldali jelöltek hibájából. Természetesen a Fidesz MPP sem engedheti meg magának, hogy később nehezen kezelhető ügyek támadjanak soraiban, mint amilyen Szabolcsban Helmeczy, Hódmezővásárhelyen a Rapcsák ellen fellépő koalíciós partnerek hibájából áll fenn a mai napig is. Most még csak remélni lehet, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása után helyreáll a rend Vásárhelyen.

    A politikai uborkaszezon legszaftosabb gyümölcse lett az "Olajmaffia" vizsgálóbizottságának rablómese-sorozata. Bár kétségtelen, hogy vannak egyes valóság-elemei annak a történetnek, amelyik kibontakozott a vizsgálódásból, ha kiskunsági méretekre korlátozzák az olajszőkítő csirkefogók mesterkedéseit. De a köré kanyarintott országos méretű összeesküvés vezető politikusokkal, pártokkal és képviselőkkel, egy gátlástalan hazugsággyár szüleménye, amellyel az egész olajmaffia sok százmilliárdos csalássorozatát akarják elködösíteni. Érhetetlen, hogy miért kaphat nyilvánosságot hónapok óta egy gátlástalanul hazudozó kis bűnöző, és miért tűri az FKGP, hogy egyik, vidéki iparosemberből lett, jogi ügyekben analfabéta képviselője kritikátlanul terjessze a hazugságokat. Ha egyszer bebizonyosodik a megvádolt politikusokra vonatkozó állítások valótlansága, abba belerokkanhat magának az FKGP-nek a politikai hitelessége. Az ellenzék pedig, bizonyítékok nem lévén, az olajügyből szeplőtlenül kikerülve újabb rágalom- és gyűlölethadjáratot zúdíthat a koalícióra, amint ennek jele a Parlament összehívása is.

    Egyre világosabb hogy a következő választásokon csak a Fidesznek és a kisgazdáknak van reális esélyük önálló pártként a jelenlegi kormányoldalon a parlamenti tagságra, a kisgazdáknak is valószínűleg csak akkor, ha előre megállapodnak az egyéni képviselőjelöltek egy részének közös támogatásában. Ez el kell, hogy gondolkoztassa mindazokat, akik még ma is újabb pártok alapításában, vagy már mélyen a parlamenti küszöb alá süllyedt pártok feltámadásában reménykednek.

    A választások szempontjából reális időn belül nem várható, hogy végrehajtható, jogerős ítélet születik bármelyik KDNP-perben. Giczy pedig elszánta magát, hogy az MSZP csatlós kispártjaival, vagy magával az MSZP-vel próbál megállapodni, ha egyáltalán szóba állnak vele. Ebben az esetben ő lesz a besúgóként leleplezett Vankó Magdolna utódaként, az "MSZP hívő tagozata".

    Ezek a körülmények arra késztették azokat a politikusokat, akik mostanáig erőfeszítéseket tettek a KDNP törvényességének visszaállítására, hogy más megoldást is keressenek. Július 6-án a Törvényes KDNP vezetői sajtótájékoztatót tartottak és Nyilatkozatot adtak ki. Ebben kijelentik, hogy támogatják a nemzeti összefogással megalakult kormányt, amelynek 2002-es győzelme nemzeti érdek. Mivel a kereszténydemokrácia eredeti programjának megvalósítása a céljuk, együttműködnek és választási együttműködést is kívánnak kötni a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. A nyilatkozatot Varga László, Rapcsák András - akik egyébként is az MKDSZ tagjai - és Szakolczai György írták alá. A sajtótájékoztatón több olyan volt KDNP-politikus is jelen volt és egyetértett a nyilatkozattal, akiknek jelentős szerepük volt Giczy hatalmon tartásában és a KDNP bukásában.

    Kereszténység vallásosság, médiumok

    Ritkán jelennek meg olyan felmérések, amelyekből tiszta képet lehet nyerni hazánk és a környező országok tényleges vallásgyakorlásáról, vagyis a kereszténység mai állásáról a volt szocialista államokban. A két kiemelkedő valláskutató, Paul Zulehner és Tomka Miklós professzorok megállapítása szerint hazánkban a lakosság 43%-a vallja magát a katolikus, 15 a protestáns egyházak tagjának és 40% nem tagja semmiféle felekezetnek. Erdélyben 10% a katolikus, 12% a protestáns. Hazánkban 17 százalék nevezi magát nagyon vallásosnak, 37 % csak egyszerűen vallásosnak. A vallásosak legfontosabbnak a vallásgyakorlatot és a vallásos hitet tartják, és lényegesen kevésbé a vallás fontosságát a világ dolgaiban, még kevésbé az egyházzal való kapcsolatot és legkevésbé a vallásosság megjelenését a mindennapi életben.

    Érdekes, hogy a megkérdezettek 20 százaléka szerint nálunk egyáltalán nem volt vallásüldözés, további 20 százalék szerint csak rövid ideig. Viszont másik 30 százalék szerint a vallásos embereket hátrányos megkülönböztetés érte. Reménykeltő, hogy a megkérdezettek többsége a következő évekre vallásos fellendülést vár.

    Egy - katolikus újságírók számára rendezett - konferencián a Gallup néhány, a vallásosság és a média összefüggéseit figyelő adatát ismertették. A Gallup szerint a lakosság 15 százaléka vallásos valamelyik egyház tanítása szerint. Érdekes, hogy ez az adat 12 és 18 százalék között mozog, aszerint, hogy melyik oldal van éppen kormányon. (Vagyis jó néhányan még ma is, a semleges közvéleménykutató előtt is tartózkodóan nyilatkoznak.) Általában 60 százalék nevezi magát vallásosnak "a maga módján". Az ateisták száma 22-32 százalék között ingadozik, legmagasabb, 32 % a Horn-kormány idején volt. A Gallup szerint a rendszerváltás után elmaradt a megjósolt vallásos reneszánsz. A vallásosak 47 százaléka a községekben él és csak 14 százaléka a fővárosban. Életkort illetően 48 százalékuk elmúlt hatvan éves, 12 százalékuk a harminc év alatti. A 18-24 évesek 38 százaléka vallástalan, 10 a vallásos. A vezető beosztásúak 58 százaléka ateista. Általános összkép szerint a vallásos ember kisközségben lakik, iskolázottsága alacsony, kisjövedelmű és idős életkorú.
    Meg kell jegyeznünk, hogy a felmérések kifejezetten üzleti megrendelésre készültek, vagyis marketing, reklám szempontjából a vallásos ember a legértéktelenebb réteg, keveset fogyaszt és olcsón.

    Éppen ezért a rádió és tévé vallási műsorainak időbeosztása sok problémát okoz. Készítettek összehasonlítást egyes vallási műsorok, és azokkal egy időben más műsorok hallgatottsága között. A vallási félórát a Kossuth rádión a hallgatók 3,7, a Petőfin 3,3 százaléka hallgatja. Ugyanebben az időben a Danubius rádió hallgatottsága' 9,1, a Sláger Rádióé 8,8 Százalék. A vasárnapi istentisztelet alatt a Kossuth hallgatottsága 7,8 %, de a Danubiusé akkor sem esik vissza, a Slágeré pedig 11,8 százalékra növekszik. A Kossuth rádió egész napos hallgatottságát figyelve a vallásos műsorok alatt visszaesik a hallgatottság. (Magyarán: sokan elcsukják az egész nap nyitott rádiójukat.)

    Más. szempontból viszont megállapítja a Gallup, hogy a vallásos emberek lelkileg egészségesebbek és önállóbb személyiségek a többieknél. Végül: A Fidesz-szavazók 21, a kisgazdák 26, az MDF 27 és az MSZP szavazók 11 százaléka vallásos. (Vagyis ha igaz az MSZ 45 százalékos támogatottsága, akkor kb 250-300 ezer vallásos ember szavaz rájuk.)

    A felmérésekből az következik, hogy a vallásos közönséget a közszolgálati média kötelessége szolgálni, a kereskedelmieknek az üzleti érdekeiket kell érvényesíteniük, még ha nem is vallásellenesek.

    Érdekes megállapítása a közvéleménykutatónak, hogy a délamerikai szappanoporákban, ha primitív módon is, komoly valláserkölcsi kérdések is szerepelnek. Az átlag magyar tévé-néző négy órán át mesét fogyaszt. Az embereknek erre igényük van. A közvéleménykutató szerint ez a meseáradat a modern életben a Biblia szerepét helyettesíti. És ami régen a mise volt, az a modern ember számára a tévé nyújtotta látványosság.

    Ezzel a szemmel nézve is elismerést érdemel a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának három hetes esemény- és közvetítéssorozata. Ugyanakkor nehezen érthető és magyarázható, hogy a Katolikus Egyház a jelek szerint egyáltalán nem igényelte a nyilvánosság előtti megjelenést az amúgy is igen szerény keretek között megrendezett Katolikus Napokon. A legkritikusabb statisztikák szerint is a lakosság fele valamilyen módon még ma is a katolikus egyházhoz tartozónak vallja magát, a hívők talán több figyelmet érdemeltek volna. Ha a reformátusok annyi műsoridőt kaphattak, akkor a dolog aligha a médiumokon múlott.

    Hírek, események

    Júniusban tartotta közgyűlését a Pro Patria a Kereszténydemokráciáért Egyesület, amelyen egyszerűsítették az Alapszabályt. Csenger-Zalán Attila ügyvezető elnök ismertette a második félévi munkatervet. Az ősz és tél folyamán az egyesület előadássorozatot tervez és egy nagyobb rendezvényt, amelyre az elmúlt évekhez hasonlóan a vezető politikusok meghívását tervezi.

    Június 14-én a Budapesti Belvárosi Szervezetben Perlaki Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője ismertette fordulatos előadás formájában a kormány Széchenyi-tervét.

    A Barankovics Akadémia június 28-i estjén Kőbányán Kovács K. Zoltán, Barankovics szellemi hagyatékának időszerűségéről, Vénusz Gyula pedig Szent Lászlóról, mint második honalapítóról tartott előadást.

    Június 29-én a Széchenyi Kör rendezvényén Antal Anetta színművésznő Arany János és Márai Sándor rnűveket adott elő, utána egy késő esti történészvita tv-felvétele volt látható, amely a második világháborút követő politikai időszakról szólt és amelyben Varga László, mint azoknak az időknek aktív politikai szereplője élesen vitába szállt egyes történészek még ma is hirdetett téves állításaival.

    Július elején katolikus ifjúsági tábor volt Zánkán, ahol több fiatal kereszténydemokrata, közöttük Soltész Miklós, MKDSZ budapesti alelnök, Hölvényi György, az Ifjúsági Alapítvány kuratóriumi elnöke, Pintér György ISM szakértő szerepeltek, de jelen volt Gyürk András és Rogán Anztal, mindketten Fidesz-képviselők. Előadást tartott Meszleny László újságíró is. (Nem érdektelen, hogy az eseményről szóló legkiadósabb beszámolót a Hit Gyülekezetének hetilapjában, a "Hetek"-ben olvashattuk.)

    Az MKDSZ Budapesti Hírlevelének havonta megjelenő számaiban olvashattuk, hogy a XII. kerületi MKDSZ csíksomlyói zarándoklatot szervezett; a XIII. kerületi MKDSZ együttműködési megállapodást kötött az ottani Fidesz Szervezettel. Interjúkat olvashatunk Nógrádi László miniszterrel, Soltész Miklóssal, a miniszter kabinetfőnökével, megismerkedhetünk Marton Lászlóval a belvárosi, Kavin Ferenccel, a XIII. kerületi MKDSZ elnökkel.

    D.L.
    Ismételten közreadjuk a Szövetség címeit és telefonszámait:
    Elnök: Surján László, Budapest, 1054 Széchenyi rpt. 19.
    441-5886, fax: 441-5464
    E-mail: laszlo.surjan@fidesz.parlament.hu
    Ügyvezető titkár: Nógrádi László, Budapest, 1358. pf. 2.
    441-5839, fax: 441-5856
    E-mail: laszlo.nogradi@fidesz.parlament.hu
    Kiadja:

    Felelős szerkesztő:
    Postacím: 

    a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a  Fidesz Magyar Polgári Párt
    országgyűlési frakciójának kereszténydemokrata csoportja 
    Dessewffy László 
    Tel: 441-5886 fax: 441-5856 Nógrádi László, Budapest, 1358. Pf. 2.