Vissza
a kezdőlapra
Június 1-én, pénteken este az ünnepélyes megnyitóval, rangos vendégek jelenlétében Kisvárdán megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja, jelenti a B92. A fesztivál nyitóelőadását a szabadkai Népszínház magyar társulata játszotta. A Várszínpad közönsége Weöres Sándor és Verebes Ernő zeneszerző Holdbeli csónakos című zenés fantáziáját tekinthette meg tizenöt képben. Az előadás rendezője Hernyák György. Késő éjszaka a Művészetek Házában a budapesti Inetrnational Buda Stage mutatta be igen nagy sikerrel G.Ö.R.CS. – Görögök Összes Regéi és Cselekedetei című produkcióját.
A szombati programban délelőtt lépett közönség elé a csíkszeredai Csíki Játékszín Ramón del Valle-Inclán Vérkötelék című művének színpadi változatával, amelynek a „táncjáték árnyalakokkal” alcímet adták. Az esti programban a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mutatta be William Shakespeare Rómeó és Júlia című klasszikus tragédiáját Parászka Miklós rendezésében. Éjszaka, a Kocsmaszínházban az Újvidéki Színház társulata Mrozek Emigránsok című egyfelvonásosát adta elő.
A vasárnapi program délután kezdődik. A komáromi Jókai Színház a Művészetek Házában 17 óra 30 perckor Shaffer Amadeus című drámájával lép közönség elé. Este a Várszínpadon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című két részes románcát mutatja be.
A fesztivál programjában június 9-ig az említetteken kívül fellép még a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a kassai Thália Színház, Kolozsvárról az Állami Magyar Színház, a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia és a Puck Bábszínház, Marosvásárhelyről az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, az Árkádia Ifjúsági- és Gyermekszínház és a Matyi Műhely, Szabadkáról a Kosztolányi Dezső Színház és a Gyermekszínház magyar társulata, a szatmárnémeti Brighella Báb- és Gyermekszínház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a temesvári Csíky Gergely Színház, jelenti a B92.
Erdély
Iktatták
az első magyar nyelvű kérvényt
Szatmárnémetiben május 29-én az új román közigazgatási törvény szellemében egy szatmárnémeti fiatal férfi magyar nyelven írt kérvényt nyújtott át a Polgármesteri Hivatal Iktatási Osztályának illetékesénél, írja hétvégi számában a Romániai Magyar Szó. A 26 éves szatmárnémeti Fülöp Szabolcs a lap kérdésére elmondta: az Iktatási Osztály csak románul beszélő referense alaposan meglepődött a magyar nyelvű kérvény láttán. Első reakcióként visszaadta a kérvényt és ellenszenvesen viselkedett. Az igencsak jól tájékozódott kérvényező nem esett pánikba, hanem kiselőadást tartott a nemrégiben elfogadott törvényről, és annak anyanyelvi vonatkozásairól. A kevésbé tájékozódott referensnő hallott ugyan valamit az új törvényről, de valószínűleg nem gondolta komolyan, hogy azt valaha is alkalmazzák.
Fülöp
Szabolcs szerint ezt követően több telefonhívást is megejtett az iktatónő,
főleg a jogi osztállyal konzultált igen hosszasan. Itt (valószínűleg) újabb
kiselőadást tarthattak neki a törvény magyar vonatkozásairól, amitől alaposan
pánikba esett. Ímmel-ámmal ugyan, de végül ellátta a szükséges
iktatószámmal
az „ungur irományt”, írja a Romániai Magyar Szó.
Szlovénia
Szlovénia
és Magyarország kisebbségi politikája példaértékű
Általánosságban példaértékű Szlovénia és Magyarország kisebbségi politikája, de a mindennapok szintjén vannak gondok és megoldásra váró problémák a kisebbségek körében – egyebek között ezt emelte ki a sajtó előtt Ljubljanában Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, aki a magyar nagykövetségen találkozott a szlovéniai magyarság képviselőivel, írja hétvégi számában a Romániai Magyar Szó a Magyar Távirati Irodára hivatkozva.
A találkozón a magyar köztársasági elnök kíséretében részt vett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, a szlovéniai magyarság képviseletében pedig többek között Pozsonec Mária, a ljubljanai parlament magyar kisebbségi képviselője és Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségi Tanács elnöke volt jelen, írja a napilap.
Mádl Ferenc a találkozó után elmondta, hogy a Muravidék környékén élőknek a határ mindkét oldalán gazdasági gondokkal, munkanélküliségi problémákkal, elvándorlási szimptómákkal kell megküzdeniük. Ezen a helyzeten sokféle eszközzel kellene segítenie a szlovén gazdaságpolitikának, a szlovén vállalkozóknak és az intézményeknek, de a magyarok helyi közösségeinek is – szögezte le. Elmondta, hogy a találkozón szóba kerültek a szlovéniai magyarság könyv- és tankönyvellátási gondjai, a magasabb oktatási és művelődési igények kielégítésének a lehetőségei, a lendvai (Lendava) Magyar Kulturális Központ megteremtésének a kérdése. E központ kialakításának társfinanszírozója a magyar állam, s a miniszterelnök már ígéretet tett arra, hogy ez a beruházás még az idén megkapja a megfelelő magyar költségvetési támogatást, írja a Romániai Magyar Szó.
A státustörvény szlovéniai fogadtatásáról
Madl Ferenc magyar köztársasági elnök Ljubljanában a magyar nagykövetségen találkozott a szlovéniai magyarság képviselőivel, majd sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a a magyarországi státustörvényről is tárgyalt velük, írja hétvégi számában a Romániai Magyar Szó a Magyar Távirati Irodára hivatkozva. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a törvényt hamarosan nagy parlamenti támogatottsággal elfogadják, és az a szlovéniai magyarság jogait és érdekeit is szolgálhatja.
Mádl Ferenc a ljubljanai parlamentben találkozott Borut Pahorral, a szlovén törvényhozás elnökével, aki díszebéden látta vendégül a köztársasági elnököt és kíséretét. A magyar államfő látogatást tett a ljubljanai Városházán, majd szlovén ellenzéki pártok képviselőivel találkozott, áll a jelntésben.
Vajdaság
35
magyar elsőéves a szabadkai Tanítóképző Karon
A Tanítóképző Kar szabadkai tagozatára a következő tanévre 35 elsőévest vesznek fel magyar nyelvű tagozatra: 22-en állami költségen tanulhatnak, 13-an pedig önköltségen, jelentette a Szabadkai Rádió. A tandíj egy évre 20.000 dinár. A jelentkezőket 27-én, 28-án és 29-én várják, a tesztelés július 2-án, 3-án és 4-én lesz, eredményhirdetés legkésőbb 7-ig, iratkozás pedig 12-ig. A felvételi vizsga díja 1500 dinár. A pályázat szövege a napokban jelenik meg a Prosvetni poregled különkiadásában, és feltehetően a Magyar Szóban is, áll a jelentésben.
Jugoszlávia minden gazdasági lehetőséget elveszít
A JSZK-val kapcsolatos nemzetközi donátori konferencia elhalasztása Mlagyan Dinkics, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója szerint arra utal, hogy Jugoszláviának gyengülnek a diplomáciai kezdeményezései, írja vasárnapi számában a Magyar Szó. „Ahelyett, hogy a nemzetközi törvényszékkel való együttműködés kezdeményezője lennénk, ismét függőhelyzetbe kerültünk, és ezzel együtt kényszeríthetnek bennünket és feltételeket szabhatnak számunkra”, jelentette ki Dinkics.
A bankkormányzó szerint Amerika jelenléte kulcsfontoságú a donátori értekezleten, és az is jelentős, hogy számos ország képviselteti magát, de „sokkal kevesebb pénzt kapunk, és azt is feltételekkel”. Amerika beleegyezése nélkül semmit sem hagynak majd jóvá. Felhívta a figyelmet: Jugoszlávia minden gazdasági lehetőséget elveszít, ha nem működik együtt Hágával, írja a Magyar Szó a Betára hivatkozva.
Magyar nyelven is lehet felvételizni
Az
Újvidéki Egyetem Technológiai Karán június 11-étől 16-áig és 18-ától 23-áig
mindennap felkészítő tanfolyamot szerveznek azoknak, akik a karon felvételiznek,
írja vasárnapi számában a Magyar Szó. A felkészítő órák szerb nyelven folynak
matematikából, általános és szervetlen, valamint szerves kémiából. A felvételit
azonban magyar nyelven is megszervezik, amennyiben lesz rá igény, írja
a napilap.
„A
vajdasági parlament ismét működik”
„Az utóbbi napokban, a tavaly szeptemberi választások óta először, két ízben is találkoztam Csanakkal. Megerősítettük, hogy pártjaink együttműködése fontos és elkerülhetetlen, valamint leszögeztük, hogy a személyes félreértésektől függetlenül mindkettőnk kötelessége hozzájárulni a minél sikeresebb együttműködéshez”, nyilatkozta Miodrag Mile Iszakov, a Vajdasági Reformisták elnöke a Magyar Szó munkatársának abban az interjúban, amelyet vasárnapi számában közöl a napilap. Iszakov hozzátette még: „Nyilvánvaló, hogy komoly feladatok előtt állunk, hiszen a belgrádi centralista eszmék nyomása egyre nagyobb. Erre Vajdaságnak feltétlenül válaszolnia kell.”
„Kétségtelen, hogy a Liga és a reformisták, valamint a VMSZ a három legerősebb vajdasági párt, és bebizonyosodott, hogy ha közösen lépnek fel, erejük még nagyobb, és hogy akkor Vajdaság esélyei is jóval nagyobbak”, folytatta Iszakov. „Példa erre a Tartományi Képviselőház hétfői ülése, amikor a VSZL és a VR képviselőinek, a VMSZ jelentős számú képviselőjének támogatásával, sikerült megszavazni a számomra történelmi jelentőségű módosítási javaslatot. Tizenkét év után a vajdasági parlament ismét működik”, nyuilatkozta Miodrag Mile Iszakov, írja vasárnapi számában a Magyar Szó.
Clark tábornok az újvidéki hidakról
Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok, aki a NATO-erők akkori főparancsnokaként a JSZK elleni légihadjáratot irányította, félezer oldalas könyvet írt a korszerű hadviselésről, írja vasárnapi számában a Magyar Szó. Az új stratégia magvait a kilencvenes évek balkáni nemzetközi erőfeszítéseiben látja megtalálni, nem pedig az Öböl-háború diadalában, mert az utóbbiról úgy tartja, hogy jóval kevesebb tanulsággal szolgált, mint a Balkán.
Az amerikai külügyminisztériumban megtartott könyvbemutatón a Magyar Szó washingtoni tudósítója megkérdezte Clarkot az újvidéki hidak megsemmisítésének igazi okairól. Nem teljesen új, amit megtudott, de először fordult elő, hogy a NATO vagy az Egyesült Államok magas rangú képviselője (még ha immár nyugdíjban is) konkrétan válaszolt arra a kérdésre: miért maradtak érintetlenek a belgrádi hidak, illetve miért maradt híd nélkül Újvidék, a milosevicsi politikai rablóhadjárat első történelmi áldozata, írja a Magyar Szó, majd hozzáteszi, hogy a beszélgetés szövegét keddi számában közli.
Mielőbb módosítani kell az alkotmányt
Pál
Tibor, a Vajdasági Magyaer Demokrata Párt (VMDP) parlamenti képviselője
a Tartományi Képviselőház döntéseiről nyilatkozott a Magyar Szó munkatársának
abban az interjúban, amelyet vasárnapi számában közöl a napilap: „Természetesen
támogatom, hogy a 70 000 lélekszámú vajdasági horvát közösség használhassa
hivatalosan is a saját nyelvét, hiszen nem lehet ráerőszakolni egy népre,
hogy ne a saját anyanyelvét, hanem a szerb nyelvet beszélje. Az, hogy Vajdaságban
a horvát nyelvet nem tudtuk a hivatalos nyelvek közé besorolni, rámutat
arra, hogy milyen áldatlan helyzetben van Vajdaság. Ebből kiderült, hogy
semmire sincs jogunk, ha valami döntést kívánunk hozni, akkor az mindjárt
alkotmányos vagy törvényes akadályokba ütközik. Meglehetősen nagy zűrzavar
támadt, hiszen a különböző dokumentumok ellentmondanak egymásnak, így válik
szükségszerűvé, hogy új törvényeket, megfelelő
dokumentumokat
és új alkotmányt hozzunk meg”, mondta Pál Tibor.
Vajdaság
autonómiájáról szólva Pál Tibor elmondta még: „Sajnos, az az igazság, hogy
ebben a rendszerben nem sok értelme van bármit is tenni, követelni, kezdeményezni,
mert az alkotmány módosítása nélkül képtelenség lépni. Így a kisebbség
kérdését, az oktatás, a művelődés és az autonómia rendezését sem
lehet
megvalósítani. Nekem és a pártomnak, a VMDP-nek mindenképpen a legfontosabb
teendő megoldani a kisebbségi kérdést, hiszen ezért harcolunk immáron tíz
éve, de sajnos, az az igazság, hogy a rendszer nem olyan, hogy mindez kivitelezhető
legyen, igencsak beszűkültek a lehetőségek. Így ebben a kérdésben is fontos
lenne az alkotmány módosítása”, mondta a VMDP képvuiselője, írja a Magyar
Szó.
A Magyar Szó önállósulási törekvéseiről
A vajdasági
Tartományi Képviselőház döntéshozatala igencsak beszűkült, szinte alig
akad kérdés, amelyben határozatot hozhat, a kevés kivételhez tartozik a
tartományi fontosságú tájékoztatási
eszközök
hatáskörének rendezése, ennek ellenére a parlament mégsem volt képes a
Magyar Szó önállósulási törekvésére rábólintani, írja vasárnapi számában
a Magyar Szó. Pál Tibor a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője
a lap munkatársának nyilatkozva ezzel kapcsolatban kifejtette: „Ezt a kérdést
jómagam felvetettem a képviselőházi ülésen, hiszen már vagy hét-nyolc hónapja
gyakorolja hatáskörét az új hatalom, és még mindig nem talált meghallgatásra
egy kis közösségnek, a Magyar Szó kollektívájának a kérelme. Amikor én
ezt szóvátettem a parlament előtt, az elnök úr, Nenad Csanak azt válaszolta,
hogy efféle beadvány nem érkezett hozzájuk meg. Később kiderült, hogy kérelem
érkezett ugyan, de ők egy egész tanulmányszerű felkínált programra számítottak,
hogy a Magyar Szó egyszer, s mindenkorra elrendezzék”, mondta Pál Tibor.
A képviselő
szerint „ezt mielőbb meg kellene tenni, hiszen látva a Magyar Szó-Forum
közötti áldatlan állapotot, nincs semmi ok sem az eddig tapasztalt huzavonára,
és azt sem értem, hogy a Magyar Szó közösségének kérelme miért nem talál
meghallgatásra. Míg múlik az idő, a Forum adóssága egyre növekszik, mint
ahogy a képviselőházban hallottuk, már 170 millió dinárra tevődik a veszteség.
Egyre mélyül a szakadék, s a Forum a rossz gazdálkodásával a Magyar Szót
is eladósítja. Ezt a kérdést még a nyáron meg kell oldani, hadd önállósuljon
a Magyar Szó, s a Forum-beli kérdések áthidalása érdekében az lenne a megoldás,
hogy teljesen új embereknek kell odakerülni, nem pedig azoknak irányítani
a dolgokat, akik éveken át ezt az áldatlan helyzetet előidézték”, válaszolta
Pál Tibor, a VMDP tartományi képviselője, írja a Magyar Szó.