eppkong1

Szövetség az Értékekért
Dokumentum-tervezet az EPP 2001. januári kongresszusára

V. Európa nyitott a világ felé
Európa a világgazdaság részese, de igen gyenge a külpolitika egyéb területein, különösen a biztonságpolitikában, a hírszerzésben, és esetenként a diplomáciában is. Ez az egyensúlyhiány ellentétessé teszi a közvélemény EU-hoz fűződő viszonyát és rejtett konfliktus-forrásokat foglal magában. Az EPP felismeri, hogy az Európai Unió politikai konstrukcióként csak akkor maradhat fenn, ha dinamikus közös külpolitikával, biztonságpolitikával és védelmi politikával fejlődik unióvá.
Európának felelősséget kell vállalnia oly módon, hogy kifejezi határozott érdekeltségét a globális béke és stabilitás iránt. Ebben minden európai nemzet egyetért, de nem képes jelentős szerepet játszani egyéni alapon. Csak Európa, mint egység tudja ezt megtenni, s éppen ez az, amit az európai közvélemény elvár. Európának egyesítenie kell gazdasági erejét a szükséges politikai, diplomáciai és katonai forrásaival, hogy kifejezze érdekeltségét és gyakorolja felelősségét. Az EPP minden erőfeszítést támogat ennek a célnak az eléréséhez, és sürgeti ennek a folyamatnak a felgyorsítását.
Európa erőssége
Európa mintát mutat a világ többi részének a szabad és magabiztos nemzetek közötti, jogszabályok által irányított együttműködésben, és a béke kölcsönös előnyök alapján történő biztosításában, a nemzetek feletti realitásra adott válaszként. Európa a politikai integráció leginkább előrehaladott változata, és az európaiak büszkék lehetnek vívmányaikra.
Hosszabb távon a világ nem alapulhat hegemónián, az erőegyensúlyon vagy a kölcsönös elrettentésen. Európa jelentősen hozzájárulhat – és hozzá kell járulnia – ahhoz, hogy világméretekben kötelező szabályok jöjjenek létre a biztonságpolitikától a környezetvédelemig és a gazdaságig. Az ENSZ-t ezért átfogó szervezeti és szerkezeti reformokkal meg kell erősíteni. Ez sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy a világméretű anarchiát fokozatosan a jog uralma váltsa fel, mint az magában Európában megtörtént. Az EPP támogatja az ENSZ alapvető reformját és egy közös európai tagságot a Biztonsági Tanácsban.
Béke és demokrácia
Európának meg kell tanulnia hosszú távon gondolkodni és cselekedni. Egy jobb világ mindenekelőtt egy békésebb világ. A béke a szabadságon és az ember méltóságának tiszteletén, valamint a demokrácián és az igazságon alapul. Ezeknek az értékeknek a támogatása, valamint a szociális igazságosság, a demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett struktúrák megerősítésének segítése kell hogy legyen a kulcsa a külpolitika céljainak, mind az EU, mind pedig a tagállamok számára. Jelentősen növelni kell azokat az erőforrásokat, amelyek ennek a célnak az eléréséhez szükségesek. Ezek – a katonai kiadásokhoz és ezek növekedéséhez képest – szerények, és a közös és jobb jövő érdekében eszközölt befektetést jelentenek.
Szolidaritás és együttműködés
Az Európai Unió és tagállamainak fejlesztési politikája a szolidaritás kifejezése a világ többi részével. Európának nem csak az aktív gazdasági együttműködés politikáját kell folytatnia Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaival, hanem segítséget is kell nyújtania az államoknak a demokratizálásban, a szociális piacgazdaság kialakításában, és a működő közigazgatás létrehozásában ezekben a régiókban. Ebből a szempontból fontos tovább munkálkodni a munkaráfordítás jobb elosztásán és a fejlesztési politika koordinálásán mind az európai és a nemzeti szintek, mind a tagországok között. Az eredmény egy hatékonyabb és célzottabb fejlesztési politika lehet – és kell hogy legyen –, amely egyúttal jelentős szerepet biztosít a nem-kormányzati szervezetek tevékenységének. A fejlesztési politika területén az Európai Uniónak olyan intézkedések megtételére kell magát korlátoznia, amelyek valóságosan növelik a tagállamok által hozott fejlesztéspolitikai intézkedések értékét. Európa – az EU és tagállamai – legyenek támogatói és védelmezői fejlesztéspolitikai partnereiknek a nemzetközi szervezetekben.
Európa a maga részéről vállalni fogja a saját felelősségét. Az EPP határozottan ösztönöz minden tagállamot arra, hogy feleljen meg annak a nemzetközi megállapodásnak, amely szerint a bruttó nemzeti termék 0,7%-át kell a fejlesztési segélyekre fordítani. Az Európai Uniónak meg kell nyitnia piacait a fejlődő országok exporttermékei előtt.
A harmadik világ adósságainak elengedése. Az EPP pártfogolja a harmadik világ adósságainak feltételekhez kötött elengedését. Ez speciális fejlesztési tervek elfogadását és végrehajtását foglalja magában mindegyik ilyen ország számára; e tervek elfogadása az adósság elengedésének előfeltétele. A tervek fő közös pillére a demokratizálás és a beiskolázás, mint a jövő érdekében eszközölt egyetlen befektetés kell hogy legyen.
Egyesített európai válságkezelő erők
Az EU külpolitikáját katonai erőforrásokkal kell alátámasztani. Az erőnek nem védelmi célokra történő széles körű felhasználását – mint például a kisebbségek elnyomása egy adott országban, vagy az emberi jogok ellen elkövetett egyéb súlyos erőszak – a nemzetközi közösség szankcióival kell sújtani. Mivel azonban a katonai beavatkozás mindenkor – legjobb esetben – csak a konfliktus alapjául szolgáló problémák politikai megoldásának előfeltételeit teremtheti meg, azt gondos politikai és katonai elemzés kell hogy megelőzze, és az akcióra szigorúan csak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban kerülhet sor.
A globalizálódott világban a háborúk és konfliktusok következményeit nehezebb féken tartani. A katonai erők igazi célja az elrettentés. Európa elszánta magát arra, hogy vezető szerepet játsszon egy ilyen rendszernek a kifejlesztésében, mivel nincsenek ezzel kapcsolatban hátsó gondolatai.
Az EU tagállamai együtt számszerűen nagyobb katonai erővel rendelkeznek, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak azonban csak 60%-át fordítják erre a célra, ennek következtében katonai erejük 40%-kal kevésbé hatékony. Az európai katonai erők fokozódó mértékben másodrendűekké válnak, ha nem képesek együttműködni amerikai szövetségeseikkel.
Az EU közös biztonsági övezet; tagjainak közösek a biztonságpolitikai érdekeik, de egyéni alapon nem cselekvőképesek. Az egyesült európai haderő kisebb, de hatékonyabb erő lenne. Ez a jövő útja az Eurocorps felállítása után, és a 60 ezer fős közös válságkezelő erő felállítására vonatkozó döntést követően.
A közös biztonságpolitikai elemzések elvégzése, a közös hosszú távú haderőtervezés, a felszerelés együttes megtervezése és megvalósítása, a közös hadiipar, és a közös fegyverkiviteli politika döntő fontosságú.
Európa biztonsága szükségessé teszi az együttműködésünket a civil válságkezelésben ugyanúgy, mint a rendőrségi és mentési műveletek területén. Ezen felül kívánatos, hogy Európa javítsa együttműködését a válságmegelőzésben és a demokratikus intézmények kiépítésében.
Európa és Amerika
A demokratikus eszmények mára Európa keleti felén is meggyökeresedtek. Európa és Amerika együtt terjeszti ki az EU és a NATO euro-atlanti struktúráit erre a régióra abból a célból, hogy védelmezze a hosszú távú békét, a stabilitást és a jólétet itt is. E két fél keresi a lehetőségét annak is, hogy segítsen Oroszországnak és Ukrajnának megtalálni a helyét Európában.
Európának, mint egésznek a megformálása folyamán a kulcsfontosságú stratégiai akció az EU keleti kibővítése. A béke és stabilitás intézményi garanciájának megteremtése az EU legnagyobb kihívása, s ez Amerika segítségét igényli. A NATO már befogadott új közép-európai tagállamokat. A szövetség további nyitását összhangba kell hozni az EU bővítésével és a szövetség európaizálásával. A NATO reformjának Amerika és Európa, mint külön cselekvőképes egység közti szövetség felé kell előrehaladnia.
Oroszország lehorgonyzása Európában, és a demokrácia és a piacgazdaság támogatása Európának ugyanúgy kulcsfontosságú érdeke, mint az Egyesült Államoknak. Európa ezt a támogatást mindenekelőtt Oroszország helyzetére való tekintettel igényli. Az EU és a NATO a Partnerségi és Együttműködési Egyezmény és a NATO-Oroszország Alapegyezmény formájában világosan kifejezte azt a szándékát, hogy partneri viszonyt alakít ki Oroszországgal. A partneri viszony magában foglalja az ellentmondás lehetőségét is. Ha azonban katonai erőkről van szó, az EU-nak és az Egyesült Államoknak kerülniük kell az olyan fellépést, amely feltehetően erősítené Oroszország azon szándékát, hogy kötődjön haderejéhez, mint erőinek az egyetlen megmaradt eleméhez.
Az Európán kívülről származó valóságos fenyegetések általi közös érintettség Európa és az Egyesült Államok részéről természetes módon hozza magával az európai közös kül-, biztonsági és védelmi politikát.
A világról alkotott véleményünk
Európának el kell végeznie a saját közös értékelését a világ biztonságáról. A modern haditechnika, elsősorban a tömegpusztító eszközök és a célba juttató eszközök elterjedése – agresszív vezetésű, instabil államokban is – közel hozza a konfliktusokat, amelyek átcsapnak a határokon és kivándorlást idéznek elő, s az agresszív vezetésű, instabil országok és a terrorizmus és a nemzetközi méretekben megszervezett bűnözés közötti kapcsolatok fenyegetést jelentenek biztonságunkkal szemben.
Az EPP azonban sokkal optimistább véleményt formál erről. Anélkül, hogy lebecsülnénk a veszélyeket, látnunk kell, hogy erőteljes pozitív tendenciák tapasztalhatók a világ fejlődésében és új lehetőségek nyílnak egy jobb világ előtt.
A világméretű új konfliktusok elkerülése érdekében létfontosságú a Nyugat átfogó mértékű együttműködése és segítsége a konfliktusok megelőzésére irányuló politika, a regionális és globális hatállyal rendelkező biztonsági, fegyverkorlátozási és leszerelési egyezmények mentén. Európa tapasztalatai, amelyeket történelme jelen szakaszának túlélésében és leküzdésében szerzett, azt jelentik, hogy Európa jelentős mértékben hozzájárulhat ehhez, és hozzá is kell járulnia.
A nemzetek és vezetőik túlnyomó többsége tisztában van a modern világhoz való alkalmazkodás szükségességével, és a gazdasági fejlődés elősegítésével nem csak fokozzák országaikban a jólét és a boldogulás lehetőségét, hanem társadalmi szerkezetük átalakítását is megvalósítják, és ez növeli a demokratikus részvétel iránti igényt és vágyat. Tudják azt is, hogy szükségük van a nemzetközi együttműködésre és a segítségre e célok elérése érdekében. Európa ragyogó példája annak, hogy miként kell lehetővé tenni a nemzetek számára, hogy a saját útjukat járják, és elfogadni azok igényét a sokféleségen és a többközpontúságon alapuló világrend iránt. A civilizáció világméretű fejlődésének ellentmondásossága és visszaesései ellenére az Európai Néppárt hisz egy jobb világ lehetőségében és meg van győződve arról, hogy Európának jelentős mértékben hozzá kell járulnia ehhez a folyamathoz. Az EU közös kül- és biztonságpolitikája előtt álló érdemi feladat egy globális politika kidolgozása az Egyesült Államokkal való nyílt partneri kapcsolat keretében.
A geopolitika fontos eszköz a politikai elemzés elvégzéséhez. Nem lehet azonban meghatározó tényező a nemzetközi politikában. A mi véleményünk a világról az emberi személyen és értékeinken alapul.
Szükség van a környezet állapotának felülvizsgálatára. Európa sebezhető a környezetrombolás által, amelyet az ipari civilizáció előidéz. A válaszokat csak akkor találhatjuk meg, ha a környezetvédelmi szempontokat integráljuk a gazdaságba. Az új technológiák erős szövetségesek is lehetnek a szennyezés és a környezetrombolás csökkentésében.
Európa és az iszlám
Az iszlám világ Marokkótól Iránig Európa legközelebbi és legfontosabb szomszédja. Gazdag kultúrája, politikai és gazdasági potenciálja és nemzetközi konfliktusai ebben a régióban az EPP nézete szerint a legnagyobb hosszú távú kihívást jelentik az EU politikacsinálói számára. A kérdés különösen nagy mértéket ölt az iszlámnak az európai társadalmakon belüli egyre nagyobb jelenléte következtében. Az iszlámmal folytatandó kulturális dialógusra ezért szükség van a béke és a tolerancia megőrzése érdekében az európai nemzeteken belül, és az iszlám nemzetekkel fenntartandó jószomszédi kapcsolatok céljából. További kulcseleme e cél elérésének a jobb hozzáférési lehetőség az európai piacokhoz és a több segítség, mindenekelőtt a demokrácia és a piacgazdaság struktúráinak kiépítésében.
Európa prosperáló régió, amelynek lakosai élvezik a demokratikus jogokat és az alapvető szabadságjogokat, és amely ennek folytán vonzó bevándorlási célpont. Közvetlenül határos olyan régiókkal, amelyek népessége szakadatlanul nő, amelyek szegények és vízhiányban szenvednek, s amelyekben az emberi jogokat gyakran megsértik. A bevándorlási problémákat sohasem fogjuk tudni megoldani, ha Európa nem követi a gazdasági együttműködés intenzív politikáját, nem nyitja meg az európai piacokat a fejlődő országok exporttermékei előtt, és nem támogatja a demokráciát, a jó kormányzati rendszereket és a jogrendet.
Az Európai Unió nem háríthatja el azt az igényt, hogy nagyobb politikai szerepet játsszon ebben a régióban. Ez különösen a Közép-Keletre vonatkozik, ahol a tömegpusztító fegyverek elterjedése sokkal elő fog biztonsági problémákat okozni Európa, mint Amerika számára. Az európai védelmi politikában a nem konfrontációs elrettentés új formáját kell kifejleszteni Amerikával együttműködve. Az európai diplomáciában leszerelési és fegyverkorlátozási stratégiákat, valamint átfogó bitonságpolitikai egyezményeket kell kidolgozni a régió számára. Ezek azonban végső soron annak függvényei, hogy sikerül-e megoldani a régión belüli fegyverzetcsökkentési konfliktusokat.
Európa történelme, valamint kulcsfontosságú érdekei a Közép-Keleti békefolyamat eredményességével kapcsolatban felelőssé teszik Európát abban, és feljogosítják arra, hogy aktívabb szerepet játsszon ebben a folyamatban. Ezt a szerepet a szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátása mellett, oly módon kell kiterjeszteni, hogy az Európai Tanács esseni ülésén hozott döntésnek megfelelően Izraelnek nyújtott “privilegizált státus” az Európai Unióval kapcsolatban valósággá válhasson. Ezzel összefüggésben az Európai Néppárt a barcelonai folyamat intenzívvé tételére és kiterjesztésére szólít fel.
Közös kül- és biztonságpolitika
Az európai külpolitikának, biztonságpolitikának és védelmi politikának az EU közös intézményesített keretein belül kell gyökereznie. Ez a politika-terület azonban különleges rugalmasságot igényel, mindenekelőtt katonai téren. A közös külpolitika nem hiúsulhat meg a nem megfelelő intézményi háttér, az egyhangú vagy többségi szavazás szükségessége miatt. Ezért szükség van az Amszterdami szerződés felülvizsgálatára. A közös európai kül-, biztonsági és védelmi politika nem jelenti a nemzeti külpolitika végét. Az EU-nak keretet kell képeznie és stratégiai politikákat kell kialakítania. A tagállamokon múlik, hogy ezt a keretet kitöltsék és a maguk egyéni felkészültségükkel hozzájáruljanak a folyamathoz.
Ha a tagállamok katonai lépéseket kívánnak tenni, ezt az EU nevében kell tenniük, feltéve, hogy ehhez biztosítani tudják a többségi döntést (amit még szabályozni kell, de a jelenlegitől eltérő módon. Az Unió minden tagjának szolidárisan kell cselekednie, beleértve a pénzügyeket is.

Vissza a kezdőlapra Vissza a kongresszusi anyag tartalomjegyzékéhez