2005. december 09. péntek 00:57

 

Hazai gondok európai irányok IV.

Az áram ára

A magyar belpolitika kiemelt helyen foglalkozott az áram fogyasztói árának alakulásával. A kérdés az Unióban is fontos. Elemzésünkből kiderül: a hatósági árszabályozás gyakori és összhangban áll a piacgazdaság elveivel. Az uniós adatok eligazítanak a vitában: az osztrák embereknek kevesebbet kell jövedelmükből az áramért fizetniük, mint a magyaroknak.

 

Orbán Viktor tíz százalékkal csökkentené az áram fogyasztói árát. A kormányoldal azonnal felcsattant és a Rákosi - Kádár rendszer iránti nosztalgiával vádolta a Fideszt.

Az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési igazgatósága rendszeresen áttekinti az európai áram és gáz árak alakulását. Az angol nyelvű szöveg mindenki számára hozzáférhető az Interneten.

A közölt adatokból egyértelműen kiderül, hogy az áramnak a lakossági fogyasztói ára csak Németországban, Olaszországban, Luxemburgban és Belgiumban nagyobb, Írországban pedig ugyanannyi, mint nálunk. A bejelentést a szokásos szocialista felhördülés követte, majd a cáfolat is, miszerint hamisak Orbán adatai, Ausztriában pl. drágább az áram, mint nálunk.

Az alábbiakban néhány tényt szeretnék leszögezni, amelyek részben a már idézett bizottsági anyagból származnak, részben pedig az EUROSTAT által közzétettekre vonatkoznak. (A szocialisták erre hivatkoztak.)

Az Unió adatai szerint hazánk az EU tagállamok azon csoportjába tartozik, ahol van állami árszabályzás. Ez a többség. Mindössze az Egyesült Királyság, Finnország és Svédország a kivétel. Az Európai Bizottság szakértői szerint az árszabályzás akkor kezdi torzítani a piacot, ha egy bizonyos érték alá nyomja az árat. A kritikus határ 80 euró milliówattóránként. Hat olyan tagállam van, ahol az ár nem éri el ezt a szintet, mi nem vagyunk köztük: a hazai ár 112 euró/MWh. Röpke számolással kiderül: ez 40 százalékkal nagyobb, mint a piacgazdasági szint.

Hogyan lehet, hogy az Európai Bizottság adatsora szerint az áram Ausztriában drágább, mint itthon, az Eurostatnál meg fordított a helyzet? Úgy, hogy az EUROSTAT közli  a tényleges euróban kifejezett árakat, és a vásárlóerő paritáson számoltat is. Mivel nemzetközi összehasonlításokat ez utóbbin szokás tenni, ezt alkalmazta a Bizottság is.

Következtetések:

(1) A 10 százalékos csökkentés után Magyarország még mindig az áramot drágán adó országok közé fog tartozni.

(2) Sem az árszabályozás ténye, amely általános Európában, sem az ár csökkentésének javasolt mértéke nem sérti a piacgazdaság elvét, és nem torzítja a versenyt. Aki e javaslat kapcsán Kádári nosztalgiákat emleget, azt valószínű az akkori időkben elkövetettek miatti rossz lelkiismerete gyötri.

(3) Az MSZP nem a vásárlóerőt figyelembe vevő számítást alkalmazott, hanem a "nyers" adatokat hasonlította össze. Mindig lehet találni egy kimutatást, amely kedvező számunkra, de nem mindig érdemes...

 

Sorozatunk korábbi tagjai:

III. A tartózkodó szavazásról
 II. Népesedés politika    
  I.. A közoktatás támogatása

 

 .

Vissza a kezdőlapra