Az esélyesek felelősségével
Egy hónap telt el Medgyessy megválasztása óta, s a szocialista párt sehol nincs. A szocialista párt vagy meg van dermedve vagy vezetői végtelenül önhittek, mert azt hiszik, a választók mindenképpen betuszkolják őket a kormányba. Ma a Szocialista Pártot nem Orbán Viktor kormánya, nem Wermer András PR-gondolkodása, Kövér becsmérlő kifejezései, s nem a sikerpropaganda, hanem saját elbizakodottsága veszélyezteti a legjobban.


Ezekkel a kemény szavakkal kezdődik Kóczián Péternek a Politikafórum oldalain megjelent írása.  A szerző jól érzékeli azokat a bajokat, amelyek átjárják az MSZP táborát. A megfogalmazás távolságtartó, mégis úgy érezzük, hogy a szerző szíve balra húz. Amihez természetesen joga van, sőt a mi szempontunkból ez még előny is. Ha őt idézzük, elfogultsággal nem vádolható a kritika.

És van mit idézni. Az érdeklődők elolvashatják az egész cikket, a kevésbé ráérőknek a figyelmét az alábbiakra hívom fel:
 

A szocialista elit tavaly óta mindig optimistán fogja fel a két párt közötti verseny állását. Tavaly azt állították, hogy nem jött korán a népszerűség, nagyarányú népszerűségük játszva kitart a 2002-es választásokig. Ez ma már kétséges.

Amikor a FIDESZ kezdett felzárkózni, azt állították: ez csak a Németh Miklós-Kovács László párharc miatt történt így. Azóta ez sem elégséges magyarázat. Annak ellenére, hogy Kovács győzelme óta levő időszakban már nem voltak viták a párton belül, a FIDESZ egyre jobban felzárkózott az MSZP mögé.

Az MSZP vezetői a Gazdasági Minisztérium által finanszírozott, a Széchenyi tervet dicsőítő plakátok szorgos megszámolása helyett a saját médiabeli szerepléseik és azok közvéleményre gyakorolt hatásának elemzésével használnának többet a pártjuknak. Ahelyett, hogy állandóan a FIDESZ-t szólják le, a saját házuk táján kellene körülnézniük.

A szocialisták egyik legnagyobb dobása a népszavazási kezdeményezés volt, amelynek üzenet-témáit a párt mintha elfelejtette volna. Ma már az a hír, hogy formai hibák miatt meghiúsul az MSZP népszavazási kezdeményezése. Ha ez így van, akkor az MSZP nagyon elrontott valamit. Ám bármi is lesz a végeredmény, azt nem engedhetné meg magának, hogy az által fontosnak tartott üzenetek elsikkadjanak. Lassan teljesen feledésbe merül a népszavazás ötlete, pedig 1997-ben a mostani kormánypárti, akkori ellenzéki politikusok sikeresen verték a dobot saját népszavazási kezdeményezéseik körül.

A párt múlt vasárnap hajókázni vitte az újságírókat a Dunára. Az apropó Medgyessy miniszterelnök-jelölt új csapatának bemutatása volt. A képernyőn hét-nyolc ismeretlen, vagy kevéssé ismert arc, akik között elveszik a két markáns, ismert és kedvelt figura, Kovács pártelnök és Medgyessy. A csapat összetétele zsúfolt üzenet - kavalkáddal bombázták a közönséget. Néhány példa: ha kormányra kerülnek, arra törekszenek majd, hogy minden család meg tudjon élni a jövedelméből; fontos lesz az esélyteremtés az oktatásban, meg az egészségügy átszervezése; a televízió előfizetési díjak csökkentése; a könyvek áfájának csökkentése; 14 éves korig ingyenes lenne a tankönyv ...stb. Nyolc ember 13 témát sorolt fel egy másnapi napilap tudósítása szerint, amit Medgyessy és Kovács még két-három-négy témával súlyosbított.

Az MSZP politikájával nem az a baj, hogy nincs mondanivalójuk, hanem az, hogy nem értik a 2001-es dörgést.

Lehet, hogy az ok az, hogy a párt vezetése csak tiltakozó-politika kialakítására képes. Ennek most nem sok értelme van. A 2002-es választás lényege nem a valami elleni tiltakozás, hanem egy vonzóbb alternatíva választása lesz.

Az MSZP-nek ma tízszázaléknyi szavazat begyűjtése lenne a feladata. Ezt kapkodás, koordinálatlanság, átgondolatlanság helyett szívós, tudatos, mértéktartó munkáéval lehetne elérni. Ennek egyelőre semmi jele. Az MSZP a tavasz folyamán abbahagyta, amibe belekezdett, átengedte a terepet az ellenfelének, amely kitartó, határozott elképzeléseivel sikeresen nyomul. Ma ez fontosabb tendencia, mint az, hogy Medgyessy egy felmérésben népszerűbb Orbánnál, meg az, hogy az MSZP még mindig népszerűbb a FIDESZ-nél. ... Az lehet az áttörés, ha a FIDESZ eddigi relatív sikeréhez a győzelem ígérete is párosul. Nem abban a percben, hanem még annak bekövetkezése előtt kellene a szocialista pártnak felkötnie a gatyáját.

Alig telt el másfél hónap és Kóczián mester újabb elemzéssel állt elő. Ez már nem festi az ördögöt a falra, hanem szinte lelkesen hevül a "nagyszerű teljesítmény" láttán. Ezt is érdemes a maga teljességében elolvasni, néhány részlet talán kedvet csinál hozzá.
 
A szocialista pártban a júniusi kongresszus óta a választási kampányt vezető testületek olyan finom szövete alakult ki, amely a belsőleg tagolt, rengeteg kötődéssel rendelkező párt egységét biztosítja a 2002-es választások megnyerésére.

A Medgyessy Pétert miniszterelnök-jelöltté választó kongresszus óta felállt testületekben a vezető pártpolitikusok többsége képviselteti magát. A felállt testületek hálója egyszerre épít a párt feltörekvő politikusaira, illetve összekapcsolja a párt már nevet szerzett nagymenőit. Azzal, hogy mindenkinek a munkáját integrálja, az MSZP-elit a korábbinál sokkal egységesebbnek tűnik kifelé, hiszen a belső vitákra rengeteg lehetőség nyílik, s így azok nem kerülnek a nyilvánosság elé.

A nagyon finoman kicentizett rendszer mindhárom testület tagjainak biztosít lehetőséget a kampány ügyeiben való beleszólásba. A Választási Bizottság hétfőnként ül össze, értékeli az előző hetet, s meghatározza az előttük álló hét feladatait. A Medgyessy-féle Tízek Társasága a következő napon találkozik, s maguk is értékelik az elmúlt hetet, illetve eldöntik, hogy a párt miről beszéljen az adott héten, illetve a rákövetkező periódusban. Az elnökség pedig rendszeresen foglalkozik azokkal a nagyobb horderejű ügyekkel, amelyben a pártnak véleményt kell alkotnia. A tudatos szereposztásban elvileg mindegyik testületnek meghatározott feladata van, így nem léphetnek egymás lábára. Az elnökség a kampány elvi irányítását végzi, dönt a párt által követett politikai irányról, s a fontosabb elvi tételekről, a Választási Bizottság a kampány középtávú ügyeiben határoz, míg a Tízek Társasága a napi döntéseket hozza meg.

A kialakított rendszer kompromisszum Medgyessy és a párt politikusai között. A nyárra kialakított sokszereplős mechanizmus megoldja azt a szocialista párt számára égető problémát is, hogy a külsősnek számító Medgyessy kiszoríthatná a párt hivatalos politikusait.

Kovács pártelnök és Medgyessy nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ne legyen egymás ellen kijátszhatóak, s ezt nemcsak a kettejük közötti sűrű személyes beszélgetések alapozzák meg, hanem az is, hogy a hatvanas éveiben járó Kovács is tagja lett a húszas-, harmincas-, negyvenes fiatalokból álló Tízek Társaságának.

A társaság másik kulcsembere Szili Katalin, aki a tavalyi kongresszus óta a párt alelnöke, a Kováccsal szemben elégedetlen párttagok számára Kovács és az őt támogató csoportokkal szembeni ellensúly.

A bölcsek tanácsa pedig azokat a nagytekintélyű és kiszámíthatatlan mozgású, a média kedvenceinek számító öregebb politikusokat tömöríti, akiknek különvéleménye és a párt fő áramától való elkószálása mindig nagy médiagalibát szokott okozni: Horn Gyula volt pártelnök, miniszterelnök, Nyers Rezső volt pártelnök, Vitányi Iván, volt választmányi elnök kordában tartása így hatékonyabban kivitelezhető.

A karizmatikus Horn személyével tartotta össze a pártot, s a különböző frakciók, csoportok közötti lavírozással, illetve a személyéhez kötődő politikusok támogatásával stabilizálta a pártot.

Az utóbbi időben azonban a kampány hiányosságai is megmutatkoztak. Medgyessy miniszterelnök-jelölt egy külföldi hírügynökségnek, a Reutersnak arról beszélt, hogy a szocialisták kormányra kerülve nem avatkoznának bele az árak alakításába. Medgyessy kimondatlanul a FIDESZ vezette kormány gázáremelést állami beavatkozással csökkentő döntéseire utalt. "A politikusoknak tompul a reflexe, amikor vidéken egy fórumon vagy a külföldi médiának nyilatkoznak" - mondta egy vezető szocialista politikus.

Az azonnal támadásba lendülő FIDESZ nevében Deutsch Tamás ifjúsági miniszter és frontember rögtön azt állította, ez negyven - ötven százalékos gázáremelést jelentene, s így egy újabb Bokros csomag születne, amelynek 1995-ös bevezetésekor a jövedelmek sokak számára jelentősen csökkentek. Medgyessy és csapata magyarázkodni kényszerült, ami nem volt egyszerű, hiszen a kormány beavatkozása nélkül nyilván emelkednének a gázárak. A FIDESZ a szocialisták egy gyenge pontjára tapintott rá.

Egy választási kampányban azonban a legnehezebb üzenetek egyike az áremelések elfogadtatása a választókkal. A szocialisták ezt a közgazdasági szempontból nyilvánvaló, de a kampányban bonyolult üzenetet nem voltak képesek tervezett és átgondolt módon nyilvánosságra hozni. "Az ügynek az a tanulsága, hogy a szakmai kérdésekről a FIDESZ és a média fejével is kell gondolkodni, s működni kell a reflexeknek abban a tekintetben, hogyan szól ez majd a médiában" mondta egy szocialista politikus.

Medgyessynek és a pártnak ez volt az első konfliktusa, amikor a szakmai meggyőződésük és a kampány követelményei élesen szembekerültek egymással. A miniszterelnök jelöltnek és csapatának még meg kell tanulnia szakmailag kifogástalan, de a közönség számára riasztó gondolatok eladását.
 

Kócziának igaza van: a Medgyessy léggömb a fenti gáz ár elszólásnál kezdett kipukkadni. Abban azonban, hogy az általa felvázol csoda-kampány bármit is elérhetne, már nincs igaza. Az augusztusi szép napsütést a szürke novemberi ég váltotta fel a baloldal számára. Ám épp ez a figyelmeztetés a polgári politikusoknak: néhány hónap alatt megváltozhat a választói akarat. ezért a polgári oldalon se a választók,  se a politikusok ne gondolják, hogy sétagalopp már a hátralévő néhány hónap. Nem az. Mi nem az esélytelenek nyugalmával, hanem az esélyesek felelősségével kell tegyük a dolgunkat.

A Tárki honlapjának fenti két ábrája önmagáért beszél: mutatja a szocialisták hanyatlását és a Fidesz-MDF összefogás emelkedését. Nem véletlen, mi a polgári oldalon nem hivatkozunk a reformkummunisták dicső tetteire, amelyre most Medgyessy oly büszke, - bár soha nem tartozott közéjük, - de megpróbáljuk megvalósítani, mindazt amit a magyarok akarnak, amiről álmodnak. Az MSZP a múlt, a Fidesz a jövő pártja. Ma a választók inkább a jövőre szavaznak.

Surján László
Vissza a kezdőlapra