.
Korszak helyett elnököt vált az SZDSZ
Rá jár a rúd a szabad madarasokra.
Nem találták a helyüket, s nem találtak hangot a választókkal. Híveik száma fogyott, s mára utolérte őket a magyar pártok sorsa: önpusztulnak.
A héten a MHL  Tallózó rovata két cikket is ismertetett, amelyekben szinte felszólították Demszkyt a távozásra. Ma reggelre beérett a dolog, a hét végétől nem lesz elnöke a szadesznek. Az elnök úr addig részt vesz a liberális csúcson. Bizonyára szépen nyilatkozik majd. Megtudjuk: a liberálisok, élükön Belgium miniszterelnökével, eltökéltek hazánk EU tagságának előmozdításában, s ha mi elmozdítjuk Orbánt, ők bemozdítanak az Unióba. Demszky talán kikönyörgi, hogy a 2002. márciusára tervezett liberális kongresszus ne keressen más színtért - bár ez a budapesti rendezvény a valódi célt, annak biztosítását, hogy az SZDSZ parlamenti párt maradjon, nem biztos, hogy eléri.

Az SZDSZ most két rossz közül választhatott: Demszky megy vagy Demszky marad. A furcsa, hogy objektíven azt sem lehet megmondani, hogy melyik a nagyobbik rossz. A hátralévő kis időben - mondjon Ágh Attila bármit az Info rádióban (azt mondta ui. hogy bőven van még idő) - nem lehet sem az SZDSZ-t, sem a pártot körülvevő érdektelenséget megváltoztatni. Kuncze - házi humoristáival - jobban fogalmaz, mint Demszky. De semmi több. Kuncze szellemesebb, de nem hitelesebb. A mandátumot csak ősszel kapja meg, örülhet, ha eléri az 5 %-ot. Egy nagy előnye van a főpolgármesterrel szemben: tőle nem is várnak többet.

A lemondás indoka persze nem biztosan az, amit a nyilatkozatok tartalmaznak. Demszky - a biztos választási vereség tudatában - talán főpolgármesterségét véli megtarthatónak. Hiszen a Fidesz fülekben jól cseng, hogy nem hajlandó túlságosan balra menni. Ám, ha ez van a háttérben, megintcsak sántít a dolog: szocialista szavazatok nélkül Demszky soha nem nyert és nem is fog. Most pedig épp ezeket a választókat zavarta el magától.

Általános a vélekedés, hogy a pártokat kívülről teszik tönkre. Magam ezt soha nem hittem. Szenvedő alanyként végigéltem egy pártpusztulást. Tapasztaltam, elég egy párt tönkretételéhez, ha vezető posztra verekszi magát az önzés, a butaság és a féltékenység. Mára kiderült, ezekből a cikkekből a nagy szürkeállomány is bőséggel el van látva.

Az SZDSZ honlapja érdekes tanulságokkal gazdagít. Olvashatjuk rajta Magyar Bálint felhívását: a volt elnök virtuális pártot szervez. E sorok írásakor (2001. június 14. 17:33) azonban még nem találtuk meg a Demszky lemondás hírét. Virtuális párt virtuális honlapja... A mi igencsak amatőr Magyar-Hon-Lapunkon gyorshírként már dél óta kint van a hír. A bejelentés 9 és 10 óra között történt.

Az elmélyedésre vágyók lapozzák fel az MTI SZDSZ dossziéját.

Értékelés? Nehéz jót mondani. Ami történt az az SZDSZ belügye. A magyar politkára érdemi hatással nincs. Ez lehet a legfájdalmasabb a volt Mérleg utcai pártnak. Jelentéktelenek lettek. Ez a média-értelmiség egy részének különösen is fáj, hiszen az ő szakmájuk, hogy jelentéktelenből jelentőset, jelentősből jelentéktelent csináljanak. Nekünk mindez tanulság és bátorítás: a média sem mindentható. Kinek használ a lépés? Az SZDSZ-nek talán, bár a vélemények megoszlanak. MSZP-nek? Csak ha közös lista, közös jelölt szintre eljutnak egymással. Ezt azonban nem hiszem. Fidesz? Csak akkor, ha van még az SZDSZ szavazótáborban olyan ember, aki a rendszerváltó SZDSZ-t szerette, s csak most ábrándul ki. Esetleg akkor is, ha az SZDSZ a szocialisták terhére erősödik.
Az SZDSZ helyzete egy mondatban: bármit teszel, megbánod.

Surján László
Utóiratként mindez képben:
 
 

Szárnyaszegett szabad madár


Eörsi az új elnököt keresi?

Zuhanórepülésben


 
Vissza a kezdőlapra