Népművészet

KékDolmány

A hímzés keletkezéséről

A népművészeti tárgyak legnagyobb ereje a díszítmény. A hímzés részben a szövésből keletkezett, részben pedig a varrásból. Több fonal egyesítésével, illetve összesodrásával nyerik a cérnát vagy a zsineget. A fonal az, amely minden részében egyenesen szilárd és tartós, szabályos, hengerded alakú és sima.

Katrincát párban, ( régiesen karinca) a szoknya elé és mögé kötötték. Az alsó katrincát elől viselték, a felsőt hátra kötötték fel. Szőttes. Anyaga kecskeszőr Erdély 1900 körül 


 Csángó fátyolkendők

Előfordul a szövésnél, hogy arasznyi óriási tűvel beleöltötték, belefűzték a mintát az anyagba. Ez is előmozdította a hímzés gyors terjedését 

  A varrásból származnak a hurok- és láncöltés fajták, valamint az átvarrások

Kecskeszőrből készült szőttes karincák Erdély XVIII. – XIX. sz. fordulója

 

Ennek a karincának a vége selyemmel rojtozott

 

  Ingvállak. Erdély, XIX. sz. vége


A szövésből a keresztszemes, a szálán varrott és a lapos hímzések származnak. A szőttesből kialakult hímzés megőrzi azokat a geometrikus szálhoz kötött díszítményeket, amelyek a szőttesre jellemzőek.

 Moldvai csángó női ingek láthatók a fotókon az 1800-as évek végéről az 1900-as évek elejéről

 

Párnahéj 1800-as évek végéről

 

Sajátos csángó színek a fekete, a szegveres, a meggyveres.

A minták pedig a tyúkszem, lúdszem, békaszem, barackmag, keresztfecske.

 

A legősibb díszítmények geometrikus jellegűek. A csángó viseletet Orbán Balázs néprajztudósunk méltán nevezte ”ősmagyarosnak”

 


 Ez itt a „ bergóc” férfi megfelelője 800-as évek vége

Csángó „bergócok”

Ezek 3-4 cm széles, 3-3,5 m hosszú szövött gyapjúszalagok. A finom gyapjúfonálból szőtt lepelszoknyát, a katrincát magukra tekerték, s a bergóccal erősítették meg, melyet a derékon többször körbe átvettek.  Ennek felöltése igényli a legtöbb művészi érzéket.


Még néhány szépséges katrinca

 

 

 

 

 

                                              

 

Átlátszóan vékony fehér fejrevaló a fátyolkendő, amelyet a hétfalusi csángó menyecskék igen szépen tudnak a fejükre illeszteni s mely nélkül sem télben se nyárban kimenni nem illik.

„Pürkerecen, Zajnokon és Tatrangon a fiatal menyecskék 6 – 8 évig (míg a fiatalasszony címhez jussuk maradhat) a fehér fejrevaló helyett barancsikot, citromszínű selyem fátyolt hordanak, mely a lakodalomtól számított 3 – 4 hónapig (mézes hetek alatt) cifra bogláros van a fejükre feltűzve.

De míg az új háziasszony boglárékítménnyel pompálkodik, addig a templomban folytonosan állnia kell, s csak akkor ülhet le, amikor a boglártűit is lerakja.” – írja Malonyay Dezső nagy néprajztudósunk 1904 – ben.

 Ezen tisztaselyem fátyolkendőket is az időtájt készítették, 1900. körül.    

 


Gyönyörű szőttes katrincák, a végek rojtozottak, kecskeszőrből leveles virág motívumokkal, madár motívumokkal

 Katrica geometrikus díszítménnyel, a végek rojtosak, Erdély 1800-as évek közepe


Katrincák XVIII. – XIX. sz. fordulója, Erdély

Selyem szállal hímezve, selyemmel rojtozva

 

Gyapjúszállal hímzett, felgyöngyözött munka


Széki varrottas párnahéjak

Erdély Szolnok - Dobomegye ,1800-as évek második fele


„ Jaj de sokat arattam a nyáron

De keveset aludtam az ágyon.

Vesd meg babám ágyadat.

A vetett ágyadat

Had aludjam ki rajta magamat.” 

                                                  (magyar népdal


A KékDolmány sorozat tagjai:

Bevezető

KékDolmány01

KékDolmány02

Fonás-szövés

Hímzések

Bőrhímzés

Használati tárgyak

A gyűjtemény tulajdonosai:

Gábor Zsuzsa
foto: Gábor György
elérhetőség: kekdolmany@gmail.com
tel: 00-36-70/2685549

 

vissza Vissza a kezdőlapra