I./ Joggyakorlás jellegű feladatok, programok

A liberális szabadságjogok az “én” jogát hangsúlyozzák, a keresztény szabadságjog felfogás a “te” jogát. Az előbbibe a biztos harc van beépítve, hiszen a jogok örökös ütközése, az alku, a piac dönt majd. Az utóbbiban inkább van garancia a szabadságjogok valódi érvényesülésére.

1. Demokratikus szabadságjogok gyakorlása – gyülekezés, véleménynyilvánítás, fontos önkormányzati testületi üléseken való megfigyelői részvétel. A parlamenti és önkormányzati képviselők megismerése, számukra követelmények megfogalmazása, felkérés a helyi problémákban való aktív és konkrét részvételre, állásfoglalásra. Ugyanez fordítva, nekünk is van jogunk arra, hogy az önkormányzati döntéseket - különösen előkészítés stádiumában - megvitassuk, az észrevételeinket közöljük a megfelelő fórumokkal. Különösen áll ez a költségvetésre, amelynek az ellenőrzése az egyik legfontosabb demokratikus szabadságjog.
2. Rendkívül fontos az, hogy a nagyobb közösséget, vagy az egész országot érintő kérdésekben a gyülekezési jogunkkal éljünk, józanul, szervezetten, előkészítetten, örömmel. Vegyük észre, hogy mik a fontos ügyek, az azok melletti kiállás nem nélkülözheti a konkrét jelenlétünket. (Az utóbbi idők polgári demonstrációi valódi ünnepek voltak, ezt az ünnep jelleget kell megtartani, erősíteni)
3. Önkormányzati, ill. egyéb pályázatokon való részvétel konkrét feladatokra – az önkormányzat felkérése pályázat kiírására – az önerő előteremtésére gyűjtések, ill. a saját munka felajánlása (ezek sokfélék lehetnek – a lakóépületek homlokzati felújításától kezdve a családi élettel kapcsolatos programok, táborok tartásán keresztül a közterületi alkotások felállításáig, felújításáig)
4. A helyi és a valódi országos nyilvánosság megteremtésén fáradozzunk, a helyi és az országos hírek tematizálását ne engedjük egyoldalúvá tenni, fogalmazzunk meg mi magunk híreket, tudósítsunk általunk fontosnak ítélt eseményekről. Készítsünk riportokat általunk fontosnak ítélt személyekkel, hogy a helyi és az országos lapokban ne legyen egyoldalú, szelektív a tájékoztatás. Ha kell, hozzunk létre saját hírlevelet, újságot. Az olvasói levelekben hallassuk hangunkat – a konzervatív és a nem konzervatív sajtóban egyaránt.
5. Tiltakozzunk mindennemű jogsérelem ellen, ne engedjük magunkat háttérbe szorítani és ne engedjünk a saját kishitűségünknek se. Ehhez szükség van egy folyamatos újság- ill. médiafigyelő szolgálatra, amelyik jelzi a visszásságokat. Ezt a munkát szervezetté kell tenni, minél többen vállaljanak benne keveset, de megfelelő irányítás, összefogás mellett. Az észrevételeinket, tiltakozásunkat el kell juttassuk a “hivatalos fórumokhoz” is (az nem baj, ha pl. egy egyoldalúan, elfogultan, vagy netán hamisan tájékoztató műsor, vagy híradás ellen többen is felemelik a szavukat…).
6. Rendkívül fontos a településfejlesztéssel kapcsolatos véleménynyilvánítás joga – bele kell szólni a településfejlesztési, -rendezési tervek menetébe, a konkrét elképzelésekbe, az arányos és kiegyensúlyozott – elsődlegesen a belterjes – fejlesztést előnyben részesítve. Ehhez a munkához sok polgári körnek össze kell fogni, szakemberek bevonásával megalapozott véleményeket kell kidolgozni.
7. Minden találkozásunkkor érdemes beszámolni a jogsérelmeinkről, legyen az a legkisebb (analógia: New York bűnözésének visszaszorítása a zéró tolerancia elvvel) – becsapás a pénztárnál, félretájékoztatás ügyfélként, rossz minőségű szolgáltatás, de ide tartozik az is, amikor egy kutya odapiszkít az utcára és a gazdija nem tesz semmit (csak elegánsan elfordul)… - mit teszek, ha nem tiltakozok, miért nem teszem (netán gyávaságból?). Itt az egymás öntudatának az erősítése, az igényességünknek hangot adás a fontos, szelíden, de határozottan. Össztársadalmi méretben kell ennek az igényességnek megjelenni, ennek lehetünk a kovászai, ezt a szemléletet kell elterjeszteni.
8. Társasházi lakóközösségekben a közgyűlésekben való aktív részvétel (ez általában egy elemi demokráciapróba, sajnos rendkívül rossz hatásfokkal működnek a lakóközösségek, a társasházak, a találkozók előkészítése, lefolyásában való részvétel, tudatformálás lehet a feladatunk, a demokratikus játékszabályok megtanulása, megtaníttatása)
9. Iskolaszékekben való részvétel, az oktatás-nevelés presztizsének emelése, ugyanakkor követelmények támasztása is – hazafias nevelés, erkölcsi nevelés, egyáltalán a nevelés számonkérése stb.