Vissza a kezdőlapraMegjelent: 2003.09.06. 14:30:39
Előbb utóbb minden kiderül... 5.
Orbán-Lendvai szópárbaj a gazdaságról címmel 2003. augusztus 31., vasárnap 18:31-perckor az alábbi, - azóta a MR honlapján 684 alkalommal elolvasott - hír jelent meg.
Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről, a beruházásokról, a hazai vállalkozók támogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak rajtuk keresztül lehet munkát adni az embereknek - jelentette ki a Fidesz elnöke Beregdarócon. Orbán Viktor a Tisztántúli Református Egyházkerület Hét csillag elnevezésű üdülő- és konferenciaközpontjának avatása alkalmából mondott beszédében kijelentette: ha az ország letér a saját adottságai által kijelölt útról, akkor felbillen a gazdaság.
A szocialista párt parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesz az, amely veszélyezteti a gazdaság egyensúlyát. Lendvai Ildikó Orbán Viktor beregdaróci beszédére reagálva közleményében azt írta: az ellenzéki képviselők az elmúlt időszakban 1500 milliárd forint többletkiadást követeltek a legkülönbözőbb célokra. A szocialista politikus hozzátette: éppen ez veszélyeztetné az Orbán Viktor által is vallott célokat, a gazdaság fejlesztését, és a munkavállalók megfelelő életszínvonalát.
E két kis bekezdés pontosan megmutatja a hazai politikai élet két vezető csoportjának, a Szövetségnek és a szocialistáknak eltérő gondolkodását.
A Fidesz elnöke olyan gazdaságpolitika híve, amelyben az állam nem egyes emberek szociális ellátására költi a pénzt, hanem arra, hogy minél kevesebben szoruljanak rá az állami ellátásra. Ráadásul a kormányzat gazdaságpolitikáját úgy kell megvalósítani, hogy az a hazai lehetőségeket vegye figyelembe és használja ki.
Lendvai Ildikó frakcióvezető kormánypárti magatartást kér számon az ellenzéken. A mindenkori ellenzék feladata, hogy megfogalmazza a társadalomban meglévő igényeket, s nem tiszte, de nincs is abban a helyzetben, hogy azokat súlyozza és a lehetőségekkel egybevesse. A szocialisták leállították azokat a fejlesztési programokat, amelyeket az Orbán kormány dolgozott ki, s a tőkeszegény magyar gazdaságtól várják, hogy önerejére támaszkodva használja ki az uniós tagságból fakadó új lehetőségeket. Ezen kívül reményük a világgazdasági fellendülés, amelynek húzóereje minket is kiránthat a bajból.
De van-e baj egyáltalán? Ha Orbán és csapata veszélyezteti a gazdaság fejlődését és a munkavállalók megfelelő életszínvonalát, akkor jelenleg a gazdaság fejlődik és a munkavállalók életszínvonala megfelelő. Ezzel szemben az első hat hónapban az export 2,5 százalékkal csökkent, az import 3,4 %-kal nőtt. Így azután a kereskedelmi mérleg hiánya 592 milliárd forint, majdnem kétszerese az egy évvel ezelőttinek. Az inflációs ráta a Pénzügyminisztérium kiadványa szerint is nagymértékben növekedett, s közben a mezőgazdasági termelői árak 0,4 %-kal alacsonyabbak az egy évvel ezelőttinél. Romlik tehát a mezőgazdaság jövedelmezősége.
Romlik a költségvetés helyzete: a folyó fizetési mérleg hiánya ugyancsak mintegy kétszerese az egy évvel ezelőttinek, most fél év alatt 2313 millió euró. A hiányt sajnos a külföldi adósság növekedése finanszírozza.
A hiány oka nem a gazdaság leállása. Az EVA befizetések már az egész évi terveket is meghaladják. Nőtt az ÁFA befizetés, tetemesen, 46 %-kal. A fogyasztási és a jövedéki adó 15-15 százalékkal nagyobb bevételt hozott. Az szja befizetés az első félévben már meghaladta az éves előirányzat 55 százalékát. Nem a bevétel hiányzik, a kiadás a sok.
Ebben a helyzetben azt várnánk, hogy az állam takarékos lesz. Ezzel szemben nő a keresetek növekedésének üteme, s amíg a versenyágazatokban ez csak egy kicsit haladja meg az inflációt, a költségvetésből fizetett területeken tetemes növekedés van: bruttó 24,7, nettó 25 százalék.0
Ma az átlagkereset 130 ezer forint, s ezen belül a versenyágazatokban 121800 Ft, míg a költségvetési szervezeteknél 151300 forint az átlagos jövedelem.
Mindeközben egyesek milliárdokat sikkasztanak, s a költségvetés pénzét a tőzsdén forgatták. Meddig mehet ez így? Most még nehéz időpontot mondani, de előbb-utóbb ez is kiderül majd.
Korábbi előbb-utóbb írások:
Surján László