Vissza
a kezdőlapra
Vissza
a kongresszusi anyag tartalomjegyzékéhezSzövetség az Értékekért
Dokumentum-tervezet az EPP 2001. januári kongresszusára
II. Európa új gazdasága a világban
Az eurótól a teljes foglalkoztatásig.
A teljes foglalkoztatottság az Európai Unió kitűzött célja. A közös európai pénz fontos tényező egy olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedést a globális versenyképesség, a technológiai fejlődés és a piacgazdaság egyre szélesebb körben történő elfogadása hajtja. Az euró az alábbi kulcsfontosságú előnyöket nyújtotta:
A valutaárfolyamok hullámzásának kiküszöbölése. Az euró már készpénzként történt forgalomba kerülése előtt javította a tőke hozzáférhetőségét, csökkentette a költségeket, elősegítette a versenyképességet, és növelte a termelékenységet. Ugyanakkor enyhítette a külső pénzügyi válságok hatását is.
Jelentős hatás a költségvetési mérleg egyensúlyára, de mérsékelt hatás az általános eladósodásra. Az eurónak a dollárral és a yennel szembeni leértékelődése, miközben örvendetes módon lökést adott a gazdasági fellendülésnek, mindeddig nem veszélyeztette az első világháború óta nem tapasztalt árstabilitást.
A független Európai Központi Banknak meg kell maradnia. A monetáris politika irányításának azonban átláthatóbbá, a vele kapcsolatos nyilvános tájékoztatásnak következetesebbé kell válnia. Ez erősíteni fogja az eurónak, mint világpénznek a helyzetét. Az EKB által eszközölt kifizetéseknek magukban kell foglalniuk a bankrendszer körültekintő kontrollját.
A kiegyensúlyozott költségvetést alacsonyabb kiadásokkal, és nem növekvő adókkal kell biztosítani. A költségvetési többletet elsősorban az adósság és az adók csökkentésére kell fordítani. Az üzleti ciklusban jelenleg tapasztalható csúcsot ki kell használni a manőverezéshez szükséges mozgástér kialakításához, például az öregedő európai népesség növekvő problémájának kezelésére (lásd fentebb).
Az euró azonban sokkal több, mint egy pénzügyi projekt. Nagy mértékben politikai projekt is. Az euró monetáris értelemben a XXI. század békepolitikája.
A versenyképesség elősegítése
Támogatjuk az európai gazdaság növekvő liberalizálását az egységes piac megvalósítása érdekében. A távközlés, a villamos energia és a szállítás esetében ennek előnyei a foglalkoztatás és a fogyasztók számára bebizonyosodtak, s az információs társadalom erősödéséhez is hozzájárul.
Támogatások nyújtása nem a legjobb módja az új munkahelyek létesítésének. Általános szabályként fogjuk fel, hogy a gazdaság növekvő területeiről nem szabad elvonni forrásokat a régi munkahelyek megőrzéséhez, hanem azokat a képzés és a specializáció lehetőségeinek megteremtésére kell koncentrálni. A fenntarthatóság azt követeli meg, hogy hiteleinket a jövő érdekében és nem a reménytelen szektorok fenntartására használjuk fel. Az Európai Uniónak kerülnie kell, hogy a szabályok olyan erdejét hozza létre, amely elbátortalanítja a magánkezdeményezést.
Vállalkozói szellem
Innováció. A szabadság egyúttal a vállalkozás szabadsága is. Az új gazdaságról alkotott felfogásunk középpontjában az emberi személy áll. Az egyéni kezdeményezőkészség fontos tényezője a mindenki számára biztosítható munka és jólét megteremtésének. Európa számára a legjobb lehetőséget a tartósan magas export és alacsony munkanélküliség biztosításához az új, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek vagy szolgáltatások létrehozása adja. Európa hosszabb távon nem versenyezhet olyan országokkal, amelyek alacsony bérekkel készítenek olyan termékeket, amelyek nem foglalnak magukban fejlett technológiát. Az EPP elvileg szemben áll azzal, hogy veszteséget termelő vállalkozásokat támogassunk a foglalkoztatás fenntartása ürügyén. Ez torzítja a piacot és elvonja a forrásokat a kutatástól, az oktatástól és a versenyképes vállalkozásokba történő beruházásoktól.
Alacsonyabb önköltség. A tőke költségét pénzügyi stabilitással, alacsonyabb kamatokkal és a tőkepiacok jobb megszervezésével lehet csökkenteni. Egy általános európai vállalati jogi keretrendszer szintén csökkenteni fogja a beruházások költségeit. A nemzeti piacok fokozatos megnyitása a verseny számára csökkenteni fogja az energiaköltségeket. A közszolgáltatások fokozódó ésszerűsítése a költségeket – a minőség megváltozása nélkül – csökkenteni fogja. A dolgok jelenlegi állása szerint az adók és a vállalkozások egyéb terhei jóval magasabbak Európában, mint bárhol másutt a világon. Az EPP-nek szándékában áll csökkenteni ezeket.
Az Internet használatának támogatása. Átfogó telekommunikációs politikával kell törekedni a piacok liberalizálására és privatizálására oly módon, hogy a megnövekedett versenyképesség alacsonyabb árakat eredményezhessen és elősegíthesse az információtechnikai ágazat növekedését.
Megfelelő keretrendszer a vállalkozások számára. A vállalkozás létrehozásának kétségtelenül alacsony a költsége az Egyesült Államokban. A közvetlen termelési költségek azonban a versenyképességet befolyásoló tényezőknek csak az egyikét jelentik. A többiek: az oktatás és képzés minősége, a közszolgáltatások hatékonysága, a szállítás és a kommunikáció, a kutatás, az emberek megtakarítási hajlandósága, a szélesebb részvénybirtoklás, és – amiről nem lehet törvényeket hozni – a társadalmi konszenzus szilárdsága. Az EU minden tagállamának kormánya tanulhat a sikerekből a saját határain belül.
Tartós új munkahelyek létesítésére irányuló politika. A munkaerő kiegészítő költségei az egyik fő okai a munkanélküliségnek, különösen a képzetlen munkaerő körében. Az ilyen jellegű korlátokat a társadalombiztosítási költségeknek a társadalombiztosítási kiadások és jogosultságok a szorosabb ellenőrzése által történő csökkentésével kell visszaszorítani. A szociális partnereknek biztosítaniuk kell, hogy a bérek növekedése egyértelműen összefüggjön a termelékenység növekedésével.
Rugalmasság, foglalkoztathatóság
A munkaerő rugalmassága lényeges a gyorsan változó és kiszámíthatatlan világgazdaságban, ha a fölösleges és/vagy magasabb termelési költségeket el akarjuk kerülni. Ez különösen igaz az új, gyorsan növekvő, de változékony információtechnológiai szektorban. Az EPP támogatja azokat a kezdeményezéseket és korlátozásokat, amelyek mentesítik a kisvállalkozásokat rendkívül terhes szabályoktól, és arra ösztönzik őket, hogy átszervezzék a személyi állományukat. A részmunkaidős foglalkoztatást ugyancsak támogatjuk a férfiak és a nők számára, mind a munkaerő rugalmasságának elemeként, mind pedig a munkahelynek a családi élettel való összeegyeztetése eszközeként. Az EPP támogatja a munkajog európai alappillérének gondolatát.
Foglalkoztathatóság. Tartós “igazi” munkahelyeket nem tud az állam létrehozni. Az államok ronthatják a foglalkoztatást – miközben az ellenkezőjét kívánják elérni – azáltal, hogy olyan javaslatokat fogadnak el, mint a munkaidő csökkentése jövedelemcsökkentés nélkül. A politikának inkább a képzésre és átképzésre, a mobilitásra és az alkalmazkodásra kell összpontosítania. Az EPP ezért határozottan támogatja a szabad egyéni és kollektív szerződéseket. Röviden kifejezve, a munkanélküli segélyt a munkahely keresésére vagy piacképes szakképzettség megszerzésére irányuló egyéni erőfeszítésekkel összekötve, valamint a fiatalokat a saját vállalkozás létrehozására ösztönözve, sokkal egyértelműbb eredményeket lehet elérni.
Oktatás és képzés
A tudás alapú társadalomban a tanulás lehetősége az egyenlőség és a fennmaradás kulcsa. Az EPP számára ez nem csak egy módja a versenyképesebbé válásnak. Az oktatást és képzést úgy kell szélesíteni, mint egy koncepciót és mint egy politika-területet, és úgy kell értelmezni, mint egy életre szóló folyamatot és személyes befektetést, s ösztönözni lehet speciális oktatási takarékszámlákkal, amelyekhez az egyén, a munkaadó és az állam is hozzájárul.
Európának vezető szerepet kell játszania az új gazdaság kifejlődésében. E célból az EPP felfogása szerint jelentős erőfeszítéseket kell tenni az ismeretek megtanulási és elterjesztési módjainak megváltoztatása érdekében. Mind az oktatási rendszer, mind az ipar igényeit ki kell elégíteni. Szoros együttműködést kell kialakítani a munkaerőpiaccal annak érdekében, hogy az oktatás és az igények összeegyeztethetők legyenek.
Az egyetemek és más tudományos és technológiai intézmények számára jobb lehetőségeket kell biztosítani mind az oktatás, mind a kutatás területén. Az Európai Uniónak kezdeményezéseket kell tennie annak érdekében, hogy megnyerje a tagállamokat a munka egymás közti megosztására. A legjobb erőforrásokat kell összpontosítani a szükséges tudományos környezet létrehozása érdekében.
Az információ technológia nem csak az üzleti életben jelentékeny eszköz, hanem abban is, hogy segítsen az iskoláknak nagyobb hangsúlyt helyezni arra, hogy a tanulókat megtanítsák önállóan tanulni, és önálló következtetéseket levonni. Minden iskolát be kell kapcsolni az Internet hálózatba, és ideális lenne saját hozzáférési lehetőséget biztosítani minden tanulónak.
Az iskoláknak minden tanuló számára szilárd alapot kell nyújtaniuk a folyamatos tanuláshoz. A legmagasabb színvonalú iskolai oktatásnak nagyobb jelentősége lesz, mint korábban. Az iskoláknak a tanulókat tanulni is meg kell tanítaniuk. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megértésre, a problémamegoldásra és az információk értékelésére.
A kezdeményezőkészség és a függetlenség a siker kulcsa a modern társadalomban. Ezt az alapelvet az oktatási rendszerben is alkalmazni kell. Az államnak ösztönöznie kell mind az iskolafajták, mind az oktatási módszerek sokféleségének létrejöttét.
Az oktatás és a tanulás számára a legnagyobb előnyöket kell biztosítani, amikor a politikánkat kialakítjuk az új gazdaság számára. Annak ellenére, hogy az oktatás nem elsődlegesen EU felelősségi kör, az EU aktív partner lehet, és annak kell lennie az alkotó jellegű nemzeti stratégiák kialakítása folyamán. Ilyen partnerként fellépve, az EU segítséget nyújthat mind abban, hogy felhasználásra kerüljön a különböző tagországok jelentős mennyiségű hagyománya és tapasztalata, mind pedig abban, hogy egyesíthessék az erőket mindenütt, ahol az szükséges egész Európa versenyképessé tételéhez.
Az európai szociális modell
Azokat az értékeket és normákat, amelyek a szociális piacgazdaságot alátámasztják, a globalizált piacokra, s az ipari társadalomnak az információ által uralt társadalommá történő átalakulására való tekintettel kell átalakítani.
A feladat az, hogy összebékítsük az új piaci erőket a humanista értékekkel – a gazdasági dinamizmust a társadalmi felelősségtudattal – azon a módon, ahogyan jóléti rendszerünket megszervezzük. Az EPP úgy hiszi, lehetséges és szükséges összeegyeztetni a jobb feltételek biztosítását a vállalkozások számára és a gazdasági növekedést a társadalmi felelősségérzettel. Ezért törekedni fogunk az európai jóléti rendszer megreformálására és modernizálására.
A hagyományos szociális piacgazdaság két eleme körül alakult ki különösen nagy feszültség, s ezekre kell különös gondot fordítani a pénzügyi és adózás tervek kialakításakor. Az egyik az európai népesség elöregedése; ez a demográfiai probléma rosszabbodik, és különös figyelmet igényel. Az EPP elkötelezte magát a generációk közötti igazságosság elvének védelme mellett.
A másik speciális gond szintén inkább családi jellegű: ez a szegények és a leszakadó rétegek gondja. A modern társadalmat, amely általában sikeresebb is, a gazdagok és a szegények közötti szélsőséges különbségek is jellemzik. Az EPP úgy hiszi, hogy az egyén kötelessége, hogy felelősséget viseljen saját magáért, és megkeresse a kenyerét, ha tudja. Az EPP ugyanakkor elkötelezte magát amellett a felfogás mellett, hogy egy igazságos társadalom segít a segítségre szorulóknak.
Az EPP, miközben érzékeli megváltozó jelentőségüket, elfogadja a törvényes és hasznos szerepét a szakszervezetek és a munkavállalói szervezetek szociális partnerségének a tartós foglalkoztatás létrehozásában. Az EPP felfogása szerint a munka több, mint pusztán állás. A munka az egyén önmegvalósításának és társadalmi szerepvállalásának egyik módja. Az Európai Uniót, ahogyan minden tagállamát, ez a nézőpont kell hogy irányítsa, és törekednie kell a teljes foglalkoztatás teljes mértékben megvalósítható céljának elérésére.